Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-31 / 177. szám

2010. JÚLIUS 31., SZOMBAT AKTUALIS ALSZIK A PIAC, ES MAGASABB ARAKRÓL ÁLMODIK Nem azé a föld, aki megműveli Aratás Újszentiván határában. A Csongrád megyében megművelt földterület nagy részén kalászosokat termesztenek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A tulajdonos a városban él, földjét azok a családi vállalkozások vagy szövetkezetek művelik, amelyek bérlik a hektárokat. A törpe birtok fogy, egyre inkább a kis és közepes méret válik meghatározóvá. A termőterület évről évre kevesebb. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Nincsenek pontos adatai a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak arról, milyenek a tulajdonviszonyok Csongrád megyében - közölte Szakáll Sándor, az MgSzH földművelésügyi igazgatója. Ennek az az oka, hogy csak a földhivatal rendelkezik ingatlan-nyilvántartással: az adatok ugyan nyilvánosak, ám azokat senki sem összesíti. Honnan lehet tudni, hogy a megyében milyen birtokviszonyok alakultak ki az elmúlt 20 évben? Szakáll Sándor elmondta: az MVH honlapján eddig egy alkalommal, 2005-ben hozták nyilvánosságra azt az adatsort, hogy a beérkezett földalapú támogatáskérelmeknek milyen a megyénkénti és a nagyság szerinti megoszlása. Ezek a számok megegyeztek a hivatal információival. Mivel földet alig adnak-vesznek az emberek, feltételezni lehet, hogy az 5 éve levont következtetések ma is igazak. Eszerint a megyében a 20 hektár alatti kisbirtokok vannak abszolút túlsúlyban, arányuk 87 százalékos. A 20 és 100 hektár közötti birtokok 10 99 Csongrád megyében a termőterület nagysága 370 ezer hektár, de 10 éve még 382 ezer volt. százalékot tesznek ki. A 100 hektár feletti, egy kézben lévő földterület aránya pedig mindössze 3 százalék. I FOLDARAK (ezer Ft/ha) Régió Szántó Szőlő Gyümölcs Közép-Magyarország 449 471 680 Közép-Dunántúl 398 1030 836 Nyugat-Dunántúl 415 579 910 Dél-Dunántúl 596 1696 882 Észak-Magyarország 379 1945 1019 Észak-Alföld 441 399 832 Dél-Alföld 365 425 476 Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer DM-GRAFIKA Kevés a külföldi tulajdonos Csak a földhivatali tulajdoni lapok összesítéséből derülhetne ki, hány hektár került hivatalos adásvételi szerződéssel külföldi tulajdonba az országban. Ilyen adatbázis azonban nincs. A következtetés alapja a már említett módszer: hányan nyújtottak be támogatásra igényt. Az országban 4200 hektár külföldi tulajdonosa igényelte a földalapú támogatást, ami elenyésző mennyiség az 5,2 millió hektárhoz viszonyítva. Csongrád megyében a 90-es évek elején, kárpótlásból jutottak hozzá külföldiek a hektárokhoz: ekkor még nem élt a földszerzési moratórium. A használt földterület 60 százalékát bérlik a gazdálkodók: a szövetkezeteknek például alig van magántulajdonú területük, ők 92 százalékban mások - városokban élő ügyvédek, örökösök, idős földtulajdonosok - hektárjait használják. A legapróbb, 5 hektár körüli birtoknagyságok kiveszőben vannak, öszszefüggésben azzal, hogy a kárpótlásból földhöz jutott idős emberek halála után az örökösök eladják a hektárokat, így a kis- és középbirtokok erősödnek. Csongrád megyében a termőterület nagysága 370 ezer hektár, de 10 éve még 382 ezer volt. Tíz év alatt tehát 12 ezer hektárral csökkent a megművelhető földterület, többek között az autópálya-építések következtében is. A megművelt terület 320 ezer hektár, amelynek több mint kétharmada a szántó: ezeken a területeken kalászosokat termesztenek. A vetésszerkezet szinte évtizedek óta ugyanaz a megyében. Az állattenyésztés súlya a megye mezőgazdaságában mindössze 25 százalék, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet együttesen 65 százalékot tesz ki. Táblázatunkból kiderül: a dél-alföldi régióban a legolcsóbb a föld, egy hektár szántó átlagára 365 ezer forint. 2011-ig él a külföldiek földvásárlási moratóriuma, ezért nem drágult eddig a föld ára. Mivel várható, hogy a moratóriumot meghosszabbíthatják, nincs érdeklődés a földek iránt. Magyarok is ritkán vásárolnak egymástól: az országos 5,2 millió hektárnyi termőterületből évente csak 200 ezer hektárnak lesz új gazdája. Hibás, hibásabb, leghibásabb GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ garai.szakacs@delmagyar.hu Talán a háromszoros világbajnok Forma-l-es autóversenyző, Nelson Piquet mondta pályafutása végéhez közeledve, hogy Monté Carlóban versenyezni olyan, mintha egy konyhában bicikliznél - nem is tudott soha nyerni a törpeállam futamán. Hasonló „konyha" lehet a szegedi repülőtér, a két főút közé beszorított leszállóhely. Kinn van persze a tábla az 55-ös főúton, amely a légi forgalomra figyelmeztet, de amikor már fél méterre van az autótól egy gyakorlatilag hangtalanul suhanó „„ . . vitorlázórepülő, ak99 Egy landolás balesetmentes biztosítása elvileg nem tartozik a rendkívüli események közé. kor már csak reménykedni lehet abban, hogy valahogy megússzuk a karambolt. A kamionsofőr nem úszta meg csütörtök este. Valószínűleg nem ússza meg az ausztrál sportoló sem, aki bérelt gépével elkaszálta a vétlen teherautóst. Élete végéig ezzel a teherrel kell élnie, azon sem csodálkoznék, ha jó ideig, talán soha többet nem ülne vitorlázórepülőre. Hogy az eljárás végén ő lesz-e a bűnbak, most még nem tudható. Az biztos, hogy hibázott, hiszen rosszul mérte fel a magasságot. Személy szerint legalább anynyira sajnálom, mint a kamionsofőrt és annak szeretteit, hozzátartozóit. Ugyanakkor el lehetne gondolkodni azon is, hogy egy ilyen világesemény megrendezésekor miért nem merült fel a szervezőkben, hogy a rendőrséggel együttműködve lezárassák az 55-ös főutat. Az is egyértelmű, hogy a vitorlázórepülők pilótái imádják Szegedet, hiszen számos nagy versenyt tartottak már itt, ám a csütörtök este történtek után talán joggal várhatja el azt minden szegedi, hogy amíg nem lehet biztonságosabbá tenni a versenyt, addig ne tartsanak több ilyet a csongrádi megyeszékhelyen. Persze bárhol lezuhanhatnak ezek a „széljátékok", de egy landolás balesetmentes biztosítása elvileg nem tartozik a rendkívüli események közé. És persze azért is nagy kár, hogy a világbajnokság emiatt háttérbe szorul, a balesettel és annak utóéletével lesz tele a média. Pedig itt azért zajlik egy világverseny, amelynek résztvevői idén sajnos nemcsak Szeged jó hírét viszik haza magukkal, hanem ennek a balesetnek a szomorú emlékeit is. Magyar és román rendőrök járőröztek CSONGRÁD MEGYE. A piacon, a nagyáruházakban és a fürdőben járőrözött együtt tegnap délelőtt Makón két helybeli és két román rendőr a megyei rendőr-főkapitányság nemzetközi közrendvédelmi akciójának keretében. Tuczakov Szilvána rendőrségi sajtószóvivő lapunknak elmondta: elenyésző a románok által vagy románok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, de a járőrpárok feladata nem is ezek felderítése volt. Mivel ezeken a helyeken sok a Romániából érkező turista, őket tájékoztatták, igyekeztek növelni biztonságérzetüket. Emellett az Arad megyéből érkezett rendőrök abban is segítettek a magyar kollégáiknak, hogy eligazodjanak a román okmányokon. A magyar és román járőrpárosok tegnap délután Szegeden is dolgoztak. Augusztusban Temes megyéből érkeznek rendőrök hasonló feladattal, de szerb kollégákat is fogadnak majd a Csongrád megyeiek. Pedagóguskamarát szeretne az oktatási államtitkár Kamarába tömörítené az oktatási államtitkár a pedagógusokat, amivel társadalmi megbecsültségüket és érdekérvényesítő képességüket növelné. Az érintettek örülnek a kezdeményezésnek, amely leghamarabb két év múlva valósulhatna meg. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Két éven belül pedagóguskamarát hozna létre az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa (képünkön) csütörtöki szegedi látogatásán beszélt arról, hogy szükségesnek érzi az egész pedagógustársadalmat reprezentáló szakmai szervezet megalakítását, amely garantálná a pedagógusok érdekérvényesítését. - Mintegy 160 pedagógusszervezet létezik az országban, de egységes kamara nincs, és nem is volt még soha - mondta el lapunknak Hoffmann Rózsa. Az államtitkár asszony elsősorban azért tartja fontosnak a kamara létrehozását, mert az biztosíthatná, hogy az oktatáspolitika ne határozzon a szakma véleményének kikérése nélkül. - Az utóbbi 8 évben sorra születtek olyan döntések, amelyekkel a pedagógustársadalom nem tudott azonosulni, mi több: ellene volt. Elég csak megemlíteni a Nemzeti Alaptanterv jelenlegi változatát, amely ellen mindenki tiltakozott, az érettségi reformot vagy a kompetenciaalapú pedagógiát, amely sok hibára épül fel - mondta Hoffmann Rózsa, aki szerint egy kamara, amely javaslatokat tehet, méltó szakmai partnerévé válhat az oktatásirányításnak. Feladata lenne egy szakmai etikai kódex megalkotása is, amelyre szintén nagy szükség van. Az általunk megkérdezett szakemberek jónak tartották az elképzelést: elsősorban a pedagóguspálya presztízsének emelése végett. - Széles társadalmi elfogadottságuk van azoknak a szakmáknak, amelyek kamarába tömörülnek. Ráadásul ez egy olyan védőernyő lenne, amely már régóta hiányzik a pedagógusoknak - fogalmazta meg véleményét Kónya Lászlóné, a szegedi Arany János Általános Iskola tanára. - A kamarai tagság egy szintre emelné a megbecsültségünket az orvosokkal, ügyvédekkel és mérnökökkel vélekedett Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, akit sajtóinformációk szerint - amelyet ő nem erősített meg, de nem is cáfolt - az Oktatási Hivatal vezetésére is felkértek. - Meg kell jegyezni: a kamarai működésről vannak rossz tapasztalatok is - mondta, emlékeztetve arra, hogy az orvosok kötelező kamarai tagsága a szakszervezetből való kiválást eredményezte. így Kerpen Gábor mindenképpen szükségesnek érzi azt a két évet, amelyet az államtitkár az előkészitésre és a jogi megalapozásra szánt.