Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-17 / 165. szám

12 2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT SZÍ6SZt9 'Par' MaSV^orszagon A szakértők szerint Magyarországon is javában folyik az ipari kémkedés. A legérdekesebb ügy két éve pattant ki: a Diagon Kft. nevű orvosdi­FÁBIÁN GYÖRGY, SUDÁR ÉVA agnosztikai cég két egykori alkalmazottját és társukat vádolják négymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó ipari kémkedéssel. Mindig is foglalkoztatta az LO átlagembereket a kémlét CD „romantikája" - ez lemérhető az ebben a tií témában készült filmek 4—» sikeréből is. A hidegháború t óta a legnagyobb kémcserét hajtotta végre július 9-én az Egyesült Államok és Oroszország, ami megmozgatta a sajtó fantáziáját. Az ügy kapcsán azonban sok a nyitott [\j kérdés. A részletekről és a (/") XXI. századi hírszerzésről biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk. Igor Szutyagin orosz fizikus-tör­ténészt 2004-ben ítélték 15 év börtönre Moszkvában, az Egye­sült Államok javára végzett kémkedés miatt: a képen ket­recbe zárva hallgatja az ítéletet egy moszkvai bíróságon. Ő volt az egyik hírszerző, akit az ame­rikai-orosz kémcsere keretében az Államokban lebukott oro­szokra cseréltek július 9-én. hogy a nagykövetségeken regiszt­rált diplomaták nagy része is végez hírszerző tevékenységet. Olykor egy-egy ország diplomatáinak ki­utasítása is összefüggésben lehet ezzel - a követségeket mindenütt figyelik. Emiatt aztán akár azt is mondhatjuk: az összes kémbot­rány időzítéshez kötött. NYITOTT KÉRDÉSEK Barack Obama elnököt már febru­árban értesítették az ügyről, amely­ben nyolc éve folyt a nyomozás. Egyes feltételezések szerint azért kellett most lebuktatni a kémháló­zatot, mert a hírszerzők rájöttek, hogy figyelik őket és az FBI nem akarta, hogy eltűnjenek. Az is elő­fordulhat, hogy az oroszok túl messzire mentek a kapcsolatépítés­ben. Mások úgy vélik, az Obama-el­lenes körök próbálták így gyengíte­ni az erősödő amerikai-orosz kap­csolatokat, ugyanez a verzió létezik a CIA-val is. Vagy éppen az ameri­kaiak akartak kihozni orosz börtö­nökből 2-3 embert. Az ameri­kai-orosz kapcsolatokat azonban nem akarják veszélyeztetni, így ha fejek képletesen hullnak is, súlyo­sabb következménye valószínűleg nem lesz a botránynak. Ma ráadásul a legfontosabb nem­zetközi területeken - Afganisztán, Észak-Korea, Irán, Irak, a közel-kele­ti belső gyűrű - szinte egybeesik a két nagyhatalom érdeke. Miért éri fénymásolni vagy rejtett üzeneteket küldeni beavatottakkal. Rengeteg olyan trükkös szerkezetet, például lehallgatás mobilt, fényképezőgé­pet kínálnak már az átlagemberek­nek is, amiknek húsz-harminc éve a legprofibb kémek, ügynökök is örültek volna. DIPLOMATÁK MINT KÉMEK - Az átlagember azért vásárol ilyesmit, mert szeretné tudni, megcsalja-e a felesége, van-e sze­retője a főnökének... Ma senki nem bízik a másikban - jegyezte meg Nógrádi György. A kémro­mantikára áhítozó unatkozó fiata­lok azonban nem reménykedhet­nek benne, hogy ők lesznek a má­sodik James Bond. Ehhez ugyanis a megfelelő titkosszolgálatnál kel­lene dolgozni - bár a világ tíz leg­jobb hírszerzőjéből kilenc eredeti­leg nem ezt a „hivatást" választot­ta, viszont remek kapcsolatokkal rendelkezett a megfelelő körök­ben. Elvégre információszerzésre felhasználható egy borgőzös ösz­szejövetel, egy fergeteges éjszaka a politikai elit jeles tagjának fele­ségével. A módszerek ezen a téren máig nem változtak - fűzte hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Ha egy fe­keteafrikai államfő tudni szeretné, megveszik-e egy-egy termékét vagy elrejtik-e a pénzét Svájcban, odaküld néhány szép nőt, akik „kapcsolatba lépnek" a meg­felelő szemé­lyekkel, és már­is megvan az információ. Érdemes azt is tudni, /í a* Mata Hari, eredeti polgári nevén Margaretha Geertruida (Grietje) Zelte, a máig leghíresebb kém­nő holland származású bártáncosnő volt, 1876-ban született Leeuwardenben. A francia hadbíróság 1917-ben bűnösnek találta Németország számára végzett kémkedés vádjában és kivégeztette. meg az oroszoknak kémhálózatot kiépíteni? A lehetséges válasz: húsz évvel a hidegháború vége után nőtt az aszimmetria az USA és Oroszor­szág között. Oroszország nem találta meg a demokrácia sikeres orosz mo­delljét - persze hogy kémkedik, hi­szen elhúz mellette Európa és az Egyesült Államok egyaránt. Jó pén­zért pedig mindig találni olyan em­bert, aki egy-egy titkosszolgálat rendelkezésére áll. A PÉNZ SZÁMÍT, NEM AZ ESZME - Mindenki pénzért kémkedik, ideológiai alapon nem tudjuk sze­retni sem az oroszokat, sem például a kínaiakat - emelte ki Nógrádi György. A szakértő szerint leggyakrabban akkor is a pénz mozgatta a szálakat, amikor a két nagyhatalom még ideológiailag egymásnak fe­szült. Na és a ké­mek tudják, hogy ha le is buknak, alka­lomadtán ki­cserélik őket: más­különben talán még a pénz sem tudná elég vonzóvá tenni az olykor ve­szélyes fel­adatokat. jA The New Times című ameri­f kai lap által vörös hajú szép­ségnek és „a kémcsoport végze­tes asszonyának" nevezett „orosz Mata Hari", a 28 éves Anna Chapman Kuscsenko néven született, orosz diplomata gyer­meke. Élt Kenyában is, Volgográd­ban és Moszkvában tanult. Az üz­leti szférában dolgozott, öt évig élt Nagy-Britanniában férjével, a brit Alex Chapmannel, majd elvál­tak. Idén februárban telepedett le New Yorkban, s nem titkolta orosz származását. TÖKÉLETES ÁLCÁZÁS 99 A képen tipi­kus amerikai reggelimellett látható Richárd és Cynthia Murphy is a kémhálózathoz tartozott: a há­zaspár ameri­kainak vallja magát. Richárd azt állítja, hogy Philadelphiá­ban született. Cynthia pedig New Yorkban. Az amerikai hatóságok sze­rint viszont Richárd Murphy az 1990-esévek közepén tele­pedett le New jerseyben. Két kislányuk van. James Bond, más néven a 007-es ügynök egy kitalált brit kém, akinek a figuráját lan Fleming író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét egy philadelphiai ornitológustól kölcsönözte. Mind a regé­nyek és novellák, mind a filmváltozatok nagy sikert arattak. 2008-ig 8 színész játszotta el a 007-es ügy­nököt, Sean Connery volt közülük az első. HÍRSZERZÉS FARKAS JUDIT Az Egyesült Államokban leleple­zett orosz kémhálózat tíz tagját to­loncolták vissza július 9-én az „anyaországba", anélkül, hogy le­folytatták volna a peres eljárást. Köztük a máris orosz Mata Hari­nak becézett Anna Chapmant (ere­deti nevén Kuscsenko), akivel kapcsolatban a Moszkovszkij Komszomolec nevű lap máris fel­vetette: nagy sikere lehetne egy tévéshow műsorvezetőjeként. A 10 oroszért cserébe négy lebukott, bebörtönzött egykori orosz hír­szerzőt engedtek el, akiket az USA korábban beszervezett. A hidegháború megszűnése óta többet hallani ipari, mint katonai kémkedésről a médiában. A politi­kai, katonai hírszerzésre azonban változatlanul van igény - ezalól Magyarország sem kivétel -, hiszen Japán második világháborús kapi­tulációja óta egyetlen békés nap nem telt el a Földön. KÍNA, OROSZORSZÁG: A LEGPR0F1BBAK - Hírszerzés mindig is volt és lesz, gazdasági érdekek határozzák meg, mekkora apparátust mozgat meg egy-egy ország. A hideghábo­rú után nem csökkent, hanem megváltozott a hírszerző tevé­kenység - világított rá dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakér­tő. - A hálózatok kiépítésében az oroszok és a kínaiak a legprofib­bak, de az utóbbiakat csak a tech­nológia érdekli - magyarázta. Az orosz hírszerzés a politika és a technológia terén is tevékenyke­dik, tény azonban, hogy világvi­szonylatban a gazdasági-techno­lógiai kémkedés felerősödött, míg a katonai leértékelődött. Na és ma mindenki arra az információra tart igényt, amihez az interneten nem tud hozzáférni. Az illegális hálózatok kiépítése pénz- és időigényes és az ameri­kaiak a pénzmozgást figyelik. Az orosz kémeket is többek között egy moszkvai utalás buktatta le. Az MTV július 14-i reggeli műsorá­ban egy másik biztonságpolitikai szakember, Tálas Péter vázolta fel a bukás két másik lehetséges okát. Az egyik, hogy esetleg kettős ügynök leplezte le az oroszo­kat, akik felderítő tevékeny­séget nem végeztek: rajtuk keresztül adtak át rejtjelezett információkat, fotókat. A másik: az asztalukon hagy­ták a 27 karakteres kódot, amellyel hozzá lehetett jutni az üzeneteikhez. A hálózat tagjai internetes fotókba rejtett miniatűr szö­veges üzenetekkel, valamint lézeres kódok segítségével kommunikáltak Moszk­vával. A technika fejlődé­se, az internet sokat köny­nyített a mai kémek mun­káján: már nem kell aktá­kat lopkodni, titokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom