Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-02 / 152. szám

2010. JÚLIUS 2., PÉNTEK AKTUALIS CSAPADÉK ES HOSEG A GYOMOKNAK - HALADÉK CSAK A VIS MAIOR SÚJTOTTA FÖLDEKNEK Indul a parlagfűkommandó A szúnyogok mellett a parlagfű is gondot jelent a rengeteg csa­padék és a kánikula miatt. Le­járt a kötelező irtás határideje, a hatóságok ellenőriznek és büntetnek. Kifogást csak a bel­víz vagy árvíz sújtotta földtu­lajdonosoktól fogadnak el. Me­gyénkben minden harmadik ember allergiás. CSONGRÁD MEGYE DOMBAI TÜNDE A parlagfű első, kötelező ka­szálásának határideje szerdán lejárt, tegnap óta ellenőrizhe­tik a hatóságok a gyomos te­rületeket. Az elhanyagolt in­gatlanokat a földhivatalban lehet bejelenteni, a belterületi parlagfüvet pedig az illetékes jegyzőnek. A rendkívül sok eső és a rekkenő hőség megte­135 millió mentesítésre. Az országban 5 millió hektár fertő­zött allergén gyommal: ismétlő­dő „tűzoltás" helyett évek óta átfogó megoldást sürget a Par­lagfűmentes Magyarországért Egyesület. Eredményt idén sem sikerül elérni, az államtitkár jö­vőre ígért átgondolt koncepciót és hozzá megfelelő pénzt. Ki­emelte: együtt érez a gazdálko­dókkal és a 2,5 millió hazai al­lergiással. Összehasonlításul: a dél-alföldi régióért felelős bi­zottság tavaly 22 önkormányzat parlagfű-mentesítési projektjét támogatta 500-500 ezer forint­tal. Ebből fűkaszák vásárlására és tájékoztató anyagokra futot­ta. A 3 megyében 124 millió fo­rint támogatás jutott közmun­kára, ebből 1253 embert foglal­koztatott Csongrád megye köz­vetlenül parlagfűirtásra. Me­gyénkben 394 eljárás indult fer­tőzött terület miatt, 19 helyen rendeltek el kényszerkaszálást, és összesen több mint 2 millió forint értékben büntettek. Mártély főutcáján kaszálnak. Vásárhely külterületén, a töltésen is felütötte fejét a gyom. FOTÓ: VERÉB SIMON szí a magáét: a szántókon és legelőkön tengernyi a parlag­fű, ami napokon belül elborít­hatja pollenfelhőivel a me­gyét. Hivatalos bejelentést még nem kapott a hatóság parlagfüves földekről, a vá­sárhelyi növény- és talajvé­delmi igazgatóság felügyelői ellenőrzik majd a megye 4263 négyzetkilométerét. Az önkor­mányzatoktól is hozzájuk fut­nak be a jelzések; ők bírságol­nak, és kényszerkaszálást ren­delhetnek el - akár zárfeltö­réssel is. A bírság 15 ezertől 5 millió forintig terjedhet. Elsősorban a nem művelt külterületek ellenőrzését kérte a hatóságoktól, és haladékot ígért az ár-, illetve a belvízzel sújtott területek tulajdonosai­nak Czerván György agrárgaz­dasági államtitkár. A türelmi idő csak a vis maior helyzetben érintett területekre vonatkozik, 24 milliárd allergiára. 150 ezer az allergiás beteg Csongrád megyé­ben - a becslések szerint. Ez a fajta túlérzékenység nem gyógyítható, csak a tünetei enyhíthetők. Ha így haladunk - a szakemberek szerint tíz év múlva minden második ember asztmás lesz. Úgy számolják: évente 20-24 milliárd forintot költ az ország az allergia kezelésére. és kizárólag addig tart, amíg nem lehet rámenni a földekre, hogy azokon is irtsák a gyo­mot. A szegedi önkormányzat általános igazgatási irodáján megtudtuk, a törvény szerint járnak el, belterületen nincs ilyen haladék. A Tiszán innen fekvő terü­leteket veszélyezteti legjob­ban a parlagfű. A nagyon erő­sen szennyezett kategóriába sorolták a korábbi mérések Ásotthalom, Csengele, Doma­szék, Felgyő, Forráskút, Rú­zsa, Sándorfalva, Szatymaz, Üllés térségét. Nem kellett messzire mennünk: Szegeden például egy József Attila su­gárúton lebontott ház helyét méteres gaz borítja. MAKÓN ELMARAD. SZENTESEN MEG NEM DÖNTÖTTEK Szegeden mégis lesz tűzijáték augusztusban Megtartják az augusztus 20-i tűzijátékot Szegeden, mert a városvezetés szerint nem spó­rolnának azzal, ha elmaradna. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A város önkormányzata nem spórol azzal, ha nem rendezi meg az augusztus 20-i tűzijá­tékot. A Szegedi Városkép Kft. ugyanis annyit szed be az áru­soktól bérleti díjból, mint amennyibe a látványosság ke­rül, vagyis 3 millió forintot ­mondta el újra a múlt pénteki közgyűlésen is elhangzottakat Botka László polgármester la­punk kérdésére: lesz-e tűzijá­ték Szegeden. Szélpál Gábor, a „Hódmezővásárhelyen csak akkor tartják meg, ha lesz, aki szponzorálja." városkép kft. ügyvezető igaz­gatója korábban közölte: az államalapítás ünnepére szer­vezett 3 napos programsoro­zat csúcspontja a tűzijáték, ha ez elmarad, a kereskedők sem jönnek. A város egyébként a prog­ram költségénél nagyobb ősz­szeggel segített: az önkormány­zat 3,5 millió forintot utalt át az árvíz sújtotta Hernádkércsnek. A pénzt a szegediek, a Szegedi Nemzeti Színház és az önkor­mányzat adta össze. A kormány is megrendezi az augusztus 20-i tűzijátékot Bu­dapesten, de a kormányszóvivő közlése szerint az jóval szeré­nyebb lesz az eddig megszokot­taknál. Közismert, hogy a Face­book nevű közösségi oldalon indult a kezdeményezés, amely azt javasolta, hogy a pénzt, ami­be az esemény kerül, fordítsák inkább az árvízkárosultak meg­segítésére. Makón a képviselő-testület szerdán úgy döntött, idén elma­rad az augusztus 20-i tűzijáték, Szentesen ez még nem dőlt el, Hódmezővásárhelyen viszont elhatározták, csak akkor tartják meg, ha lesz, aki szponzorálja. Csongrádon nem augusztus 20-án, hanem a Körös-toroki napok idején lövik föl a rakétá­kat, eddig úgy fest, hogy ez a program nem marad el. Alacsony keresetek a kiskereskedelemben A Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérés kutatói ezúttal az átlagfizetések mellett a jövedelmek „középértékét" is vizsgálták. MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL A jövedelmek úgynevezett me­diánértékét vizsgálta ezúttal a Merces. Míg ugyanis az átlagfi­zetések nagyságát néhány ma­gasabb fizetés erősen meg­emelheti, a médián a tényleges középértéket mutatja. Az elmúlt egy évben a ku­tatásban résztvevők átlagjöve­delme 209 ezer forint volt, míg a fizetések mediánértéke csak 180 ezer forint: jelentős a különbség. A legnagyobb elté­rést a tanácsadási szektorban találták - személyzeti, pénz­ügyi, munkavédelmi, energe­tikai tanácsadási tevékenysé­get folytató cégekről van szó -, ahol a jövedelmek átlagér­téke 303 ezer 500 forint, a mé­dián viszont ennél 32 száza­lékkal alacsonyabb, 230 ezer forintos számot hozott ki. Az ingatlanokkal foglalkozó vál­lalkozásoknál az átlag 264 ezer 600 forint, míg a médián mindössze 200 ezer. A pénzügyi tanácsadással, szolgáltatásokkal foglalkozó cégek esetében az átlagjövede­lem 268ezer 100 forint, a médi­án 217 ezer, a különbség 24 szá­zalékos. S hiába keresnek a lí­zinggel foglalkozó cégek alkal­mazottai átlagban 302ezer 400 forintot, a „középmezőny" 250 ezer forintot visz haza. Hasonló a helyzet a könyveléssel, könyvvizsgálattal foglalkozó cégeknél is, ahol az átlagfize­tésnek a 202ezer 500 forint szá­mít, holott valójában 160 ezer­rel lehetne számolni. A kutatók a kiskereskedel­mi üzletláncok alkalmazottai­nak jövedelmét vizsgálták részletesebben. A csoportban az átlag 176ezer 500 forint, a mediánérték 140 ezer. A vizs­gálat eredményei szerint a munkavállalók 60 százaléka kevesebbet keres az átlagnál, 16 százalék pedig a legalacso­nyabb jövedelemsávba tarto­zik, az ő havibérük bruttó 90 ezer forint alatt van. A legtöbb munkavállaló havi bruttó jö­vedelme 90 és 130 ezer forint között található, vagyis mesz­sze az átlag alatti összeget vi­szik haza havonta. A forint hitele KOVÁCS ANDRÁS kovacs.andras@delmagyar.hu A devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzá­logot bejegyezni. Ezzel a mondattal vágott rendet az el­múlt napok nyilatkozatai között Matolcsy György nem­zetgazdasági miniszter, aki a távolabbi jövőre a deviza­hitel forintra Váltását, illetve a tulajdonjog bérleti joggá alakítását ígérte a fizetési nehézséggel küszködőknek. Kellett már valamiféle konkrétum, igaz, Rogán An­tal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke né­hány napja már megígérte, hogy őszre kész lesz a men­tőcsomag. Honnan lesz pénz? Rogán szerint a „nagy részben IMF-forrásokat felhasználó" megsegítő csomag alapvetően a lakáshitelesekre vonatkozik. Apró szép­. séghiba, hogy egy JJ A devizastop egy nappal később Sza­kicsit le is minősít, páry György, a mi eevszerű Gézának nisztereinökfőta egyszerű uezanax nácsadója arról be­nézi az állampolgárt, szélt, hogy az IMF-hi­aki nem tud számolni. telt nem akariaaz or szág igénybevenni: „Nincs szándéka a kormánynak lehívni a pénzt, mert fi­zetőképes." Ezt a tényt egyébként az ellenzék is üdvözli, ugyan­akkor persze lecsapja a magas labdát, és szerinte a de­vizahitelesek megsegítésének legolcsóbb módja, ha a kormány nyilatkozataival nem rongálja a forint árfolya­mát. Célozva ezzel a Kósa-Szijjártó párosra, amelynek rövid távon sikerült gazdaságtörténetet írnia - először persze beszélnie. Az ügyben az ország minimum három részre sza­kadt: a devizahitelesekre, a forinthitelesekre és a hitel­telenekre, ez utóbbi halmazban persze ott vannak azok, akik olyan szegények, hogy nem kapnak hitelt, vagy gazdagok, és nincs szükségük rá. Ugyanakkor összeko­vácsolja őket a közös cél, hogy egyetlen forint közpénzt se költsön a kormány erre. Hasonlóan gondolkoznak a forinthitelesek is, nekik minimum eggyel több okuk van erre. Nevezetesen, árfolyam-békeidőben súlyos ha­vi ezrekkel fizettek többet, mint eurós, és még súlyo­sabbal, mint svájci frankos szomszédaik. Ennyiért vá­sárolták meg nyugodt éjszakáikat, miközben azért gyakran hallották életük párjától, milyen balfékek, hogy forintban adósodtak el. És az csupán nagyon hal­vány elégtétel, hogy mostanában a szomszédból hall­ják pontosan ugyanezt, csak a forint helyett a svájci frankot emlegetik. Más kérdés, hogy a nagyobb többség még így is a pénzénél van, s megint más, hogy senkinek sem hiányzik a több tízezer elárverezett lakás. Nem lesz könnyű jó megoldást találni, mint ahogy a jelzáloghitelek kötelező forintosítása sem lett volna az, mert az Unió mégiscsak euróban számol - és mi is úgy fogunk előbb vagy utóbb, ha nem borul minden. A devi­zastop egy kicsit le is minősít, egyszerű Gézának nézi az állampolgárt, aki nem tud számolni, s meg kell védeni attól, hogy rosszul járjon. Az a kérdés pedig messzire vezet, hogy milyen bomba üzlet árfolyamcsúcson devi­zahitelt felvenni... Tisztelt Társasházi Tulajdonos! Örömmel értesítem, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szisz Szeged Ingatlankezelő Kft. (képviselő: Gondi Árpád) között a mai napon ADÓSSÁGKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSRA megállapodás jött létre, melynek célja: a szociálisan hátrányos helyzetben lévő lakosok közösköltség-hátralékának csökkentése, illetve megszüntetése. 1. A közösköltség-hátralékos tulajdonos felveszi a kap­csolatot és együttműködik a Családsegítő Szolgálattal. 2. A Szisz Szeged Ingatlankezelő Kft. az adós kérelme alap­ján a hátralékról két példányban igazolást ad ki. 3. A közösköltség-hátralékos tulajdonos vállalja, hogy a tartozása 25%-os részét havi részletekben az aktuális közös költség befizetése mellett teljesíti a közös képvise­let felé. 4. A részletfizetési megállapodást követően a hátralékos tulajdonos szerződésben vállalja, hogy együttműködik a Családsegítő Szolgálattal, és fizeti a részletfizetési meg­állapodás alapján a közös költséget. 5. A jogosultsági feltételek maradéktalan teljesülése esetén az önkormányzat a hátralékos tulajdonos helyett kifizeti a közösköltség-hátralék 75%-os részét. Remélem, hogy ezzel is segíteni tudtunk a szociálisan rászorult tulajdonosok igen nehéz helyzetén! Condi Árpád közös képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom