Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-09 / 158. szám

2010. JÚLIUS 9., PÉNTEK AKTUÁLIS 5 34 ezer eurót ad össze Szentes és a megye SZEGED. Kitart korábbi döntése mellett, és nem változtatja meg a csongrádi Aranysziget Otthon igazgatójának határozatlan időre szóló kinevezését a megyei közgyűlés. A képviselők tegnap zárt ülésen tárgyalták az ügyben indult államigazgatási hivatali eljárást,, és úgy találták, jól döntöttek idén márciusban, amikor vezetővé választották Kis Tamás Lászlónét. 99 A szentesi és a zsombolyai kórház közösen adott be pályázatot határon átnyúló egészségügyi programhoz. Eldőlt, hogy a költségek csökkentése érdekében az önkormányzat egy úgynevezett energiakontroll-rendszert vezet be 18 intézménynél. A szentesi és a zsombolyai kórház közösen adott be pályázatot, határon átnyúló egészségügyi programhoz szerezve forrást, és ehhez 34 ezer 100 euró önerőt kell letenni. Szűcs Lajos indítványát elfogadva úgy döntött a közgyűlés, hogy ezt a pénzt a megye és Szentes városa fele-fele arányban adja oda. Az ülésen Magyar Anna elnök Csongrád Megye Közigazgatásáért Díjjal tüntette ki Sztantics Csaba szentesi és Szántó Mária mórahalmi jegyzőt. A Csongrád Megye Egészségügyéért Díjat Bánfi György rúzsai háziorvos és Tomcsik Tibor szentesi traumatológus főorvos vehette át. Kovalcsik Andrea főjegyző a közgyűlés előtt köszönte meg a kimagasló hivatali munkát Szemerédi Ferencnének és Mike Csabának. Szirtesi Zoltán dorozsmai háziorvos írt egy könyvet Tégy te is az egészségedért! címmel, ennek egy-egy példányát ez alkalommal adta át a közgyűlés elnökének és Károlyi Sándor kisebbségi tanácsnoknak. Makón és Agyagfalván a fiatal európai filmesek A házigazda magyar és román fiatalok mellett németek, görögök, spanyolok és kanadaiak is részt vesznek a Makón immár hagyományos, ám ezúttal két helyszínen zajló európai fiatal filmes találkozón - a másik helyszín az erdélyi Agyagfalva. MAKÓ, AGYAGFALVA (ROMÁNIA) SZABÓ IMRE Felerészt Makón, felerészt a székelyföldi Agyagfalván tartják meg idén a fiatal filmesek immár hagyományos nemzetközi találkozóját, amelyet a nemzetközi szinten jegyzett Makói Videó- és Művészeti Műhely rendez. A műhely vezetőjétől, Czibolya Kálmántól megtudtuk: az uniós támogatással megszervezett, összesen 11 napos rendezvényen a házigazda magyar és román fiatalok mellett németek, görögök, spanyolok és kanadaiak is részt vesznek - valamennyien a 13-29 éves korosztályt képviselik. A csoport tagjai a Pulitzer kollégiumból - ahol eddig előadásokat hallgattak, közös filmes projekteken dolgoztak péntek hajnalban indultak Erdélybe, Agyagfalvára. Itt különböző országok fesztiváljainak legjobb filmválogatásait tekintik meg, szakemberekkel folytatnak konzultációkat, és közben megismerhetik az erdélyi kulturális életet, szokásokat. A találkozón részt vevő fiatalok egy része egyébként szerény körülmények között élő, hátrányos helyzetű, így a film számukra egyfajta kitörési lehetőség is. SZEGED HEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRHESTERI HIVATALA KOZERDEKU KOZLEMENY Felhívom a lakosság (igyelméi, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szeged, Mórahalom Kistérségi Intézete Szeged városában természetes fürdőhelyként jelölte ki Sziksósfürdő Strand és Kemping területét (6791 Szeged, Széksósi úi 5500/1 hrsz.), Sziksósfürdő Naturista Strand és Kemping területét (6791 Szeged, Sziksósfürdő, Vereshomok-dűlő 1.) valamint a Partfürdő szabad strandot (Tisza folyó bal part, 173+785+173+835 fkm). Mindhárom helyen a fürdési idény 2010. május l-jétől 2010. szeptember 30-ig tart. Dr. Mózes Ervin Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője ÚJABB BÉRKRIPTÁKAT NYITNAK SZEGEDEN - VÁSÁRHELYEN IS GONDOT OKOZ A TALAJVÍZ Alig van koporsós temetés CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A folyó áradása is kihat a talajvízre, hiszen a felszín alatti vizeket nem vezeti le a Tisza, ha nem működik a gravitáció, inkább visszaduzzasztja a talajvizet. Az üzemeltető Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Tamás elmondta: megoldásnak a koporsók bértárolását javasolják, ha a hozzátartozók ragaszkodnak a testtemetéshez. Ez viszont nagyon megemeli a költségeket, mert előfordulhat, hogy akár egy évig kell várni a végső nyugalomra helyezésre, és az havonta több mint 20 ezer forint többletkiadás. Hogy a koporsókat fogadni tudják, újabb lejárt családi kriptákat nyitnak meg. Szegeden elfogadottabb a hamvasztás, mint a kistelepüléseken; az elhunytak kétharmadánál ezt választja „Mert előfordulhat, hogy akár egy évig kell várni a végső nyugalomra helyezésre." Jároli Jenő: A Belvárosi temető legmélyebb pontján 40 centinél van a talajvíz. FOTÓ: FRANK YVETTE a család. Hamvasztásra nem kell többet várni a szokásosnál, de most az urnák egy részét is tárolni kell, mert hantolt sírba nem lehet beletenni a víz miatt. Ezért urnafalat vagy szarkofágos, azaz föld fölötti koporsós temetést ajánl a társaság. Fojtott kriptát nem vállalnak, mert annak daruval kell bevinni az elemeit, amely viszont az átázott talajra nem tud rámenni. (Ennek kialakítása is több százezer forinttal emelné meg a temetés árát.) Békés megyéből is megkeresték már a társaságot bértárolásügyben, ott a Vásárhelyen sem lehet hagyományosan temetni A magas talajvízszint miatt továbbra sincs lehetőség a vásárhelyi sírkertekben a hagyományos koporsós temetésre. Azok a hozzátartozók, akik idegenkednek a hamvasztástól, szeretteik földi maradványait fémmel bélelt koporsóban, úgynevezett fojtott kriptában, illetve a római katolikus temetőben épített szarkofágparkban helyezhetik örök nyugalomra. Szentesen, Csongrádon és Makón nem okoz gondot a belvíz a temetőkben, lehetőség van a hagyományos, koporsós temetésre. tetemek átmeneti elhelyezése is gondot okoz. Újszegeden és a Rózsa utcai Dugonics temetőben is szünetelnek a hagyományos elhantolások, a városban egyedül az Alsóvárosi temető kis darabján vállalnak koporsós végtisztességet. Sándorfalván is tartanak attól, hogy idén a víz miatt már nem temethetnek; van, ahol 70, van, ahol 120 centin áll a talajvíz, átmeneti megoldás ott is a bérkripta, a hamvasztástól idegenkednek a családok. Mórahalmon és Kisteleken is szünetel a temetés, bértárolásra nincs mód, Szegedre hozzák a halottakat. A PACIENSEK NEM SZERETIK HORDANI Választható a betegazonosító szalag A legtöbb szegedi klinikán csak fakultatív módon használják a betegazonosító karszalagot: aki kér, kap. Miután ennek okáról érdeklődtünk, körlevélben hívták fel az intézményvezetők figyelmét, hogy helyezzék fel a betegekre. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Országos botrány kerekedett 2004 júliusában a szegedi betegcseréből: összekevert leletek miatt tévedésből nyitották meg egy idős kisteleki férfi koponyáját, aki három nappal később elhunyt. Hogy hasonló eset a jövőben még véletlenül se fordulhasson elő, egy hónappal később a szegedi kórházban bevezették a betegazonosító karszalagot. Elsőként a sürgősségi betegellátó osztályra érkező, valamint a krónikus belgyógyászaton fekvő betegek, illetve azok kapták meg a csuklóra A karszalagot csak beszédképtelen betegeken kötelező használni. FOTÓ: KARNOK CSABA ségügyi intézményben használni kellett ezeket kommunikációképtelen betegeknél - ezt minisztériumi rendelet írta elő. Évi 1 millióba kerül. Minden egészségügyi intézménynek magának kellett kidogoznia a betegazonosító rendszert. A vonalkódos azonosítás a legdrágább, így a többség a név vagy kezdőbetű, illetve a taj szám feltüntetését választotta. A szegedi klinikák betegeit nevük és születési dátumuk alapján azonosítják. A karszalaggal kapcsolatos minden költséget az egészségügyi intézményeknek kell kigazdálkodniuk. A bőrbarát, szakadásmentes és vízhatlan papírcsík elkészíttetése és nyomtatása a szegedi klinikai központnak évi 1 millió forintba kerül. rögzíthető szalagot, akik nagyon rossz állapotban voltak. De már ekkor úgy nyilatkoztak az intézményben, hogy hamarosan minden betegnek kötelezővé teszik. A következő év elejétől az ország összes egészKözei hat éve kell tehát ellátni a betegeket azonosítóval - a Szegeden történt hiba miatt. Néhány héttel a sajnálatos eset után a szegediek már a módszer általános bevezetése mellett kardoskodtak, vagyis hogy nemcsak a kommunikációképtelen betegekre, hanem minden páciensre tegyék fel a karszalagot. Ám ez nem történt meg. A klinikák osztályain most azt tapasztaltuk, hogy az azonosító egyfajta választható szolgáltatás maradt. A valóban beszédképtelen vagy eszméletlen pácienseken, valamint a csecsemőkön kívül akiknél a jogszabály kötelezően előírja - csak az kap, aki kér. Márpedig a legtöbb beteg nem kér. Megkérdezték tőlem, hogy feltegyék-e a kezemre, de én nem kértem. Nem félek, hogy elcserélnek - mosolygott egy középkorú nő az egyik klinika folyosóján. Erre hivatkozva magyarázta több klinikavezető is, miért nem használják a jelzést. Mint mondták, a többség nem szívesen teszi közzé mindenki számára látható módon adatait. - Ha a karszalagot nem használják, az az intézményvezető felelősége - mondta megkeresésünkre Hajnal Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központjának elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet, sosem lehet tudni, hogy egy beteg mikor kerül olyan állapotba, amikor már nem képes magát azonosítani. Beszélgetésünk után azonnal körlevelet adott ki, amelyben nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy minden fekvő betegre helyezzék fel az azonosítót. k