Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-20 / 167. szám

8 2010. JÚLIUS 20., KEDD KÜLFÖLDI TURISTÁK IS LÁTOGATJÁK A TÁJHÁZAKAT, FALUMÚZEUMOKAT Közösségek helyi értékeit őrzik Kéttucatnyi tájház, falumúzeum, helytörténeti gyűjtemény található a megyében. Az elsőt Szegváron alapították. A kiállításokat külföldiek is rendszeresen látogatják. CSONGRÁD MEGYE IMRE PÉTER Muzsikaszó az ópusztaszeri skanzenban. Felvételünk húsvétkor készült, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA már így is értékes gyűjteményt bővítendő - arra „pályáznak", hogy az M43-as nyomvonalának ásatásakor talált kincsek egy részét náluk tekinthesse meg a nagyérdemű. Az óföldeáki gyűjteményt 2004-ben alapította Vass József, aki megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is. Elmondta: településének akart emléket állítani, a kiállításon megtalálhatók a falusi életforma konyhai, mezőgazdasági kellékei, korabeli fényképek. Amerikai és angol turisták is megfordultak már náluk - újságolta. Vásárhelyen és környékén több falumúzeum található. A megyében az egyik legjelentősebb, főként állandó rendezvényei okán, a lakótelep közepén, vagyis „betondzsungelben" lévő Árpád utcai tájház. A mindszenti helytörténeti gyűjteményről, a Kopáncsi Tanyamúzeumról sem feledkezhetünk meg, s az erre a környékre utazók - főként külföldiek - keresik a székkutasi művelődési házban kialakított Piroska-legendát és az írót, Hugó Hartungot bemutató szobát. Vásárhelyen a csúcsi és a belvárosi fazekasház is népszerű, utóbbi tulajdonosa, Ambrus Sándor elárulta: évente 4-5 ezer látogatót fogadnak, többségük fővárosi nyugdíjas, de sok az iskolás is. Külföldiek is megfordulnak náluk, egy magyar származású grazi idegenvezető pedig rendre elhozza ide csoportjait. Szentesen kellemes kikapcsolódást ígér a Péter Pál Polgárház Múzeum, amely a polgári életet, viszonyokat mutatja be, de a nagymágocsi helytörténeti gyűjteményt se kerüljük el. Végül, de nem utolsósorban: Szegvár. A Szentes közeli községben Jaksa János helyi tanító 1954 júliusában alapított falumúzeumot - a megyében elsőként, az országban ez volt a második. A gyűjtemény 1345 dokumentumból, néprajzi tárgyból áll; kiemelkednek közülük a 19. századi festett parasztbútorok, cserépedények, valamint a kendertermesztés és -feldolgozás mára már elfeledett eszközei. Egy kis történelem Az 1949-es új műemléki törvény elismerte a népi építészetet is műemléknek. A tájházak fénykora az 1970-80-as évekre esett, ekkor alapították országszerte a legtöbbet. Egyes megyékben a helyi múzeumok irányításával láncolatot alakítottak ki, máshol helyi, személyes vagy közösségi indíttatásból hozták létre. Ma közel 300 tájház működik - több tízezer emléket őriznek. Gázveszély Algyőn egy miskolci gázszerelőcég megbízottja járta az utcákat. Becsöngetett a házakba, azt állította, hogy a benti gázkészülékek között van öreg, tehát veszélyes ilyet bárki nyugodt szívvel mondhat, nem téved nagyot -, bele kell szereim valamit, amitől biztonságosan működhet tovább. Ez kötelező munka, de semmi gond, mert csak 29 ezer900forintba kerül, most 10 ezer forint foglalót kell kifizetni, és 10 ezerrel segít az önkormányzat. A szerelő kötött szerződést is, amelyben nem szerepel az önkormányzati támogatásról egy szó sem. Nem véletlen: a polgármester azt mondta, amikor meghallotta a történetet, hogy szó sincs ilyen támogatásról, nem ismerik a szerelőt, senki se higgyen neki. A miskolci szerelő azt mondta, amikor fölhívtam, ő egy szóval sem említette az önkormányzatot. Biztos roszszul értették azok, akiknél járt... De az igaz, hogy szénmonoxid-érzékelő és -jelző készülékeket szerel be. Az egyik szerződött család azt a tanácsot kapta a rendőrtől, kérjék vissza a pénzüket, hátha visszakapják. Mert ha az ügyből följelentés lesz, a bíróság előtt a szabályos szerződéssel szemben legföljebb két-három tanú vallomása állhat. Ám a cég is tarthatott a bíróságtól, mert egy szóra viszszaadta a pénzt. Tanulság? A gázszerelés tényleg veszélyes üzem. BAKOS ANDRÁS A KÖLTÖZŐ MADARAKRÓL ÍRT KÖNYVET, DE MÉG NEM TALALT KIADÓT Szilágyi Imre csanádpalotai gólyái SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ny, 7 nap, 24 órában A skanzenek, tájházak, falumúzeumok, helytörténeti kiállítások népszerűek, és már szinte minden településen megtalálhatók. Átfogó képet ad az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lévő skanzen, fellelhetők ott az egyes csongrádi tájegységek jellemző épületei: iskola, olvasókör, posta, vegyesbolt, berendezett ház, lakás. De falvak, községek is igyekeznek feldolgozni saját históriájukat. Ozsváth Gábor néprajzkutató közölte: megyénkben közel kéttucatnyi tájház működik, és vannak alakulóban és átalakítás alatt lévők. Szeged környékén jelentős a dorozsmai (kovácsmesterséget bemutató) és az algyői, utóbbinak a halászati eszközgyűjteménye kiemelkedő. A röszkei paprikamúzeumba, valamint Kistelekre és Mórahalomra is érdemes ellátogatni. Makó vonzáskörzetéből hármat emelhetünk ki. Kiszomboron az 1800-as évek első felében épült egykori magtárban rendeztek be a helyiek életét bemutató tárlatot. A marosleleiek - a meglévő, Csanádpalotán fészkel a környéken a legtöbb gólya - ezt a költöző madarak helybéli rajongójától, Szilágyi Imrétől lehet tudni, aki kedvenceiről könyvet is írt, de még nem talált kiadót. CSANÁDPALOTA SZABÓ IMRE Csanádpalotán él a legtöbb gólya a környék települései közül. A szomszédos Kövegyen például csak 4 fészek van, itt viszont 17-ben nevelnek fiókákat a költöző madarak. Egyedül a Kálmány Lajos utcában 8 fészket látni mindegyik lakott. Mindezt a madarak helybéli rajongója, Szilágyi Imre mondta el nekünk büszkén. A rokkantnyugdíjas férfi kerékpárra pattanva korábban naponta végiglátogatta nemcsak az itteni, de a szomszédos falvakban fészkelő gólyákat is. Ma már ritkábban teszi ugyanezt, de ugyanolyan féltő odaadással beszél róluk, és igyekszik mindent megtenni, hogy jól érezzék itt magukat küzd például azért, hogy a villanypóznákat magasítsák meg, hogy biztonságosabbak legyenek a fészkek. Szilágyi Imre sérült gólyát még nem nevelt, csak réti héját. Ennek persze örül; mint mondja, a közelmúlt viharait is szerencsésen túlélte minden palotai gólya. Most, mivel a békák is elszaporodtak, bőven van táplálékuk. Szilágyi Imre 15 éve figyeli a kedvenc madarait. Tapasztalata szerint hol valamivel több, hol kevesebb van belőlük, nem lehet azt mondani, hogy tendenciózusan fogyna vagy gyarapodna az állomány. Amit sajnál: róluk írott könyvét 5 év alatt sem sikerült megjelentetnie, még mindig CD-n van az anyag. A kisvárosban népszerűek a gólyák. Csanádpalota szélén, a kerti törpéket készítő vállalkozás udvarán ugyanis gólyafigurákat is láttunk a kínálatban. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel Szegeden a 2010. október 3. napjára kitűzött önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán azok a választópolgárok, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jog szabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, az alábbi szavazókörben szavazhatnak: 301. szavazókör. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szeged, Mérey u. 3. §n Dr. Mózes Ervin Szilágyi Imre a Kálmány Lajos utcában lyák. FOTÓ: VERÉB SIMON - itt 8 fészekben laknak gó-