Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-22 / 169. szám

2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS | Kilyukadt a szökőkút a Móra-múzeum előtt SZEGED. Eltört a Móra parki szökőkút föld alatti víznyomó­csöve: két nap alatt elfolyt a medence 70 köbméternyi vize. Lezárták a múzeum előtti lát­ványosságot. Gila Csaba, a Szegedi Környezetgazdálkodá­si Nonprofit Kft. közterü­let-fenntartási divíziójának he­lyettes vezetője elmondta: az ötvenéves szökőkút vízgépé­szeti és elektromos rendszere elöregedett. Az utóbbi öt évben 25 millió forintba került csak az indítás előtti karbantartás. Idén eddig 4 milliót költöttek rá, felét a szivattyú javítására. A tiszai árhullámok hatására elmozdult és megsérült a be­tontálca is, amit annak idején egy 30 centi vastag sóderágyra építettek. Mivel a vízvezetékek a medence körül másfél méter mélyen húzódnak, először megvárják, hogy szikkadjon a talaj, utána kizsaluzzák a kuta­tógödröt, és megkeresik a hi­bát, majd műszaki szakértők­től kérnek szakvéleményt a to­vábbi beavatkozáshoz. A szö­kőkút vizsgálata nagyjából 3-4 hétig tart. rr , _ CONTEXT <2™2XCJ BEVÁSÁRLÓHÉTVÉGE 2010. július 22—24-ig! Csak három napig! Minden függönyt, Billerbeck ágyat és matracot W/o engedménnyel adunk! RUHAZATI KIÁRUSÍTÁS: NŐI KONFEKCIÓÁRUK ÉS FÉRFIÖLTÖNYÖK 30-40-50 % kedvezménnyel! Minden Vossen fürdőköntös 9.900Ft -OS AKCIÓS ÁRON! Minden fürdőruha JmKMVoengedménnyel kapható! A remény hal ' GONDA ZSUZSANNA \ gonda.zsuzsanna@delmagyar.hu Még mindig bizonygatniuk kell létjogosultságukat a független színházi és táncművészeti társulatoknak, az előadó-művészeti törvény által egyetlen amorf kategó­riába beszorított több mint 100 csoportnak. Pedig: évente 6000-nél több előadást tartanak, ame­lyeket 1,2 millió néző látogat. Hozzájuk tartozik Bozsik Yvette, Frenák Pál, Pintér Béla Társulata, a Szkéné, a Tűzraktér. Szegedi példával élve ide tartozik az éppen zajló Thealtert rendező MASZK Egyesület is. A Thealter - ha esetleg valaki nem tudná - nem az, amikor a tofue­vő, elvont feministabrigád találkozik a filmművészeti főiskola fehér selyemsálas tagjaival. Rétegműfaj, ezt el­fogadom, biztos nem érdekel annyi embert, mint egy kolbásztöltő fesztivál, de az orosz-német Derevo Társulat keddi elő­adásán például ki­csordult a közönség a kisszínházból - még a lépcsőkön is ültek. A független színházi szférát pár hét alatt bedöntötte, hogy nem kapták meg a szakmai kuratórium által meg­ítélt támogatásukat - a pénzért dolgoznak, számlával igazolják a munkát, tehát a fizetés talán jobb kifejezés lenne, mint a támogatás. Hogy a megbénított társulatok még mindig mozognak, az furcsa módon saját nehéz helyzetüknek köszönhető. Mivel ugyanabban a cipő­ben járnak, tudják, hogy a másiknak sincs pénze, és in­gyen is hajlandók dolgozni egymásnak. Már aki bír, mert van olyan együttes, amelyiknek arra nem volt pén­ze, hogy autóba üljön és Szegedre utazzon. A korábban kialakult működési rend az érintettek szerint nem volt feltétlenül jó, és a minisztérium persze dönthet úgy, hogy mást talál ki. De nem talált ki sem­mit, egyszerűen hagyta a francba a szerződések aláírá­sát, a megítélt támogatások kifizetését. A kormány nem ennyire passzív más területen, a parlament ma arról dönt, hogy állami támogatásból mehessen osztálykirándulásra minden diák határon tú­li magyarlakta területekre. Az értékpreferenciák éppen átrendeződnek, a művészek lélegzet-visszafojtva vár­nak. De - ahogy Balog József, a Thealter művészeti ve­zetője mondta néhány nappal ezelőtt: a remény hal. ff Az értékpreferenciák éppen átrendeződnek, a művészek lélegzet-visszafojtva várnak. TAMOGATJA AZ ALLAM A MAGYARLAKTA TELEPÜLESEK MEGISMERESET Osztálykirándulások a határon túlra - ingyen A zentai csata emlékművét is felkeresték a szegedi csonkás diákok. A pedagógusok előre felkészítették őket a kirándulásra. FOTÓ: DM/DV Állami támogatással mehessen osztálykirándulásra minden di­ák határon túli magyarlakta te­rületekre - erről dönt ma a parlament. Az iskolaigazgatók támogatják az elképzelést, fő­leg mert nem jelentene az isko­láknak pluszköltséget. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Ma dönt a parlament arról a kormányjavaslatról, miszerint állami támogatással minden diák legalább egyszer jusson el határon túli magyarlakta terü­letekre. Az osztálykirándulás célja a Magyarországon és a határon túl élők kapcsolatai­nak erősítése, egymás jobb megismerése. A javaslat szerint 2013-ig az iskolák pályázhat­nak pénzre, utána normatív tá­mogatásban részesülnek. Ha csak az utazásra ad támogatást az állam, 2 milliárd forintot kell elkülöníteni - ha a szálláshoz és egyéb költségekhez is hozzá­járul, 4 milliárdot - kalkulált Pokomi Zoltán, a Fidesz or­szággyűlési képviselője, a ja­vaslat egyik szerzője. Az általunk megkérdezett iskolákban örültek a kezde­ményezésnek. - Egyértelmű, hogy megírjuk majd a pályá­zatot - mondta Husztáné Gyursánszki Erzsébet, a Mak­kosházi Általános Iskola igaz­gatója. Az iskolában eddig nem volt jellemző, hogy a ha­táron túlra vitték volna kirán­dulni a gyerekeket, osztályki­rándulásokat szinte kizárólag belföldre szerveztek. - Biztos jó lehetőség megismerkedni ezekkel a helyekkel, és látni a magyar viszonyokat más or­szágokban. Azt gondolom, ez­által is szélesedik, tágul a gye­rekek látóköre. A Szegedi Műszaki és Kör­nyezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka Já­nos Tagintézményében már vannak tapasztalatok a hatá­ron túli kirándulásról. Az Apáczai Közalapítvány Határ­talanul projektje révén június­ban 30 diák és 3 tanár utazott el a Délvidékre - 1 millió 77 ezer forintos támogatásból, amely a szállás és az utazás költségeit fedezte. - Nagyon jó és hasznos út volt. A gyere­kek rácsodálkoztak, hogy a határon túl is beszélnek ma­gyarul, de a szépségekre és nevezetességekre is fogéko­nyak voltak - mesélt a tapasz­talatoktól Olajos Laura prog­ramszervező. Hozzátette: ezek az utak akkor igazán haszno­sak, ha felkészítő órák is kap­Idén 6000-en utaztak Az Apáczai Közalapítvány kuta­tásából kiderül: a magyarországi szakképző intézmények közül csak minden hetediknek van ha­táron túli magyar tannyelvű in­tézménnyel kapcsolata. A köz­alapítvány kísérleti programjá­ban ezért szakközépiskolák és szakiskolák vehettek részt: pá­lyázatuknak köszönhetően idén közel 6000 diák utazhatott a határon túlra. Hazánkban jelen­leg 1,2 millió diák van a közokta­tásban, a környező országokban pedig mintegy 200 ezer gyer­mek tanul magyar nyelven is. csolódnak hozzájuk - a Cson­kában ilyeneket is tartottak, így valóban megmaradt a gye­rekekben mindaz, amit oda­kint láttak és tapasztaltak. A SOKMILLIÁRDOS TÖBBLETPÉNZ NEM GYÓGYÍT KI AZ ADÓSSÁGBAJBÓL Röntgenezik a kórházak gazdálkodását szolgáltattak, vagy használha­tatlan adatokat adtak egy-egy felméréskor - zsonglőrködnek a számokkal. Persze a fenntar­tó a féléves mérleg adataiból nagyon is tisztán látja: mennyi az általa nyújtott visszafizetési kötelezettséggel terhelt támo­gatás, illetve a kórház lejárt szállítói tartozása. - Adósságspirálba kerültek a folyamatos forráskivonás miatt a kórházak. A múlt év végi többletpénz kompenzáci­ót jelentett ugyan, de nem ol­dotta meg az ellátórendszer olyan strukturális gondjait, amelyek miatt újratermelődik a hiány. Számításaink szerint az egészségügyben a jelenle­ginél 235 millió forinttal több­re lenne szükség - összegzi kérésünkre a Magyar Kórház­szövetség álláspontját Rácz Jenő elnök, a Veszprém Me­gyei Kórház főigazgatója, volt egészségügyi miniszter. Az összeg nagyságrendje megfe­lel annak, amit Szócska Mik­lós államtitkár úgy fejezett ki: míg Magyarország jelenleg a GDP 4,3 százalékát költi az egészségügyre, addig a viseg­rádi négyek átlaga 6 százalék. Hangsúlyozta: a gazdasági ke­retek határozzák meg a forrás­teremtés lehetőségét, de a kórházak helyzetének rende­zése prioritás. nem lát tisztán a szaktárca, ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA Átvilágítják az intézményeket, mert CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A településre vagy az intéz­ményre egyedileg jellemző az „adósságbaj". De hogy mekko­ra az egészségügyi ellátórend­szeren elhatalmasodó beteg­ség, azt a szaktárca sem látja tisztán. Szócska Miklós állam­titkár korábbi nyilatkozata sze­rint a minisztériumi átadás-át­vételkor az elődje azt mondta: a 165-ből 125 kórház összesen 22 milliárd forint lejárt szállítói tartozást jelentett, ugyanakkor az intézmények által bejelen­tett adósság 40-60 milliárd fo­rint. Az adatok közti 18-38 mil­liárd forint különbség pontosí­tását, a kórházak „röntgenezé­sét" is szolgálja az új kérdőív. A szaktárca, a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) ál­tal összeállított kérdéseket a jö­vő hét közepéig küldik el az in­tézményeknek, az adatszolgál­tatásra 2 hetet kapnak - tudtuk meg az EGVE elnökétől. Ari La­jos felháborítónak tartja, hogy eddig a kórházak vagy nem Takarékoskodik az SZTE klinikai központ. Havonta 8-20 száza­lékkal kevesebb pénzt kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tártól (OEP) - nyilatkozta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Ma­gyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci súlyponti kórház főigaz­gatója. Kérésünkre számot vagy arányt nem említ Resch józsef gazda­sági igazgató, de elismeri: kritikus pénzügyi körülmények között gaz­dálkodik a Szegedi Tudományegyetem klinikai központja. Információn­kat, amely szerint egészségügyi dolgozókat küldenek el, nem erősítette meg és nem cáfolta, csak annyit mondott: kiadásaik csökkentésére in­tézkedéssorozatra kényszerülnek. - A kórházak lassan kimerítik taka­rékoskodási lehetőségeiket - véli Rácz Jenő. Várjuk kedves vásárlóinkat üzleteinkben: Szeged: Teréz u. 3., Kossuth L. sgt. 72., Fekete sas u. 28., Somogyi u. 15. és Hódmezővásárhely, Andrássy út 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom