Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT Szieszta SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA 13 Budapest díszpolgára A dalai láma ősszel európai körútra indul; ekkor látnák Budapesten is vendégül. í. l S r«j A-1 1 ! -'q HL"' " g-a ár * - '1 I ^ Sm i » <{3t E* -1 ísj! m t í -fi -W/ fe . ro A jövőt illetően derűlátóan álmaira hivatkozott a tibeti vallási vezető: a hatvanas években egyszer azt álmodta, hogy 113 éves koráig él. És megálmodta azt is, hogy Kína nem marad örökké totalitárius rendszer. Olykor a dalai láma is álmodik nőről - ezt az indiai száműzetésben élő tibeti vallási és szellemi vezető maga ismerte be a Bild című lapban 75. születésnapja alkalmából * megjelent interjújában. A dalai láma - aki 1959-ben a kínai megtorlás elől menekült Indiába ­elmondta, hogy különösen koráb­ban rendkívül sokat álmodott Tibet­ről. „Olykor ugyanakkor egy nőről is álmodom" - ismerte el a tibeti ve­zető a német lap újságírójának, azt azonban hozzátette: „Ilyenkor azonban álmomban eszembe jut az is, hogy szerzetes vagyok." A papi nőtlenséget, a cölibátust • ugyanakkor támogatásáról biztosí­totta. „Szerzetesként az ember job­ban átadhatja magát a hitnek" - fo­galmazott a Nobel-békedíjas Ten­dzin Gyaco, aki szerint a szex az em­bert az állatokkal hozza közös neve­zőre. „A cölibátus valami olyan, ami megkülönböztet engem az ál­Miről álmodik a dalai láma? m LO lo r^ KITÜNTETÉSEI 1989-ben meg­kapta a No­bei-békedjat, amelyet a „vi­lág valamennyi elnyomottja" nevében foga­dott el, 2007-ben pe­dig a Kongresz­szusi Aranyér­met, az ameri­kai törvényho­zás legmaga­sabb poigári kitüntetését lattól" - fűzte hozzá a tibeti vezető, akit a Bild a világ egyik legbölcsebb és legokosabb koponyájaként jel­lemzett. Születésnapjával kapcsolatban elmondta, hogy buddhista szerze­tesként az csupán egy nap az életé­ben. Páratlan szellemi és fizikai fris­sességével kapcsolatban pedig min­dennapjaira utalt. „Kilenc órát al­szom, meditálok és lemondok a va­csoráról" - magyarázta frissességé­nek titkát. „Az elmúlt 50 évben nem vacsoráztam" - tette hozzá. Az interjúban a dalai láma elis­merte azt is, hogy bizonyos szem­pontból lustának tartja magát. Na­ponta legkevesebb öt órát meditál ugyan, sokat imádkozik, a buddhiz­mus írásait tanulmányozza, ugyan­akkor kevés időt fordít angol­nyelv-tudásának javítására, illetve a számítógéppel kapcsolatos isme­retek elsajátítására - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs is saját komputere és több mint egy éve a televízióját sem kap­csolta be. „Túl kevés az időm" ­magyarázta mindezt. A béke és a bölcsesség emberének tartott tibeti vallási és szellemi vezető számára a példakép II. János Pál pá­pa, leginkább a volt katolikus egy­házfőt csodálta. A politikusok közül pedig a legnagyobb elismeréssel az egykori német kancellárról, Willy Brandtról szólt, aki a hidegháború idején - amikor mindenütt bizalmat­lanság uralkodott - új bizalmat te­remtett Kelet és Nyugat között. VARSZEGI ASZTRIK PANNONHALMI FŐAPÁT KÖSZÖNTŐJE Barátaim közvetítésével jutott el a hír hozzám, a dalai láma Buda­pesten tart előadást, onnan Pozsonyba viszik, útközben megláto­gathatja-e Pannonhalmát. Örömteli igen volt a válaszom. Készület, tájékozódás, protokolláris izgalom előzte meg érkeztét. A monostor kapujában várta a pannonhalmi bencés közösség. A találkozásra érkező felkészítők arra figyelmeztettek, hogy a dalai láma nem nyújt kezet, csak meghajol, ezt tegyem magam is. Kínálni csupán gyü­mölccsel volt ajánlott. Magamban néhány olyan kérdésre, témára készültem, ami egy szerzetest érdekelhet, ami közös tapasztalat le­het. Megérkezésétől kezdve sebesen peregtek az események, a per­cek, és minden másként történt, mint ahogy azt megterveztük. A dalai láma nagy szeretettel köszöntött, nem csupán jobbját, hanem mindkét kezét is nyújtva. A rendelkezésünkre álló rövid személyes beszélgetés kezdeményezője is ő volt és első kérdése, amelynél meg is maradtunk, az volt: „Mondja el, hogyan vészelték át a kommu­nizmus időszakát?" Kérdésére döbbentem rá, hogy személyesen ő is ettől szenvedett és még mindig ez szívének feloldatlan fájdalma, hisz ugyanaz a diktatúra üldözte el Tibetből, igázta le népüket, mint amely bennünket is megpróbált. Erről meséltem neki röviden. La­kásomból a templomba mentünk, az iskola teljes diákserege ott volt. Amerre csak láttunk, csillogó, érdeklődő fiatal szemek figyel­ték, köszöntötték a dalai lámát. Mindketten a magunk hagyományát követve imádkoztunk, az­tán ő hosszabban beszélt a szív békéjéről, a világ iránti közös fele­lősségünkről. Szép hófehér széles sálat kaptam tőle ajándékba, mi ezt inkább stólának mondanánk. Nehéz volt elhagyni vele a bazi­likát, minden gyerekkel kezet akart fogni vagy legalább köszöntés­képpen az ujjuk hegyét érinteni. A fia­talok jelenléte leírhatatlan öröm­mel töltötte el és a lényéből sugárzó szeretet és jóindulat mindannyiunk számára f kézzelfogható légkört, az öröm erőterét teremtette meg. Amikor távozott, min­den protokollt félretéve át­ölelt és megígérte, hogy visszajön, mert jó volt ve­lünk lennie a monostor­ban. Ezekkel a vissza­emlékező sorokkal köszöntöm a 75 éves dalai lámát. Forrás: Űj Em­ber (2010. július 18.) 2000. OKTÓ­BER 14. Tendál Gyaco, aXIV. dala lá­ma Pannonhal­mán járt, ahol Várszegi Aszrik főapát fogadta 2000. október 12-14. A Közép-Európa Egyetem és a Tibetet Segítő Társaság meghívására érkezett hazánkba őszentsége. Ez alkalomból Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta. Első nap a CEU-n tartott sajtótájékoztatót, majd magyarul megjelenő könyvét mutatta be a Libri Könyvpalotában. 13-án a Nemzeti Sportcsarnokban tartott egy előadást, másnap pedig ugyanott buddhista tanítást adott. 14-én délután Pannonhalmán, a bencés apátságban találkozott Várszegi Asztrik főapáttal és beszédet mondott a kolostor templomában. ;v mmmmmmmmmammmmammmmmmanmi A türelem és a béke filozófusa Július 6-án volt hetvenöt éves Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő legfőbb vallási vezetője. 1935. július 6-án született Lha­mo Dhondrub néven egy föld­műves családban, s két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltétele­zik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilé­tét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani. 1940. február 22-én lett a ti­beti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának" uralkodó­ja, s a 13 emeletes, ezerszobás Potala palota lakója. Tanulmá­nyai végeztével, 1950-ben vet­te át a hatalmat, épp amikor Kína „felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerző­dést Tibet „visszatéréséről" a „Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztség­be nevezték ki a fiatal dalai lá­mát, ugyanakkor hozzákezd­tek a hagyományos tibeti tár­Száműzetésben élő tibeti buddhista szerzetesek, a Gelugpa szekta tagjai, indiai emigrációban élő vezetőjük fényképét viszik március 10-én, a kínai uralom elleni tibeti felkelés 51. évfordulóján, Kat­mandu közelében. Ezen a napon Nepálban több ezer, száműzetés­ben élő tibeti tüntetett Kína ellen. A dalai láma, a tibeti buddhis­ták indiai emigrációban élő vezetője az észak-indiai Dharmszalá­ban mondott éves beszédében kijelentette: a buddhizmust eltö­rölni igyekvő Peking állításával ellentétben ő nem törekszik Tibet függetlenségére, csupán autonómiára, amelynek keretében a tibeti nép szabadon gyakorolhatja kultúráját, nyelvét és vallását. sadalom és vallás felszámolá­sához. Emiatt 1959 márciusá­ban Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetle­nül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvi­lágtól elzárt Tibetben megtil­tották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbe­csülhetetlen értékű könyvtára­kat felégették. A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel ad­ta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékeny­séget. Ő mégis kormányt alakí­tott, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Erről ma már lemondott a maximális önkormányzat és a vallássza­badság ellenében, de Peking ma sem akar hallani az auto­nómiáról és nacionalista sze­paratizmusnak bélyegzi a nyelv- és vallásgyakorlás kö­vetelését. Az ellentét kibékít­hetetlennék tűnik, a dalai lá­ma 2008-ban kudarcnak mi­nősítette a színfalak mögött Pekinggel folytatott tárgyalá­sait. A 2008 tavaszán kitört, INSTRUKCIÓK AZ ELETHEZ 1. Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy si­ker nagy kockázattal jár. 2. Mikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg. 3. Kövesd a három T-t: tiszteld önmagadat, tisztelj má­sokat és tetteidért vállalj felelősséget. 4. Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse. 5. Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy családot. 6. Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavításra. 7. Tölts mindennap egy kis időt magaddal. 8. Tárd ki karjaidat a változásnak, de ne engedd el ér­tékeidet. 9. Emlékezz, hogy néha a csend a legjobb válasz. 10. Élj jó, becsületes életet, így amikor öregebb leszel, és visszagondolsz, képes leszel másodszor is élvezni azt. 11. A szeretettel teli légkör otthonodban is megalapozza életedet. 12. Szeretteiddel való nézeteltéréseid alkalmával foglal­kozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat. 13. Oszd meg tudásodat, ez az egyik út a halhatatlansághoz. 14. Légy gyengéd a Földhöz. Peking által brutálisan levert tibeti zavargások idején mégis az erőszakcselekmények abba­hagyására szólította fel honfi­társait és elutasította a pekingi olimpia bojkottját is. Békés fi­lozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés, az erő­szakról azt tartja, hogy ellent­mond az emberi természetnek és nem old meg semmit. Ki lesz a következő? Az idős dalai láma tisztában van azzal, hogy utódjának kiválasztása meg fogja osztani a hívőket. Várhatóan ugyanis nemcsak a száműzöttek tábora, hanem a Tibetben teljhatalommal rendelkező kínai hatóságok is meg fogják találni reinkarnációját...

Next

/
Oldalképek
Tartalom