Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-19 / 193. szám

2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK AKTUALIS TÖBB MINT 5 MILLIÓ TONNA BUZAT ARATTAK Megtermett az ország kenyere A Bajor Pékség ünnepi kenyerét Ferencszálláson sütötték. FOTÓ: KARNOK CSABA Volt eső, volt jég, volt szárazság és hőség - de az aratás idén sem maradt el. A tavalyinál kevesebb a raktárakban a betakarított gabona, ám a kenyérnek való mennyiség megtermett az országban. Nem biztos, hogy csak drága cipót lehet sütni a közepes minőségűnek mondott magyar búzából. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Kis pihenőt engedélyez magának Kerekes Ferenc szőregi őstermelő, aki 35 hektáron búzát is termeszt: 20-án az Anna fürdőbe megy egy kis wellnessre, utána otthon kapcsolódik ki - nyaralni nem szokott. 23-án aztán újra traktorra ül, kezdi a tárcsázást, a szántást, augusztus végén hozzáfog a vetéshez. Azt mondta, nagy a gaz a földeken, és elmaradt a munkákkal a sok eső miatt. Idei termését - mivel nincs hol tárolnia a búzát - az integrátorán keresztül már eladta, most a pénzét várja. A malmi minőségű búza tonnájáért még a 35 ezer forintot sem kapja meg. Ez jóval kevesebb, mint az 50 ezres napi tőzsdei ár, de őstermelőként, tárolási lehetőség nélkül el kellett fogadnia a helyzetet. A nagy gazdaságok és a gabonakereskedők viszont jól profitálhatnak abból, hogy egész Európában gyengék a hozamok. A Magyar Agrárkamara frissen kiadott közleménye máris próbálja nyugtatni a kedélyeket: a dráguló búzának nem lesz olyan áremelő hatása, mint amiről szinte mindenki beszél az ünnepet megelőző napokban. Az érdekképviselet szerint a drágább búza önmagában nem indokolja azt, hogy 300 forint körüli fehér kenyeret együnk - az összes költségnek a negyedét se teszi ki a liszt ára. - Ma még átlagosan 55 forintért szerzik be a pékek a liszt kilóját - tájékoztatott Varga László, a Bajor Pékség vezetője, a Magyar PékszövetA tények Idén 5,2 millió tonna búza termett az országban, 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Egy éve közel 6 millió tonna került a raktárakba. A gabona minősége közepes, az étkezési búza aránya közel 54 százalék. Az ország kenyere bó'ven megtermett, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való minőség, s itthon csak 1,2 millió tonnára van szükség. ség elnöke. A liszt természetesen drágulhat, de szerinte sokkal inkább az üzemanyag árának és a munkaerő költségeinek van árfelhajtó szerepe. Varga László elmagyarázta: az üzletekben most egy kiló fehér kenyér minimum 180, átlagosan 220 forint. Az egy kilóhoz 70 deka, vagyis 38 forintnyi lisztet kell adagolni jelenlegi árakon. Az összes alapanyag - liszt, só, élesztő, víz együtt - 51 forintba kerül. Erre rá kell számolni a bér- és járulékköltségeket, valamint az egyéb közterheket, vagyis újabb 51 forintot. További 53 forintba kerül átlagosan a szállítás: a 38 forintos lisztből előállított kenyér tehát már 155 forint akkor, amikor átlépte a bolt küszöbét. A kereskedelem 18-25 százalékos árréssel dolgozik, mi ennek az átlagát, a 21 százalékot tesszük rá a 155 forintra: immáron 187 forintnál tartunk. Utolsó lépésként a 18 százalékos áfát kell rászámolnunk az összegre, hogy kijöjjön a mi jelenlegi 220 forintos kenyérárunk. - Természetesen befolyásolja a kenyér árát a rosszabb gabonatermés - mondta Varga László -, de ez nem azt jelenti, hogy ahány százalékkal drágul a liszt, annyival többet kell majd a boltban is fizetni. P&ovábbi FOTÓK k^M a neten! www.delmagyar.hu A KERESKEDŐK BÉRLETI DÍJÁBÓL FEDEZIK A12 PERCES LÁTVÁNYOSSÁGOT SZEGEDEN Nem maradunk tűzijáték nélkül Szegeden a Huszár Mátyás rakparton áruló kereskedők bérleti díjából, Hódmezővásárhelyen vállalkozók adományából rendezik meg az augusztus 20-i tűzijátékot. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL A hazánkat sújtó árvíz miatt sokan javasolták, hogy az augusztus 20-i tűzijátékok árát az árvízkárosultaknak kellene felajánlani. A legtöbb Csongrád megyei városban végül mégsem marad el a látványos esemény. Szélpál Gábor, a szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója a holnap este 21 órakor kezdődő, 12 perces tűzijátékról elmondta: a 3 millió forintba kerülő látványosságot a rakparton áruló kereskedők bérleti díjából fedezi az önkormányzat. A tűzijáték előtt Botka László polgármester a város 3,5 millió forintos segítségét adja át az árvíz sújtotta Hernádkércs első emberének, Kiss Zoltánnak. Bácskai Dániel, a szegedi tűzijátékért felelős Pyro Maxx Kft. marketingmenedzsere elmondta: több mint 1500 tűzijátékbombát lőnek fel a Partfürdőről. - A bombák helyszíni telepítése tegnap reggel kezdődött, és várhatóan holnap délelőtt fejeződik be. A telepítés megkezdésétől a műszaki berendezések elszállításáig a helyszínt biztonsági szolgálat Szentesen és Kisteleken is lőnek. Kistelek évek óta szerény költségvetésből, 250 ezer forintból rendezi meg az eseményt. Szentesen is lőnek fel rakétákat. Csongrádon már a Körös-toroki napok végén gyönyörködhettek az emberek az égi tüneményben. A nagyvárosokat - Pécs, Miskolc, Békéscsaba - követően hazánk több száz kisebb települése döntött úgy, a takarékosság jegyében rendezi meg az idei tűzijátékot. őrzi - mondta Bácskai. Az egyik legnagyobb durranás a tourbillion lesz, amely működését tekintve majdnem mindenben megegyezik a hagyományos tűzijátékbombával, ám fellövése után a megszokott színes csillagok mellett több dús tűzkerék repül ki belőle. A Belvárosi hidat a forgaVigyázzunk a kutyáinkra A Tappancs Állatvédő Alapítvány azt tanácsolja a kutyatulajdonosoknak, hogy kedvencüket ne a tűzijáték ideje alatt vigyék sétálni - és soha ne vigyék a tűzijáték helyszínére az ebeket. A kutyán legyen nyakörv, azon pedig biléta a gazdi telefonszámával. Ha megoldható, ne hagyjuk kint a kertben a négylábút, mert ijedtében a bezárt kertből is ki tud szökni. Tegnap reggel elkezdték a tűzijátékbombák telepítését az újszegedi Partfürdőn. FOTÓ: KARNOK CSABA lom elől holnap 20 és 22 óra között lezárják: a Tisza Volán és az SZKT járatai terelőúton közlekednek. A tűzijáték után sűrített menetrend szerint szállítják az embereket. A tűzijátékot a Tiszán lévő csónakokról és hajókról is figyelni lehet - egy 800-1000 méteres szakaszt azonban a Tiszai Vízirendészet szegedi rendőrőrse lezár. A tiltott zónára megvilágított táblákkal és bójákkal is felhívják a figyelmet. Hódmezővásárhely sem marad tűzijáték nélkül - korábban elhatározták, hogy csak akkor tartják meg, ha lesz szponzor több mint 40 vállalkozó és cég adta össze a pénzt a látványosságra. Az összegből a város nemcsak a negyedórás tűzijátékot, hanem az egész ünnepi programsorozatot finanszírozza. A bombákat - köztük a nemzetiszínű motívumokat az égre rajzoló pirotechnikát - a városháza tornyából és udvarából lövik fel este fél 10-kor. Ah, hol vagy.. ŐRFI FERENC orfi@delmagyar.hu Talán a legzamatosabb és egyben legfanyarabb gyümölcse a rendszerváltozásnak, hogy 1990 óta mindenki úgy ünnepel, ahogy akar, s azt, amit akar. Augusztus 20-án is. Ki Szent Istvánt, ki István királyt, ki az új kenyeret, ki az alkotmányt (bár azt most aligha), ki a saját névnapját, ki semmit. Együtt az ország? Nem. De ez így együtt Magyarország. Jómagam az államférfiúi bölcsességre, teljesítményre szoktam gondolni ilyenkor, amelyből - ha csak az utóbbi száz év döntő pillanatait vesszük is - nem túl sokat sikerült felragyogtatnunk. Talán ezért is fordulunk ezer éve rendületlenül első királyunkhoz, aki kétségkívül történelmünk leg99 Csak a legnagyobb államférfiak kegye ez a sorstól vagy Istentől, hogy minden lépésük az ország javát szolgálja. nagyobb művét hajtotta végre: ami előtte senkinek nem sikerült, itt, a törzsi népek keresztútján országot, európai államot teremtett. Rendezett, épített, egyesített, szabályozott, működtetett, átformálta egész - „vadságokkal" teli - korát. Rendkívüli fájdalmak közepette népével világra vajúdta a megmaradás Magyarországát. A termékenyítő, éltető és megtartó fényt nyugatról, a kereszténységben vélte felfedezni. És befogta, betörte hozzá - Kós Károly szavaival élve - az apró betűt nem szerető, de a napba bátran belenéző magyar vadmadarakat (amiről Koppány úr tudna bővebben mesélni). Az a jobb kéz akár áldott vagy büntetett, ölelt vagy taszított, felemelt vagy lesújtott, épített - egy független és erős Magyarországot. Csak a legnagyobb államférfiak kegye ez a sorstól vagy Istentől, hogy minden lépésük - vitatottak és vitathatatlanok - az ország javát szolgálja. István király nem hódolt be a németeknek, de tanult tőlük, és ügyesen használta őket. Amikor pedig II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget. A győzelemmel a Magyar Királyság bebizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is. László király kezdeményezésére 1083-ban VII. Gergely pápai engedélyével I. Istvánt - ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári bazilikában oltárra emelve szentté avatták. Ugyan Róma „a hit magvának elvetését Pannóniában" ismerte el a legmagasabb egyházi „kitüntetéssel", igazán szentté a magyar nép avatta István királyt. Aki segítségül hívva az „új" égieket is, a kereszténység felvétele mellett a Szűzanya oltalmába ajánlotta az országot. Most is valamennyi katolikus templomban felhangzik.őseink buzgósága, az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga..." kezdetű néphimnuszunk Szent István királyról. Ima ez mindig igazi államférfiakért. Hallgasson meg bennünket az Isten! Ünnepi programok Lovasok viadala Ópusztaszeren, fúvószenekari hangverseny Szegeden, kenyérkészítés Hódmezővásárhelyen - rengeteg ünnepi látványosság várja az érdeklődőket holnap. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Szent István és Gizella királyné szobrának koszorúzásával és az országzászló felvonásával indul az ünnepi megemlékezés Szegeden holnap 10 órakor. Az új kenyeret Kondé Lajos, az egyházmegye püspöki helynöke áldja meg, beszédet mond Botka László polgármester, majd magyaros táncbetétekkel látványossá tett fúvószenekari hangverseny következik. 16 óra 45 perctől a Hóra Színház produkciója nyitja a Huszár Mátyás rakparti rendezvények sorát - olasz, lengyel, vajdasági magyar táncegyüttest is láthatnak az érdeklődők. 20 órakor fáklyás felvonulás kezdődik a Tiszán, a hajóállomásnál, majd az Első emelet koncertezik. Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja a vásárhelyi Szent István-templom ünnepi szentmiséjét 9 órakor, majd megszenteli az új kenyeret a 10 órakor kezdődő városi ünnepségen. Beszédet mond Lázár János polgármester. A pódiumszínpad galériaudvarában a kenyérkészítéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a Kossuth téri nagyszínpadon a Kaláka, majd Csík János és barátai muzsikálnak. A Budapesti Operettszínház művészei 19 órától lépnek színpadra. Nemzettudatnapra várja vendégeit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. 9 órától lovasversenyt rendeznek, déltől nomád lovasbemutató, gólyalábasok komédiája, játszóház, kirakodóvásár, harcművészeti bemutató lesz. Az ünnepi megemlékezés 14 órakor kezdődik az Árpád-emlékműnél. Duray Miklós felvidéki politikus és Vincze László országgyűlési képviselő mondja el gondolatait, majd Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke adja át az önkormányzat alkotói díjait. A Maros Táncegyüttes után Mahó Andrea musicalműsora, majd Balkan Fanatik+koncert kezdődik. (A részletes ünnepi program a 14. oldalon olvasható.)