Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

Kalendárium ZERKESZTI: FABIAN GYÖRGY Már egy szépen elkészített, pár hetes kerti tó is rengeteg figyelmet és munkát jelent a kerttulajdonosok szamara Nyári almák Családi események Csongrád megyében SZEGED HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Lehotai Győző és Fodor Katalin, Juhász Sándor és Vas Katalin, Bá­rányi Ferenc és Móra Sarolta, Mustos Tamás Attila és Balla Mó­nika, Németh István és Révész Andrea, Fazekas Ferenc és Ménesi Szilvia Klára, Branz Ferenc és Ma­tyasovszki Erika Ildikó, Gelegonya Péter és Nagy Anita Ágnes, Szabó Róbert és Megyes Krisztina, Sza­bó József és Gáspár Barbara, Fo­dor Levente és Nagy Adrienn. SZÜLETETT Karai Péternek és Tóth Zsófiának Anna Kinga, Hegedűs Istvánnak és Mészáros Krisztina Piroskának Tí­mea Blanka, Kormos Antalnak és Tóth Henriettának Bernadett Kin­ga, dr. Tátray Mártonnak és dr. Putocskai Anna Tündének Ádám Bátor, dr. Györe Balázs Gézának és dr. Riesz Paulának Balázs Géza, Kulácska Lászlónak és Szűcs Or­solyának Levente, Oláh Viktornak és Kóbor Andreának Evelin, Gö­möri Balázs Árpádnak és Gyuricza Aliz Katalinnak Virág, Kalmár Gá­bornak és Rózsa Viktória Katalin­nak Ádám, Lesko Norbert Sztye­panovicsnak és Mracskó Edinának Noel, Bozó Lászlónak és Cserhal­mi Krisztinának Viola, Gömöri Sándornak és Somogyi Nórának Csenge, Grund Lászlónak és Pé­ter-Szabó Máriának Fanni, Pap Fe­renc Tibornak és Lovászi Szilviá­nak Melinda, Horváth Zoltánnak és Bárkai Mónikának Hunor Mór nevű gyermeke. MEGHALT Bozsó Istvánné Mészáros Julianna, Ludvig lllésné Halmos Jolán, Putin Jenőné Kis Mária, Duni László, Kis­pál Eszter, Szűcs Mihály, Gera Já­nos, Szorocsek Géza, Illés Jánosné Zádori Mária Erzsébet, Gémes Jó­zsefné Süli Piroska, Magony Ist­vánné Szarvas Ilona Mária, Len­gyel Jánosné Ollai Mária, Horváth Gábor, Halmai Ernő József, Kozma Istvánné Bagi Etelka, Szilágyi Szil­veszter, Biró Lajos András, Révész András, Karádi Sándorné Nyerges Erzsébet, Csikós András, Kakuszi Béla, Szentesi Jánosné Lehóczki Margit, Kucsora Ferenc, Gajdacsi József, Gregus Sándorné Farkas Margit, Kovács Imréné Bencze An­na Juliánná, dr. Sipos Sándor Gé­záné dr. Kedves Éva Gizella, Ábra­hám Margit, Timár Józsefné Da­nicska Ilona, Méhes Lajosné Kiss Irén, Tóth Szilveszter, Szalai Zsig­mond, Brecska Istvánné Jójárt Má­ria, Ajan Lidia Popián Lidia, Sza­badvári Sándor Jánosné Szeles Ju­lianna, Purgrl Pál Mihály. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Halasi Anikó és Rózsa Attila, Bar­ton Samantha Elaine és Ambruzs Csaba, Miklós Petra és Tóth János, Gózon Angéla és Molnár Zsolt At­tila. SZÜLETETT Berta Attilának és Dobai Beatrix Magdolnának Nimród Attila, Sós Gábornak és Darvasi Andreának Dóra, Horváth Imre Árpádnak és Szenti Anitának Máté Imre, Farkas Csabának és Rakonczai Jolánnak Kende, Mónus Sándor Istvánnak és Kis Ildikó Klárának Zoé Ildikó, Gyurkó-Batyi Dezsőnek és Ül­lei-Kovács Zsuzsannának Dániel nevű gyermeke. MEGHALT Sziráki Pálné Markó Margit (Sze­ged), Tóth Ferenc, Makó Jánosné Lele Borbála, Fenesi Sándor, Faze­kas Jánosné Tatár Erzsébet, Arany Sándor Péter, Olasz Istvánné Le­cza Ilona Zsuzsanna. SZENTES HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Hegedűs Ferenc és Kálmán Kamil­la, Nagy József és Kánvási Anita, Kerekes István és Juhász Ildikó. SZÜLETETT Horváth Zoltánnak és Dosz­lop-Nagy Beátának Lilla, Juhász Gábornak és Musa Tündének Mar­tin Milán, Magyar Zoltánnak és Horváth Renátának Zoltán Zsom­bor, Nagy Péternek és Sulyok Re­nátának Jázmin, Tóth Mihálynak és Rácz Zsuzsannának Ámon, Du­bi Richárdnak és Nóbik Adriennek Lara Dorina, Pécsi Zsoltnak és Molnár Edinának Hanna, Molnár Tivadarnak és Pálinkás Tündének Edina Hanna, Nagy Lajosnak és Német Szilviának Viktor Lajos, Szabó Krisztiánnak és Pintér Kata­lin Andreának Krisztián, Czibola Lajosnak és Paróczai Évának Vivi­en, Balogh Péter Zoltánnak és Halmai Polettnek Lehel, Polónyi Tamás Krisztiánnak és Csipak Na­táliának Máté Dániel, Jobbágy At­tilának és Kecse-Nagy Krisztina Ágnesnek Attila Bence, Tóth Jó­zsefnek és Polyák Mónikának Ba­lázs Patrik, Bánfi Gábornak és Ko­vács Andreának Jázmin, Rostás Gusztávnak és Farkas Barbarának Gusztáv Mánuel, Sólyom Sza­bolcsnak és Kovács Ildikónak Sza­bolcs nevű gyermeke. MEGHALT Aradi Imre, Szerencse Gáborné Fa­ragó Rozália, Fekete-Nagy István, Buda-Farkas Lajos, Sáradi István (Szelevény), Gyetvai Ferenc (Nagymágocs). 99 Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket: kertesz@lap­com.hu (30/214-9414) A kerti tó fenntartása Leginkább kétféle fajtahasználatot említhetünk: a régi, néha évszázados fajták eleven hagyományát és az új fajták tömeges megjelenését. Annak érdekében, hogy a kerti tavunk a hétköznapok örömteli változatosságát és az előttünk lezajló természetes körforgás varázsát nyújtsa, nem elég jól megépíteni. KERTSZÉPÍTÉS NAGYKUTASI VIKTOR _ Még a legtökéletesebben elkészített tó sem tud rendesen „beállni", öntisztító, önfenntartó lenni fokozott figyelmünk nélkül. A sok napsütésnek és magas hő­mérsékletnek köszönhetően a tóban a vízminőség nagyon gyorsan változik, ugyanis az élőlények életaktivitása fel­gyorsul. HA TÚL SOK A FÉNY Ha tavunk túl sok fényt kap, a zöldalgák, míg ellenkező esetben a barnaalgák sza­porodnak el. A növényekkel (vizén úszó, vagy lebegő) úgy kell berendezni, hogy legalább a tó víztükrének 1/3-át árnyé­kolják le, efölött érdemes a növényeket kordában tartani (metszeni). Ha tavunkat fúrt kútból tápláljuk, ál­talában a vizünk nagyon kemény. Ter­mészetes módon szén-dioxid-igényes növényekkel tudjuk lágyítani (például hínárral), melyek a szén-dioxidot oxi­génné alakítják. Ezek a növények a víz természetes öntisztítását is segítik: oxi­géndús vízben jobb és teljesebb a szer­vesanyag-lebomlás. JÓL JÖN EGY SZIVATTYÚ A nyári időszakban a szálas algák is megjelennek, a tó peremén, köveken, növényeken telepednek meg, főként azoknál a tavaknál, ahol nincs vízforga­tás. Aprócska, egyméteresnél seké­lyebb, két négyzetméteresnél kisebb vízfelületű tavacskáknál nincs termé­szetes vízforgás, ezt szivattyúval kell helyettesítenünk. A szivattyú teljesít­ményét igazítsuk tavunk méretéhez: a nagy vízforgatás ugyanolyan káros vízi élővilágunkra, mint a vízmozgatás hiá­nya. A párolgás miatt elég nagy lehet a vízveszteség főleg egy kis tó esetén, ezért ajánlott 7-10 naponta pótolni a veszteséget. Nagy melegben már egy kis növényi törmelék vagy túl sok haleledel is fehér­jeburjánzásnak (forrásnak) indul. Ezt elkerülhetjük, ha halainkat csak 2-3 naponta etetjük és csak annyit, ameny­nyit rögtön elfogyasztanak, táplálásu­kat lehetőleg speciális eledellel végez­zük, kenyeret még véletlenül se adjunk nekik, mert az már kis mennyiségben is erjedésnek indul. Érdemes nemcsak a tópartra, de a tó­ba is növényeket telepíteni, mert ezek a tó öntisztulását nagyban segítik. A tavi­rózsa árnyékolja a vizet, a hínárfélék a legjobb oxigéntermelők, a nádfélék a legtöbb szerves anyagot felvevők. Vízi­növényeink beültetésénél, telepítéskor megfelelően válasszuk ki a vízmélység­zónákat, ahol az adott vízinövények jól érzik magukat, ebben segítenek a szak­könyvek. Ha jól járunk el, azzal tavunk öntisztulását közel 80%-ban biztosít­hatjuk. SZENNYEZŐDÉSEK Ha vizben úszkáló vagy lebegő szeny­nyeződést találunk, azt csak a víz teljes átszűrésével (nem kell vízcserét végez­ni) tudjuk megtisztítani, ehhez a szak­kereskedésekben készen kapunk olyan szűrővel ellátott szivattyút, mely már pár nap alatt átforgatja, átszűri a vizün­ket. Ilyen szűrőt mi magunk is készíthe­tünk, vagy kavicson, vagy tőzegen, vagy textílián kell átvezetnünk a ta­vunk vizét egy szivattyú segítségével. Fontos, hogy a halakat se engedjük túlszaporodni. 99 Dr. Iváncsics József NYME, kerté­szeti tanszék A termesztett fajták tízévenként kicserélődhet­nek, mert egy bevált fajtának javított változata, klónja kerül forgalomba. A rügymutáció által bekövetkező nagyobb mértékű, kedvező változás is új fajtát eredmé­nyez. Ha egy termesztett fajta magoncaként jön létre új fajta (esetleg az apafajtát nem ismer­jük), akkor egyértelműen szabad beporzású hibridfajtáról beszélünk. Céltudatos kereszte­zéssel is új, hibridfajtához juthatunk. ASZTRAHÁNI PIROS Vegyük elsőnek az Asztraháni piros fajtát, amely július közepétől augusztus elejéig érik. Sajnos a nyári almák java nem, vagy csak na­gyon rövid ideig tárolható, így ez a fajta is csupán néhány hétig áll el. Különlegessége, hogy viaszos, hamvas, liláspiros héja van, míg húsa fehéres, enyhén édes, kissé illatos. Sajnos közepesen és szakaszosan terem. Kizá­rólag a házikertek fajtája. Az alma idegenter­mékenyülő faj, tehát minden fajta esetében porzófajtáról gondoskodunk. Az Asztraháni piros jó porzófajtája többek között a Cox na­rancs renet. CEGLÉDI PIROS Híres nyári alma a Ceglédi piros. Cegléd környé­kéről kiemelt tájfajta. Július közepétől érik. Gyü­mölcse enyhén hosszúkás, akár egész felületén kárminpirossal mosott, húsa fehér, félkemény, éretten puha, kásásodó. Jó porzófajtája az Egri piros, amelyet Eger környékéről emeltek ki: hé­ja élénken pirosodó, húsa pedig keményebb állományú, kiváló ízű, valamint azt is meg kell említeni, hogy lisztharmat­ra kevésbé érzékeny, szemben a Ceglédi piros másik jó pollenadó fajtájával, az Évával, amely a jona tán szabad beporzá­sú magoncaiból szelektált fajta, s mivel minden jo­natán alma liszt­harmatra érzé­keny, így az Éva is mutat kisebb mértékű érzékeny­séget. Július máso­dik felében érik, s teljes érés előtt, szí­nelve kell szedni, ez amúgy is jellemző a nyári fajták betakarításá­ra, de kétszeri, maximum háromszori szedéssel jól be­takarítható. A GRAVENSTEINI Sokan emlékeznek még a Gravensteini faj­tára. Valószínűleg a schleswig-holsteini Gra­vensteinből származó régi fajta. Több változata terjedt el, augusztus közepétől szedik, fogyasz­tásra leginkább szeptemberben alkalmas. Gyü­mölcse darabos, húsa bőlevű, kellemes. Egyik kiváló porzófajtája a már említett Cox narancs renet, amely őszi érésű alma s Angliából szár­mazik, sőt, azt mondhatjuk, hogy Anglia legin­kább kedvelt almája. Nálunk pedig ki ne hallott volna a Nyári fontosról, amely bizonytalan ere­detű, s egyesek magyar fajtának tekintik. Augusztus elején szedhető, érése azonban elhú­zódik. Világospirosan színeződő, lapított gömb alakú, húsa pedig bőlevű, savas. Csupán né­hány hétig tárolható. Kitűnő porzófajtája az Eg­ri piros. VISTA BELLA Végül meg kell említeni a Vista bella fajtát, amely július közepétől érik, s négygenerációs keresztezéssel az Egyesült Államokban neme­sítették, valamint az augusztus második felé­ben érő Summerred fajtát, amelyet Kanadában nemesítettek a Mclntosh és a Golden Delicious fajták keresztezésével. Azért említem őket, mert úgy Európában, miként hazánkban is, igazán nagy sikernek örvendő, elismert nyári fajták. A gravensteini fajtának több változata ter­jedt el, augusztus közepétől szedik, fogyasz­tásra leginkább szeptemberben alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom