Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT KULTURA Szabó Kimmel Tamás nem ügyeletes szépfiú ÉDESANYJA SZÜLŐI HÁZÁT IS FELKERESI SZEGEDEN A PÁGER-DÍJAS MŰVÉSZ Élmény a Dóm téren játszani Utolsó előadására jó időért imádkozik, és reméli, megláto­gathatja a városban született édesanyja gyerekkorának fon­tos helyszíneit Venczel Vera. A Páger-díjas művész június 26-a óta Szegeden lakik és dolgozik: Mrs. Higgins szerepét játssza a szabadtérin. SZEGED JENEY BARBARA Teljesen lenyűgözte a három éve felújított Reök-palota Venczel Verát. - Eddig csak kivilágítva láttam, de csodála­tosnak tartom. Olyan, mintha élvezték volna a munkát, akik csinálták - mondta a színész­nő, aki elfoglaltsága miatt ed­dig nemigen tudott nézelődni, csupán a belvárost és a Tisza vízszintjét tekintette meg. A Páger-díjas művész június 26-a óta Szegeden lakik és dolgozik: Mrs. Higgins szere­pét játssza a Szegedi Szabad­téri Játékokon. Hétvégén már nem próbál­nak napközben, lesz ideje be­barangolni a várost. - Meg szeretném látogatni a Hét ve­zér utcai szülői házat, amely­ről édesanyám rengeteget me­sélt. Egyszer gyerekkoromban megkerestük, most újból látni akarom azt a kaput, amin kis­lányként járt-kelt - mesélte lelkesen a Jászai Mari-díjas Venczel Vera. Először szerepel a szabadté­rin. Milyen élményt jelentett? ­Amikor először felmentem arra Venczel Vera három hete már „szegedi lakos" - azóta próbálnak és játszanak a szabadtérin. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA a hatalmas színpadra, teljesen befoghatatlannak tűnt. Amikor besötétedik, és a lámpák kez­denek dominálni, eltűnik min­Eliza, utoljára A Szegedi Szabadtéri Játékok ma és holnap játssza utoljára a My Fair Ladyt, este kilenctől. Július 16-án és 17-én a Dózsa című táncjáték látható Nóvák Péter főszereplésével. den, és a fönti élet veszi át a fő­szerepet. Érzed, hogy fúj a szél, mögötted a dóm, előtted az a rengeteg ember, és egyszerre ismerőssé válik az egész. Min­den előadás varázslatos han­gulatú - vallja. A színésznő az összes sze­replőről elismerően beszélt, legnagyobb örömként a „cso­dálatos" Fekete Gizivel való találkozást említette. Elmond­ta: reménykedik abban, ezút­tal szép idejük lesz, nem is­métlődik meg a múlt szombati vihar, mert a vizes, csúszós színpadon sokkal jobban kell koncentrálni. Venczel Verá­nak a hétvégi előadások után kezdődik el a nyár, amelyet otthon, budapesti lakásában szeretne tölteni. - Annyira boldog vagyok, amikor hazaé­rek, és a férjem (Czapp György - a szerk.) és a két cicám vár otthon. Végre együtt tudjuk majd tölteni az időt. Ennél több nem is kell. Történelmi pillanatok újraélése a szabadtéri színpadon „Bokától a tokáig " kell játszani, azaz táncol­ni, énekelni, szövegelni, lovagolni - fogalma­zott Nóvák Péter, a Szegedi Szabadtéri tánc­krónikájának, a Dózsának címszereplője. Az egész estét betöltő monumentális táncjáték zeneszerzője, valamint dalszövegírója a Ghymes együttes alapító tagja, Szarka Ta­más. Dózsa György legendás élete és sorsa sok szállal kötődik Szegedhez, július 16-a után pedig ez a kötelék még erősebb lesz, hiszen akkor mutatják be az 1514-es parasztfelkelés híres vezérének életét és tetteit a Dóm téri színpadon. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei tánc­produkciójának rendező-koreográfusa Zsu­ráfszky Zoltán. A rendező elmondta, a sú­lyos történelmi gondolatok mellett fergete­ges, látványos és egyben szórakoztató tánc­produkciót terveznek: pár napra középkori környezetet varázsolnak Szegedre. A lát­ványt árusokkal, lovakkal, reneszánsz maszkabállal, csatákkal, sok-sok tánccal és zenével fokozzák. A produkció zeneszerzője és dalszöveg­írója Szarka Tamás, aki az énekmondó sze­repében is hallható a produkcióban. A Ghymes együttes alapítójaként elmondta, a Dózsa-produkció zenéje hasonlít a Ghymes REÖK Gyerök Kör * Nyári képzőművészeti foglalkozásokat tarta­nak a REÖK-ben augusztus 19-éig: heti két al­kalommal csütörtökön és pénteken 10 és 13 óra között várják az érdeklődőket, minden anyagot és eszko. oiztosítanak. A foglalkozá­sokat vezeti: Ale Ildikó festőművész, képző­művészeti múzeumpedagógus. Belépődíj: 700 Ft/fő, testvérek számára kedvezményesen 500 Ft/fő. Hozza el ön is gyermekeit, hiszen számtalan alkotás várja, hogy a gyerekek ha­tártalan fantáziájának és érdeklődésének fó­kuszába kerülhessen. Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus. felfogásához, így meglehetősen változatos zenei világot álmodott meg. Nemcsak kö­zépkori és autentikus hangzások, a mai idők dallamai is felcsendülnek a legna­gyobb szabadtéri színpadon. Az egyházi ze­ne jelenléte is elengedhetetlen, hiszen ma­ga a történet is jelentősen kötődik az egy­házhoz: Dózsa éppen akkor emelkedik fel az ismeretlenségből, amikor keresztes hadjá­ratra indulna. A táncjáték címszerepét Nóvák Péter énekli és táncolja. A produkcióban közre­működnek a Honvéd Táncszínház művé­szei, a Szeged Táncegyüttes, a nyíregyházi táncművészeti uskola növendékei, a Ma­gyar Táncművészeti Főiskola növendékei, a Budapest Fővárosi Bartók Táncegyüttes, to­vábbá török, olasz és szerb együttesek tán­cosai és zenészei. A Szegedi Szabadtéri Dó­zsa életét bemutató tánckrónikája július 16-án és 17-én látható és hallható a Dóm téri csillagtetős színpadon. (X) Zenés estek Faludyval SZEGED. A várjátékok műsorán tegnap este láthatta először a közönség azt a koncertelő­adást, amelyet a száz éve szüle­tett Faludy György életművé­ből állítottak össze a szervezők. Aki lemaradt a a Férfilét című produkcióról, ma és holnap 21 órától még megnézheti Szege­den a várudvaron. A másfél órás előadásokra 1000 forint a belépőjegy. A tizenöt dalt fel­vonultató zenei esteken a Pin­ceszínház együttese, a Totál Dráma Music lép fel. A formá­ció tagjai: Szoboszlai Tamás ­szólógitár, Nagy Enikő „Éncsa" - ritmusgitár, csörgő, vokál, Volent Zsolt - dob, Resch Béla - bőgő, basszus és Kancsár Jó­zsef - ének. A dalokhoz Faludy munkásságának kezdeti szaka­szától, az 1930-as évektől egé­szen 1994-ig merítenek műve­ket az előadók, beleértve a Vil­lon-átköltéseket is. A koncer­ten elhangzanak egyebek mel­lett a Meditáció, a Magánzárka, az Éva emléke és a Tanuld meg ezt a versemet című számok. Gazdag életút Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22.-2006. szeptember 1.) életének, mű­veinek említése egészen a rendszerváltozást megelőző évekig tabu volt, pedig költé­szetét egykor széles körben ismerték, kedvelték. Mindmáig közszájon forognak Villon-for­dításának némely sorai. Élet­szeretetéről, antifasizmusáról és következetes humanizmu­sáról nemcsak versei, hanem fordulatokban bővelkedő élet­útja is tanúskodik. ígéretes tehetségként tartják számon Szabó Kimmel Tamást, akit Koltai Róbert korosztálya legrátermettebb fiataljának ne­vezett. A szegedi szabadtérin a My Fair Ladyben debütált a 25 éves színész. Régi ismerősök­kel dolgozhatott együtt. SZEGED BOBKÓ ANNA - Kátyát nagyon régóta isme­rem, a Nemzeti Színházban már két éve dolgozunk együtt, de még nem voltunk partne­rek. Eszter pedig az osztályfő­nököm volt. Kíváncsi voltam rá, mit fog szólni, mennyit változtam, fejlődtem - fogal­mazott a My Fair Lady Fred­die-jét alakító Szabó Kimmel Tamás. Szerinte Nóvák Eszter rendező igazán jól kitalálta, hogy lehet ezt a nem túl hosz­szú szerepet emlékezetesebbé tenni. - A legtöbb feldolgo­„Nem akarok vágyni semmire, mert valami úgyis lesz. Ez a negyedik évadom, és eddig hál' istennek nem voltam még szerep nélkül." Szabó Kimmel Tamás színész zásban Freddie egy üresfejű szépfiú. Most egy nagyon sze­rencsétlen gyerek, akiről nem nehéz elhinni, hogy Eliza nem őt, hanem Higgins professzort választja - magyarázta a fia­tal színész, aki semmilyen párhuzamot nem lát az általa megformált karakter és saját személyisége között, sőt elíté­li az olyan tutyimutyi férfia­kat, mint Freddie, aki megfu­tamodik, amikor a hőn áhí­tott nő arra kéri: vegye el fele­ségül. Hogy Tamás az életben mi­lyen férfi, arra bizonyára sok nő kíváncsi. Erre engednek következtetni az internetes fó­Névjegy Szabó Kimmel Tamás 1984. október 9-én született Kapos­váron. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Ascher Tamás és Nóvák Eszter zenés színész osztályában. Ezután egy évig a József Attila Színház társula­tának tagja volt, majd Alföldi Róbert meghívására csatlako­zott a Nemzeti Színházhoz. A művészet szeretete nagypapá­ja révén került a családba. Ő zenélt, színdarabokat írt, és tehetséges rajzoló volt. Tamás és három testvére ezen terü­leteket „osztotta fel" egymás között. Ő lett a színész, fiata­labbik bátyja zenél, másik testvére a rajzolásnak él. rumokon folytatott eszmecse­rék a „szexi szépfiúról". A szí­nész nem bánja ezt, ám nem szeretné átvenni az „ügyele­tes szépfiú" szerepét. Álomszerepe nincs. Nem nagyravágyó, nem epekedik egy bizonyos karakter után. „Nem akarok vágyni semmi­re, mert valami úgyis lesz. Ez a negyedik évadom, és eddig hál1 istennek nem voltam még szerep nélkül - fogalma­zott Tamás, akit több filmben is láthattunk már. Játszott a Megy a gőzösben és a Made in Hungáriában, ahol a fiatal Fenyő Miklóst alakította. Bár a filmezést jó lehetőségnek tartja, nagyon fontos számá­ra a színház. - Szeretek bele­halni, szeretek miatta ideges lenni, szeretem a kolléganői­met, a kollégáimat. A színhá­zon keresztül sokkal több dolgot éltem meg, mint a va­lós életben, és a szakmám­ban tanultak néha még a civil életemben is kisegítettek ­árulta el Tamás, akit legköze­lebb egy tévéfilmben látha­tunk, amit a napokban kez­dett el forgatni. Szabó Kimmel Tamásnak egyelőre nincs álomszerepe. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom