Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-10 / 185. szám

% Q MEGYEI TÜKÖR MÓDSZERÉVEL SZÁMOLTÁK AZ ENSZ-DOLGOZÓK FIZETÉSÉT A magyar statisztikus a zambiai piacon is gyűjtötte az adatokat. FOTÓK: DM/DV gentínáig, Kínától Botswanáig. Mi is lehet szebb feladat annak, akinek elemi iskolától fogva kedvence volt a földrajz, és el­végezte a gazdaságföldrajz sza­kot? Vágyott célállomásai kö­zül Izlandra sikerült eljutnia, Új-Zéland és Ausztrália viszont kimaradt. Bekapcsolódott a jö­vőkutatási világszövetség veze­tőségének munkájába; ma is foglalkozik hosszú távú megfi­gyelésekkel, és egyre biztosabb abban, hogy a jövőt nem lehet a múlt ismerete nélkül kutatni. - Két évig dolgoztam egye­dül Fekete-Afrikában a hetve­nes évek derekán, Kenyában és Zambiában. Sosem voltam vakmerő, csak merész. Sosem féltem, annak ellenére, hogy nemegyszer kolerás vidékeket kellett felkeresnem egy helyi nyelvet beszélő tolmáccsal ­meséli Kőszeginé Kalas Mária. A feladatát pedig közérthetően úgy foglalja össze, hogy a két ország fejlettségét kellett az Egyesült Államokéval össze­vetnie, ehhez legegyszerűbben nemzeti jövedelmet számolt. Vagyis megvizsgálta: annyit fogyaszt-e a lakosság és beru­ház az állam, amennyit meg­termel. Ehhez országszerte szinte minden fontos termék­nek és szolgáltatásnak begyűj­tötte az árát az élesztőtől a ha­dihajóig, hogy átlagot állapít­hasson meg. Gyárakat, piaco­kat és üzleteket járt végig. Nem ismert fáradtságot, hiszen mindig azt szerette, amit ép­pen csinált. Napközben jegy­zetelt, este adminisztrált, fu­tárpostával továbbította az adatokat a New York-i ENSZ-hivatalba. Máriát meghívta osztályve­zetőnek az ENSZ-központ, hogy ezt a rendkívül alapos és megbízható módszert tovább­fejlessze és alkalmazza az egész világra. Ez alapján dif­ferenciálták például az ENSZ-alkalmazottak fizetését a világ minden táján. A New York-i életszínvonalhoz ké­pest kapott több fizetést a „vi­déki" munkatárs a drága Ja­pánban vagy a veszélyes há­borús övezetnek számító Szo­máliában. A statisztikai társa­ság tagjaként Mária most már minél többet meg akar osztani a tapasztalataiból a fiatalok­kal, és szívesen utazik a cél érdekében, ha meghívják. Finn példa. A közgazdász-statisztikus jövőkutatásaiban is a statiszti­kai adatokból következtet. Finnországgal kapcsolatban például meg­jegyzi: legalább annyit szenvedtek, mint mi, túléltek több száz évnyi megszállást kemény feltételek között. Mégis eltanulandó tőlük, hogy néhány dolgot - fa- és papíripar, hajógyártás - emeltek ki, amiben ők jobbak tudnak lenni másoknál. Nem másolnak, hanem újítanak, fejlesz­tenek az elektronikában. Ehhez képest nálunk rengeteg energia, inno­vatív gondolat vész kárba, mert gyökerét veszti. 2010. AUGUSZTUS 10., KEDD Mária 86 országban járt Korongvadászat a csongrádi lőtéren Alaposan melléfog, aki azt hiszi, a statisztikus élete íróasztal mellett telik, kockás papírral és rengeteg számmal. Kőszeginé Kalas Mária nemzeti jövedelmet számolt, és közben keresz­tül-kasul bejárta a világot. SZEGED DOMBAI TÜNDE A koronglövészet talán az egyik legelegánsabb sportág. Bárki meggyőződhet erről a csongrádi Cseh István lőtéren rendezett versenyeken, au­gusztus 21-én és szeptember 11-12-én. Hegyes Zoltán, a lő­tér tulajdonosa, a megyei va­dászkamara elnöke segítségé­vel fegyvert is fogtunk. CSONGRÁD MEGYE BERECZKY DIÁNA Jó levegő, gyönyörű környe­zet, madárcsicsergés és lágy szellő fogadott a 9 hektáros csongrádi Cseh István lőté­ren, ahová a Magyar Korong­vadász Szövetség (MKVSZ) elnökével, a lőtér tulajdono­sával, Hegyes Zoltánnal láto­gattunk el. Életemben elő­ször fegyvert fogtam a ke­zembe. A vállamhoz emel­tem, és vártam, hogy kire­püljön a narancsszínű ko­rong a velem szemben maga­sodó toronyból. „Fel!" - ki­áltotta a mellettem álló He­gyes Zoltán, és már repült is a korong. A külvilág meg­szűnt: csak én voltam, a fegyver és a korong, amely­nek útját a fegyver csövével kísértem. Lőttem - és eltalál­tam! (Persze kis segítséggel.) Egyszerűen fantasztikus ér­zés volt. Hegyes Zoltán meg­értően mosolygott. Hazai és nemzetközi sikerek Hegyes Zoltán 54 éves vízgaz­dálkodási mérnök, okleveles lövészetoktató. Házas, két gyermek apja: Balázs Zoltán hivatásos vadász az Ópuszta­szeri Vízügyi Vadásztársaság­nál, Diána Gabriella pedig a vízügynél dolgozik édesanyjá­val, Gabikával együtt. Hegyes Zoltán 34 éve dolgozik a víz­gazdálkodásban, illetve a víz­építésben. Ugyanannál a va­dásztársaságnál, az ópuszta­szerinél vadászik 32 éve, 2005 óta elnöke is, csakúgy, mint a Csongrád Megyei Va­dászkamarának. Tavaly őt vá­lasztották a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnökévé. Versenyszerűen 1998 óta lő hazai és nemzetközi versenye­ken, tíz éve a Magyar Korong­vadász Szövetség elnöke. Az­óta üzemelteti a csongrádi ko­ronglőteret is. Négy éve meg­nyerte a Közép-Európai Kupa nemzetközi korongvadász Grand Slam-versenysorozatát. Két éve ő lett a Magyar Ku­pa-sorozat nyertese. vadászversenyt is, amelyen a világ legjobb lövői is in­dultak. - Nincsenek unásig gya­korolt mozdulatok, egy fixen - így működik ez a sport. A lövők sörétes fegyverrel a va­dászatban leggyakrabban elő­forduló szituációk szerint re­pülő és guruló korongokra lő­nek. Az ellenfél a korong, egy pakuradarab, illetve a saját idegrendszerük és fizikai kor­látjaik. Tiszta fej, éles látás, koncentráció, személyre sza­bott fegyver, finom fegyverke­zelés kell ahhoz, hogy valaki eltalálja a korongot - mondta a szövetség elnöke. A korongvadászat ver­senysportként 1995 óta is­mert Magyarországon - ek­kor alakult az MKVSZ. A Cseh István lőtér lett az or­szág legszínvonalasabb pá­lyája: évek óta itt tartják a korongvadászat országos bajnokságát és a Magyar Nagydíj nemzetközi korong­elhelyezett korongdobó gé­pet számtalan pozícióból körbe lehet járni. Csongrá­don 8 különböző adottságú pályán lehet lőni. Ez az egyik varázsa ennek a sportnak: a korong dobásakor minden olyan lehetőséget kihasznál­nak, amely a lövőt megté­vesztheti - magyarázta az el­nök. Az angoloknál művelik a legmagasabb színvonalon ezt a sportot, így még na­gyobb dicsőség volt, hogy 2005-ben junior korosztály­ban egy bajai fiatalember, a csongrádi Arany Tölgy Egye­sület versenyzője, Szerdahe­lyi András világbajnoki címet szerzett. Hegyes Zoltán pedig a tavalyi vébén a szenior kor­osztályban több száz ver­senyzőből a 24. legjobb ered­ményt érte el. Hegyes Zoltán büszke a csongrádi lőtérre. 8 különböző adottságú pá­lyán lőhetnek a korongvadászat szerelmesei. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Kőszeginé Kalas Mária nyugdí­jas közgazdász-statisztikus ki­vételes interjúalany, mert miu­tán egy szegedi előadása után felhívtam - ide vonatozott Pestről. Beszélgetni. Korát ­nem engedi leírni - meghazud­toló frissességgel a legnagyobb hőségben még egy spontán él­ménybeszámolót is megtartott egy gyerekcsoportnak a Mó­ra-múzeum tajvani lepkekiállí­tásán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi osz­tályán dolgozott és országta­nulmányokat készített, többek között Tajvanról. Úgy fogal­maz, mindennek a miértjét ke­reste, lehetőleg a magyar viszo­nyokkal összevetve. 14 év után elcsábította az akadémia világ­gazdasági kutatóintézete, ahol előbb a KGST-országokat kutat­ta, majd ENSZ-megbízásból be­járta a világot. 53 országban tartott előadást, 86 országban járt az Egyesült Államoktól Ar­VIDÁM NEMZETEK LISTÁJA: MAGYARORSZÁG CSAK A103. Boldogság, gyere haza! „Jókedvű vagyok szinte mindig. Szeretem, ha a kör­nyezetem is vidám" - írja ma­gáról Pál János az egyik kö­zösségi oldalon. És valóban: a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság szóvivőjét szinte sosem lehet rosszkedvűnek látni. Mi a titka? - kérdeztük az alezredest. — Szerencsére még nem ta­lálkoztam olyan problémával az életben, ami nem volt meg­oldható. Sokszor sikerül felvi­dítanom a környezetemet, mi­vel szeretem mások problémá­it is megoldani. Nekem az a boldogság, ha mást is boldog­nak látok. Egy napon belül sokszor vagyok jókedvű, a né­hány borús pillanat után pe­dig gyorsan fel tudok töltődni „Nekem az a boldogság, ha mást is boldognak látok." Pál János rendőrségi szóvivő az élet apró szépségeivel. Ez lehet bármilyen apróság, csak észre kell venni - osztotta meg velünk boldogságrecept­jét Pál János. Kőszeginé Kalas Mária munkában Fekete-Afrikában. A világ legboldogabb nemzetei­nek listáját állította össze a Forbes magazin - Magyarország ezen a 103. helyen szerepel. Honfitársainknál csak két nem­zet fiai szomorúbbak Európában. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? Hír? Gyö­nyör? Legyen bár mint özön, a telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm" - írta Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versében 1843-ban. Az amerikai Forbes gazdasá­gi magazin július közepén tette közzé legújabb felmérését a vi­Ami a Forbes számai mögött van. A felmérésben részt vevő több ezer embertől a kutatók először az életükkel való általá­nos elégedettségüket kérdezték, amit 1 és 10 pont között kellett osztályozni. Ezután konkrétabb kérdéseket tettek fel a válasz­adók előző napjával kapcsolat­ban: mennyire érezte magát ki­pihentnek, mennyire tartották tiszteletben stb. A végered­ményt a teljes és a napi pont-. számok alapján számították ki. lág legboldogabb országairól ­Magyarország a 155-ös lista 103. helyén szerepel Kirgizisztán­nal, Azerbajdzsánnal, Albániá­val és Törökországgal holtver­senyben. A magyaroknál csak két európai ország lakosai bol­dogtalanabbak: Lettország a 110., Bulgária a 137. helyen áll. Dánia a legboldogabb a vilá­gon, míg a legkilátástalanabb­nak a togóiak érzik helyzetüket. Érdekes, hogy Görögország 50. a rangsorban, pedig hóna­pok óta országszerte tombol­nak a sztrájkok a gazdaság csődközeli helyzete miatt. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ha a magyaroknak meg kell nevezniük egy-egy történelmi példaképet, akkor sokan Szé­chenyi Istvánt vagy Teleki Pált nevezik meg, akik hajla­mosak voltak a depresszióra, és önkezükkel vetettek véget az életüknek. Pszichológusok szerint a boldogság egyik legfőbb eszkö­ze a humor, amit Csenki József, művésznevén Pepi bohóc is megerősít. A szegedi férfi társa­ival már 11 éve szórakoztatja a gyerekeket és a felnőtteket vi­dám műsorával. Aki nem tud nevetni, annak nincs humora, akinek nincs humora, az nem ismeri az élet örömeit! - vallja a 47 éves Pepi bohóc. Pepi bohóc 11 éve vidítja a szegedi gyerekeket. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Oldalképek
Tartalom