Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-13 / 188. szám

2010. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK PÉNTEK 13 - A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. ÁLTAL TÁMOGATOTT OLDAL 13 Délmadár SZERKESZT! S0M0DI GÉZA, SUDÁR ÉVA Ki az abszolút sznob? Aki még a sírhantot is „szőrhent"-nek mondja. Ebéd utáni szieszta ra, a gyerekek rászoktak a sör­re. Olyan csúnya, hogy mikor lámpa alá értek vele az úton, szaladni kellett. Olyan csúnya, hogy kisko­rában kosarat kellett ráborítani, hogy a macska nehogy elvigye. Olyan csúnya, hogy ami­kor keresztelni vitték, a pap azt hitte, kóstoló. Ödön nőtlen volt, egyedül élt apjával, és a családi vállal­kozásban dolgozott. Amikor megtudta, hogy beteg édes­apjától egy vagyont fog örökölni, úgy döntött, hogy meg­nősül, és feleségével együtt élvezi majd az életet. Egy fogadáson pillantotta meg a legszebb nőt, akit va­laha is látott. Elállt a lélegzete. „Lehet, hogy átlagos férfinak tűnök - vallotta be álmai asszonyának -, de egy év múlva, amikor apám meghal, 65 millió euró örököse leszek." A lenyűgöző hír hallatán a fiatal szépség elkérte Ödön névjegyét, és három nap múlva a mostohaanyja lett­Tanulság: a nők sokkal jobb pénzügyi elemzők a férfi­aknál. OLYAN CSÚNYA Olyan csúnya, hogy az anyó­som lehetne. Olyan csúnya, hogy én még gázálarcban is szebb vagyok nála. Olyan csúnya, hogy az anyja telefonon szoptatta. Olyan csúnya, hogy amikor a fényképét kirakták a tejesdoboz­A JÓ ELVTÁRS 1980-BÓL Lenin felébred a mauzó­leumban és látja, hogy nincs mellette Sztálin. Meg­kérdezi az őrtől: - Miért nem fekszik itt Sztálin elvtárs? - Hát, mert nem volt jó elvtárs - feleli az őr. - Nem volt jó elvtárs? Ak­kor most ki a jó elvtárs? - Brezsnyev elvtárs. - Akkor miért nem fek­szik itt mellettem?! INKOGNITÓBAN Brezsnyev Magyarország­ra készül, de inkognitóban akar jönni. A pártközpont kitalálja, hogy jöjjön a Ba­rátság kőolajvezetéken. A magyar fogadóbizottság Százhalombattánál várja, de a megbeszélt időpontra nem jön. Eltelik egy óra, nem jön. Eltelik két óra, nem jön. Egyszer csak felnyílik a cső­vezeték ajtaja és kikászáló­dik belőle Brezsnyev. - No de, Brezsnyev elv­társ, nem ekkorra vártuk! - Elvtársak! Tudják, mi­lyen nehéz az árral szemben úszni?! MEGY A VONAT... Megy a vonat a kommu­nizmus felé, amelyen Lenin elvtárs a masiniszta. Vi­szonylag rövid út megtétele után előrerohannak az uta­sok a vezérlőállásba. - Lenin elvtárs, elfogyott a fűtőanyag, hogy jutunk így el a kommunizmusba? - Elvtársak, a gőzös ka­zánjába dobálják be a ru­háikat, az is éghető, így is tovább tudunk haladni. Az utasok leszórják ru­háikat, elégetik, ám ez ke­vésnek bizonyul. - Lenin elvtárs, már megint leálltunk. Mit te­gyünk? Hogy jutunk így el a kommunizmusba? - Elvtársak, az önöknél lé­vő élelmiszer is éghető anyag, dobálják be a ka­zánba! Kis idő múlva új­ra mennek: - Lenin elvtárs, az élelem is elfogyott és megint leálltunk! A KOMMUNIZMUS ÚTJÁN Brezsnyev meglátogatja Cartert, aki egy szuperszámí­tógépet mutat be neki. Állítá­sa szerint a kütyü minden kérdésre tudja a választ. - Én is kérdezhetek? - kí­váncsiskodik Brezsnyev. - Természetesen! - hang­zik a válasz. Brezsnyev a gép elé áll, és beleszól a mikrofonba: - Azt szeretném tudni, hogy mikor lesz a Szovjet­unióban kommunizmus. A gép kerreg egy darabig, majd kiböki, hogy 18 km. Senki nem érti, ezért Brezs­nyev még egyszer felteszi a kérdést, de a válasz ugyan­ez. Nincs mit tenni, az orosz elnök hazautazik. Otthon összehívja a nagytanácsot, de ők sem tudják, hogy mit takar a 18 km. Végül elhatá­rozzák, hogy felkeresik a bölcsek bölcsét, aki az Urál hegységben él. A bölcs meg­hallgatja őket, majd így szól: - Gyertek vissza egy hét múlva, addigra megmon­dom. Egy hét után nagy tömeg tódul össze a bölcs házánál, aki a következőt mondja: - Vegyétek elő Lenin ösz­szes művének a 24. kötetét. Abban lapozzátok fel a 310. oldalt, ahol az áll, hogy minden ötéves terv teljesíté­se egy lépés a kommuniz­mus felé. A HÉT MONDÁSA A pénz az ördög találmánya, de ha sok van belőle, az maga a mennyország. ESZI, NEM ESZI A határon egy vámtiszt fel­nyittatja egy autós csomagtar­tóját: - Ebben mi van? - mutat a határőr egy hatalmas csomag­ra. - Madáreledel - feleli az autós. - A papagájnak viszem. - Nyissa ki! Az autós kibontja a zsákot, amelyben harminc kilogramm babkávé van. - Aha, szóval maguk kávé­val etetik a papagájt? - Eszi, nem eszi, nem kap mást. MESSZIRŐL ÉRKEZETT Kovácsné a negyedik emeleten nehéz csomagot kap, és hogy meghálálja a küldöncnek, amiért felcipel­te a lépcsőn, meghívja egy kávéra. - Asszonyom, sok jó kávét ittam már, de ilyen finomat még soha! - mondja elismerő­en a férfi. - A sógorom hozta Hollan­diából. - Nagyszerű! És még min­dig nem hűlt ki! REGGELI ITAL A férj emésztési zavarban szenved és emiatt nagyon nyű­gös. - Jaj, nem tudom, mit kelle­ne szednem, hogy ne fájjon a hasam. - Igyál minden reggel két pohár meleg vizet, az majd se­gít! - javasolja a felesége. - Ezt teszem már húsz éve ­dörmögi a férj -, csak te kávé­nak hívod! MAGA HOGYAN KEVER? - Uram, ön mindig jobb kézzel szokta megkeverni a ká­véját? - Igen. - Érdekes, mert az emberek általában kiskanállal szok­ták... ZAMATOS KÁVÉ - Főúr, egész éjjel nem tud­tam aludni a kávéjuktól. - Olyan erős volt? - Dehogyis. Azon törtem a fejemet, hogy vajon miből főz­ték. OTTHONI FEELING Bemegy egy fickó a kávé­házba és azt mondja a pincér­nőnek: - Hozzon nekem egy hideg kávét és egy száraz kiflit, aztán üljön ide mellém panaszkod­ni. - Igen, uram, de miért? - Otthon akarom érezni ma­gam. - Na, elvtársak - mondja Lenin -, akkor nincs más hátra, mint a mögöttünk lé­vő talpfákat is fel kell szed­ni. Ám a talpfák gyorsabban fogynak, mint amennyit a gőzös kazánja eszik. Kisvár­tatva megint lefulladnak. Az utasok megint mennek: - Lenin elvtárs, nincs élelmünk, éhezünk. Nincs ruhánk, fázunk. Előrejutni nem tudunk, de vissza se tu­dunk menni, mert felszed­tük a mögöttünk lévő talpfá­kat. Mit csináljunk, hogy el­jussunk a kommunizmus­ba? - Most már semmit. Meg­érkeztünk. 'Apával az élet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom