Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-12 / 187. szám

2010. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ 17 A VIHAR, A JÉG ÉS A BELVÍZ SZINTE MINDENT ELVITT - MILLIÁRDOS A KÁR Alig maradt hagyma Makó térségében Milliárdokban mérhető az a kár, amely a hagymatermesztőket érte idén a mostoha időjárás miatt. Egyikük, Vizi István azt mondja: egyévi teljes bevételük veszett oda, de mások sem jártak sokkal jobban - jóformán csak a Makótól délre eső területeken maradt némi betakarítanivaló. APÁTFALVA, KIRÁLYHEGYES, MAKÓ SZABÓ IMRE - Annyi hagymánk sem maradt, amennyi egy jó pörkölthöz kell - mondja a palotai út mellett lévő kietlen földje szélén a tapasztalt makói gazdálkodó, Vizi István. Agrárcégének, a Vizi és Társai Kft.-nek idén 30 hektár áttelelő vöröshagymája, 6 hektár dughagymája és 5 hektár fokhagymája volt. Ez utóbbiból sikerült valamennyit megmenteni az emlékezetes vihar, jégeső és belvíz után, a többi gyakorlatilag teljes egészében odaveszett. A területet, ahol beszélgetünk, már be is tárcsázták. Amerre a szem ellát, mindenütt hagymafejek kandikálnak ki a földből, ám ha az ember lehajol, látja: egyetlen Vizi István földjein lényegében megsemmisült a teljes hagymatermés, FOTÓ: FRANK YVETTE ép sincs köztük. Mindet elverte a jég, vagy félig-meddig rothadásnak indult a még mindig nedves talajban. Ha megszikkad, az egészet beszántják. Hogy mekkora a kár, azt A déli részeken maradt valami. Óriásiak a károk a Makó környéki falvakban is. Királyhegyesen lényegében mindenki a mezőgazdaságból él, a polgármesternek, Horváth Lajosnak is volt másfél hektár vörösJj hagymája és ugyanennyi fokhagymája. Az előbbi 100 százalékban megsemmisült, az utóbbinak 15-20 százaléka bizonyult megmenthetőnek, de a minősége ennek is gyenge, ezért nehezen adható el. A vihar és a jég a Makótól délre fekvő területeket megkímélte, de a sok eső ott is gondot okozott. Langó Zsolt apátfalvi gazda elmondta: a szokásos 7-10 naponkénti gombaölő permetezés helyett most 4-5 naponta volt erre szükség, de így sem maradt meg csak a termés fele. Földjeinek tizedét lepte el a belvíz. Gazdag János, a Hagyma Terméktanács elnöke szerint az elkövetkező egy-két évre rányomja majd bélyegét az idei esztendő. Különösen azok a gazdák járnak rosszul, akiknek nem volt biztosításuk, de a többieknek is gondot okoz majd a vetőmag és a dughagyma beszerzése. Hosszú távon azonban, mivel a mostani szerény termés áremelkedést hoz, nem számít a termesztési kedv drasztikus csökkenésére. nehéz megbecsülni. Ami biztos: egy hektár hagymára 6-700 ezer forintot kell rákölteni a betakarításig, és itt már tényleg csak néhány hét volt hátra addig - nem túlzás tehát arról beszélni, hogy több mint 20 milliós érték veszett oda. Ezt nyilván mérsékelni fogja a biztosítótól kapott őszszeg, illetve a központi kárenyhítés, de ezzel együtt is kiesett lényegében egyévi jövedelem. Persze nemcsak a hagymával jártak így: a szomszédos kukorica és repce is elszomorító képet mutat. Mihez kezdenek ezek után? Vizi István azt mondja, természetesen nem hagyják abba, hiszen ehhez értenek, ehhez van gépi és tárolókapacitásuk, de az már biztos, hogy jövőre kisebb területen hagymáznak majd. - A hagyma kockázatos, 10 évből egy Több mint 3 milliárd a hagymások összkára Csongrád megyében 113 ezer hektárt érintett a belvíz, a vihar és a jég pedig 33 ezret, de a két terület között nagy az átfedés - mondja a megyei agrárhivatal helyettes vezetője, Kocsis László. A hagyma termőterülete 2300 hektár volt, nagy része éppen a természeti csapásoktól sújtott makói térségben. Az ágazatot ért összkár mértéke 18-19 milliárd forint, ebből a vöröshagyma 1,3, a fokhagyma 1,8 milliárdot tesz ki. Ez azonban csak a közvetlen kár; súlyos gondot jelent például az is, hogy nincs napszámos munka. ilyen rossz, bízunk benne, hogy a következő jobb lesz mondja. AZ OMBUDSMAN SZERINT TÖRÖLNI KELL A NEVEKET - VÁSÁRHELY SZERINT NEM Lezárult a vizsgálat listaügyben Befejezte a vizsgálatot, és ismét az országos vihart kavart lista eltávolítására szólította fel Vásárhelyt az adatvédelmi biztos. Az „Akik visszaéltek a város támogatásával" című névsor a honlapon marad - tájékoztatták lapunkat a poigársteri hivatalban. ÍDMEZŐVÁSÁRHELY *ÖK ANITA Haladéktalanul el kell távolítása város honlapjáról a törvées jogalap nélkül nyilvánosgra hozott adatokat - olvastó az adatvédelmi biztos, Jóri 3drás állásfoglalásában. Az kormányzat - mint megírtuk július elején több mint 300 vet hozott nyilvánosságra. Sokét, akik a város szerint rászorulónak vallották magukat, támogatást kértek, majd a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint visszaéltek ezzel. A város honlapjára felkerült neveket, születési dátumokat, lakcímeket már korábbi nyilatkozataiban is aggályosnak találta az ombudskat. Jóri tudni szeretné: ők mi módon járultak hozzá, hogy nevük nyilvánosságra kerüljön. Még mindig fenn van a város honlapján a lista, és - mint megtudtuk - ott is marad. Az önkormányzat határidőn, azaz 30 napon belül választ ad az ombudsman állásfoglalására tájékoztatták lapunkat a polgármesteri hivatalban. A nagy vihart kavart ügyet egyébként az Országgyűlés A lista az érintetteket döbbentette meg legjobban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA man. Hivatalosan azonban 30 napja volt arra, hogy lezárja az általa kezdeményezett vizsgálatot, és állást foglaljon. Személyes adatokat nyilvánosságra hozni csak akkor lehet, ha az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, helyi önkormányzati rendelet lehetővé teszi - jelenti ki állásfoglalásában Jóri András. Nem fogadta el az önkormányzat hivatkozását a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényre. Ügy véli: a támogatást igénylők csak ahhoz járultak hozzá, hogy a szociális igazgatási eljárás során használják fel adataikat, nem pedig ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák azokat. Az ombudsman egyébként az újabb, pozitív lista ügyében is tájékoztatást kért az önkormányzattól. A város honlapján ugyanis már azok is szerepelnek, akik közmunkásként kiemelkedően végzik a feladatuJMondja ki a bíróság, hogy jogszerű-e a szociális támogatásokkal visszaélők adatainak közzététele." Lázár János emberi jogi bizottsága is tárgyalta. A meghallgatást követően Lázár János, a város polgármestere kijelentette: mondja ki a bíróság, hogy jogszerű-e a szociális támogatásokkal visszaélők adatainak közzététele. Hozzátette: ebben a kérdésben el fog menni a falig. Munkáskéz a BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu Amit az ember 35-40 éven át, takarékoskodva, a szabadidejét föláldozva megépített, az a piac körülményeitől függően vagy egy vagyont ér, vagy egy fillért sem. Ezt a tapasztalatot elég nehéz megemészteni, főleg annak, aki végigdolgozta azt a 35-40 évet. Meg lehet döbbenni azon, hogy a makói Kiss Lajos bácsi fűthető, bővíthető, magtárral és lakással ellátott sertéstelepe ingyen sem kell senkinek - ám a szakmabeliek, akiket megkérdeztem, egy pillanatig se csodálkoztak. Az ennél nagyobb gazdaságok is évek óta gondban vannak. Épp mostanában számolnak fel egy olyan telepet a megyében, amely az egész régiót ellátta jó minősé.... . . gű tenyészállatokkal. 99 Nálunk azonban ez a fajta szervezettség még mindig gyanús, bolsevik trükknek számít. Azok az üzemek tudnak fönnmaradni, amelyek pályázati támogatásból korszerűsítik a működésüket, és egy gondozó már nem 700 jószágot lát el egy műszak alatt, hanem 2-3 ezret. Vagyis épp a munkáskézen spórolnak, ami Lajos bácsi értékrendje szerint még többet ért a pénznél és a vagyonnál is. Igazán a 70-es, 80-as években volt érdemes disznót tartani. A nagyüzemek árnyékában nevelődő állományoknak is köszönhetően Magyarország a tízmillió disznó országa volt, és Dániával versenyzett. Azóta nálunk 3 millióra csökkent ez a szám. A tenyésztő káromkodik a durván 3 évenként egyszer beütő ráfizetés miatt, a felvásárló a forgótőkéjéért remeg, és amikor valamelyik vágóhíd már sokadszorra felejt el fizetni, beleun, és tőzsdézni kezd, mert az több hasznot hoz, vagy akadt ilyen is a megyében - elmegy nótaénekesnek. A feldolgozó drágállja a magyar disznót, ezért épp lejáró szavidejű külföldi hasítottat vesz, azt dolgozza fel. Sír a vágóhíd gazdája is, mert hiába minden igyekezet, az emberek nem veszik a húst. Valakinek eközben biztosan megéri disznóval foglalkozni, de ha az érintetteket kérdezi az újságíró, többnyire az derül ki, hogy a legtöbben már csak azért maradnak a szakmában, mert van telepük, földjük, üzemük, két dolgos kezük és tapasztalatuk. Hozzáteszik: tudják, mindennek az értéke a piacgazdaságban viszonylagos. Legalábbis a mi piacgazdaságunkban. Mert Dániában ma 20 millió sertés nevelődik, miután annak idején állami támogatásból megszervezték a tenyésztő, a nevelő, a hizlaló telepek és körzeti vágóhidak együttműködését. Az a rendszer a jelek szerint arra jó, hogy egyik érdekelt sem tud a többiek rovására nagyobbat szakítani, és az egész fejlődik. Nálunk azonban ez a fajta szervezettség még mindig gyanús, bolsevik trükknek számít, és lehet, ez így is marad. Muszáj valahogy e nélkül boldogulni. LEFÚJTA A WHO A VILÁGJÁRVÁNYT 77 millió értékű oltást égetnek el A legjobb H1N1-felderítési arányt Szeged produkálta, de tévhit, hogy itt az országos átlagnál többen hunytak el az új influenza vírusa miatt. Térségünkben kevesebben oltatták be magukat, a kimaradt 77 millió forint értékű vakcinát elégetik. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA - Szinte semmiben sem különbözött a korábbi években szokásos járványoktól a H1N1 tavalyi és idei terjedése - öszszegzi tapasztalatát Kovács Ferenc, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Szeged kistérségi főorvosa. Tegnap azért kerestük, mert kedden lefújta a HINl-vírus okozta influenza-világjárványt az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Világszerte az új típusú influenzában - 2009. áprilisi felbukkanása óta - összesen 18 ezer 500-an haltak meg. Lapunkban folyamatosan foglalkoztunk a H1N1 terjedésével, s végül idén január végén mérleget adtunk: tévhit, hogy az országos átlagnál több páciens halt meg a H1N1 okozta szövődményben Szegeden és környékén. A vírust a szegedi klinikákon elhunyt - de többségében nem Csongrád megyei illetőségű - páciensek közül 17 testében mutatták ki. Ám közülük 8 súlyos alapbetegséggel is küzdött, 7 krónikus betegségű, 1 pedig fejletlen koraszülött volt; 1 kismama haláláért viszont csakis a H1N1 okolható. A legjobb HINl-felderítési arányt Szeged produkálta, mert itt az egyetemi klinikai és az ÁNTSZ-laborban is vizsgáltak mintákat. Az egyetemi sajtószolgálat pedig naponta nyilvánosságra hozta HlNl-statisztikáját, míg más kórházak szinte titkolták a járványos adatokat. Tény az is, hogy - az ÁNTSZ szerint - térségünkben az országos átlag fele, 14-16 százalékos volt a védőoltást felvettek aránya. Kétszázezernél több HINl-vakcinát adtak be a dél-alföldi régióban. A kimaradt 43 ezer oltóanyagot fölajánlották a sertéstelepeken dolgozóknak, de ott nem kérik - írtuk június elején lapunkban. Szavatosságának lejárása után veszélyes anyagként elégetik a több mint 77 millió forint értékű vakcinát.