Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-20 / 167. szám

2010. JÚLIUS 16., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR ÖSSZEDŐLT HÁZAK, ÁTVÁGOTT UTAK, SZIVATTYÚZÁS: 31 MEGYEBELI ÖNKORMÁNYZAT JELENTETT BE VIS MAIOR ESEMENYT 190 millió forint ment el védekezésre 13 embert kellett kiköltöztetni lakhatatlanná vált házból Csongrád megyében a júniusi veszélyhelyzet miatt - Csanyteleken egy öttagú család otthonát vitte el a belvíz. Az önkormányzatok az állam vis maior alapjától várnak segítséget. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Közel 191 millió forint a belvíz elleni védekezés és a helyreállítás előzetesen becsült költsége Csongrád megyében - tájékoztatott Balázs Gábor őrnagy, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Veszélyhelyzet Kezelési osztályvezetője. „Ópusztaszeren egy idős férfi háza vált lakhatatlanná, Kistelekre költöztettük átmeneti szállásra." Makra József polgármester Domaszéken a pincéket is elöntötte a víz. Mentették a menthetőt az emberek. FOTÓ: KARNOK CSABA Lapunk több cikkben tudósított a májusi, júniusi kritikus napokról - megírtuk: az elöntött területek nagysága meghaladta az 50 ezer hektárt, az Atikövizig 38 szivatytyútelepe naponta kétmillió köbméter belvizet emelt át a befogadó folyókba. Június 7. és 17. között veszélyhelyzetet hirdettek a megyében - a védekezés csúcspontján 29 településen volt készenlét. Balázs Gábor elmondta: a megyei tűzoltóságok 277 alkalommal avatkoztak be a rendkívüli időjárás és a belvíz miatt, fát vágtak ki, szivattyúztak, épületkárokhoz - például ledőlt kéményekhez - vonultak. A legkritikusabb napon, június 3-án 832-en dolgoztak, 153 szivattyúval és 49 munkagéppel. A katasztrófavédelem szerint 15 embert kellett kiköltöztetni lakhatatlanná vált házából például Üllésen, Kisteleken -, Csanyteleken pedig egy öttagú családot. A vészhelyzet véget ért csak az aggodalmat nem váltotta fel semmi: honnan lesz pénz a megrongálódott épületek helyreállítására, hogyan pótolják az elveszett terményt? A kormány bejelentette: növeli a vis maior alapból kiutalható összegeket (lásd keretes írásunkat). 31 önkorAZ ALLAMTITKAR IS KÍVÁNCSI A KIRÁLYHEGYESI VEDEKEZES TANULSAGAIRA Gátat a magánbirtokokra? Június 23-án a kert felől támadt az ér Királyhegyesen. Azóta visszahúzódott, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Magántulajdonban álló földeken is kellene gátakat, zsilipeket építeni ahhoz, hogy megmeneküljön a település a belvízcsapástól. Mi a megoldás? Erről készül most javaslat az agrárgazdasági államtitkár kérésére, az egy hónappal ezelőtti királyhegyesi eset alapján. KIRÁLYHEGYES BAKOS ANDRÁS Ötven centméteres a víz most abban az érben, amely néhány héttel ezelőtt elöntéssel fenyegette Királyhegyest. Június 23-án írtunk arról, hogy a jégverés, majd a 70 és 90 milliméternyi eső hatására hatvan-nyolcvan méter szélesen hömpölygött a víz, mint egy áradó folyó, attól kellett tartani, hogy elönti a házakat. A fokhagymaföldeket el is öntötte. Azóta a víz alól fölszedett fokhagyma megszáradt a napon, kiderült, hogy legföljebb 20-40 százalékából lehet piacképes áru, és elmúlt a vész is - a tanulságok azonban most nem felejtődnek el. Királyhegyesen a belvíz ellen egy olyan zsilipnél is védekeztek, amely magántulajdonban álló területen működik. Alkudozni kellett a gazdával. Másutt is adódhat ilyen szituáció, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályok egyértelműen rendezik az ilyen eseteket. De vajon mi a teendő, ha kiderül: egy település védelme érdekében ilyen területeken is kellene új védművet építeni? - A kérdés úgy vetődik föl, hogy a nem túl értékes, 2-5 aranykorona értékű földek gazdái ilyen helyzetben menynyi pénzt kérhetnek, és ez mennyiben drágíthatja meg az új védművek kiépítésének költségét, ami egyébként nem lenne nagy - felelte kérdésünkre Horváth Lajos királyhegyesi polgármester. Az önkormányzati vezető azt mondta, ezzel a helyzettel muszáj szembenézni, mert a jelek szerint egyre gyakoribbak lesznek az ilyen felhőszakadások. Horváth arról tájékoztatott, hogy a belvízvédekezésben részt vett vízügyesek, önkormányzati vezetők munkája nyomán őszig készül egy javaslat, amelyben szerepel, milyen jogszabály-változtatással, milyen pályázattal lehetne segíteni a hosszú távra szóló védekező munkákat. Amikor a vihar utáni kárenyhítésről Magon Józsefné országgyűlési képviselővel és a térség polgármestereivel együtt fórumot tartott Czerván György agrárgazdasági államtitkár, azt mondta, várja ezt a javaslatot. mányzat jelentett be rendkívüli eseményt - összesen 37-et. - Közel 10 millió forintot költött a város a védekezési munkákra - tudatta Csányi László, Mórahalom alpolgármestere, kiemelve: a városüzemeltetési kht. munkatársai, a térségi vízmű, az Atikövizig és a helyi gazdák összefogásával fékezték meg a belvizet. Éjjel-nappal 35 ember dolgozott bel- és külterületen, 20-25 önkéntessel kiegészülve. Ház nem vált lakhatatlanná, de vannak aládúcolt külterületi lakóingatlanok, melléképületek. A képviselő-testület döntése értelmében a vis maior alapból várnak segítséget - egy hónapon belül születhet döntés ügyükben. Domaszék is pozitív elbírálásban bízik - az idén 975 millió forintból gazdálkodó település 54 milliót költött a védekezésre, szivattyúzásra, munkagépek díjára. - Már tavasszal is védekeznünk kellett. Ennek 4 millió forintos költségét sikerül megkapnunk, márciusban benyújtott igényünket nemrég bírálták el - tudtuk meg Kispéter Géza polgármestertől. Egy tanyai vályogház nem bírta a hatalmas vizet, összedőlt - idős, egyedülálló lakójának azóta is az önkormányzat biztosít hajlékot. Mint mindenki, akinek lakhatatlanná vált a háza, 10 milliós állami segítségre számíthat - az összeget két részletben utalja a Magyar Államkincstár. Ópusztaszeren egy idős férfi háza vált lakhatatlanná, Kistelekre költöztették átmeneti szállásra. Találnak neki ingatlant - ígérte Makra József polgármester, akinek 600 ezer forintot kellett a büdzséből a védekezésre fordítania. Csanytéleki kollégája, Forgó Henrik hasonló összeget említett, hozzátéve: az éves, 200 ezres vis maior keret már a tavaszi védekezés alatt kimerült. Egy ötfős család Nagy Imre utcai házát vitte el a víz - 19 millió forintra biztosított házuk összeomlása után biztosítójuk egymilliót ítélt meg nekik. Országszerte százaknak okoz gondot, hogy lakhatatlan, de össze nem dőlt hajlékuk után szinte semmilyen segítségre sem számíthatnak. 3 milliárd a károsultaknak A kormány összesen 3 milliárd 170 millió forinttal támogatja a megsemmisült vagy helyreállíthatatlanul károsodott magánlakásokban élőket - közölte Szuromi Frida, a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság munkatársa. A pénzt az önkormányzatok igényelhetik a tulajdonosok segítésére, a helyhatóság ezután közvetlenül fizeti ki az építőanyagot, az építési szolgáltatást, a lakóingatlan-vásárlást. Az állami támogatás felhasználásának jogszerűségét a Magyar Államkincstár ellenőrzi. Az állami szervek (katasztrófavédelem, rendőrség) védekezési költségei több mint 14 milliárd forintot tesznek ki - ezt a kormány teljes mértékben visszapótolja a költségvetésből. Tömörkényen mostanáig bírta a százéves ház Kisfiával együtt ki tudott menekülni a tömörkényi Szabó Andrásné abból a Pusztaszeri úti házból, amelynek külső fala kiszakadt a múlt héten. A belvíz által megrongált épület lakhatatlanná vált. hogy megakadályozzák az összeomlását. A család most rokonoknál, szomszédoknál húzza meg magát. Azt azonban nem tudják, miből végeztetik el a szükséges munkálatokat, a feleség ugyanis rokkantnyugdíjas, férjének pedig nincs jövedelme. TÖMÖRKÉNY KOROM ANDRÁS - Reggel fél 8-kor még ébredeztünk, épp elkezdtem az újságot olvasni, amikor nagy recsegés-ropogás támadt. Úgy megijedtem, hogy felkaptam a kisfiam, a 3 éves Dominikot, és pizsamában-hálóingben kirohantunk az udvarra - idézte fel a történteket Szabó Andrásné. A tömörkényi puszta legszélén található ház szobafala kívül-belül végigrepedezett, a szobában lepotyogtak a képek, megmozdultak a gerendák. Az épület külső fala vakolatostul, mintegy méteres magasságban teljes egészében leomlott. - A tűzoltók aládúcolták az épületet, hogy ne dőljön öszsze, mi pedig a polgármesteri hivatalban aláírtunk egy papírt arról, hogy addig nem költözünk vissza, amíg a helyreállítást el nem végeztük tette hozzá. A háztulajdonos elmondta, a belvíz tette tönkre a százévesnél is idősebb épületet, amelynek hátsó falánál hetekig állt a víz. A külső falról nemcsak a vakolat dőlt le nagy robajjal, de a vályogok is megsérültek. Az épületet végül a tűzoltók dúcolták alá, Szabó Andrásné a leszakadt házfalnál. A SZERZŐ FELVÉTELE