Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT KULTÚRA 9 MEGJELENT SÁNDOR JÁNOS UJ KÖTETE Könyv a szegedi kabaré történetéről Zengerájtól a kabaréig címmel tegnap mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban Sándor János új kötetét, amely lapunk korabeli híradásait is felhasználva a helyi kabaré történetét mutatja be. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Egy város kultúrájához nemcsak a színház tartozik hozzá, hanem azok a minden esti szórakozások, „mulatozások" is, amelyeken részt vesz az a réteg, amelyik jelentősen befolyásolja a település gazdasági és kulturális életét. Szegeden a 19. század végétől a kereskedők és a fuvarosok, valamint a zsidó polgárság - ügyvédek, orvosok - jelentették a város elitjét; ők jártak a szórakozóhelyekre is. Törvény volt rá, hogy amíg tart a színházi szezon, addig nem működhettek kabarék, szórakoztató intézmények a városban, nyaranta viszont a szalmaözvegyek, agglegények ezekbe jártak el kikapcsolódni. Igazából az 1879-es nagyárvíz után telepedett be a zengeráj a városba; az első német-jiddis-lengyel nyelvű „intézményről" szóló tudósítást 1881-ből találtam. Az az izgalmas ebben, hogy ez a cirkuszhoz, varietéhez és nyilvánosházhoz közel álló szórakoztatás hogyan alakult át magyar nyelvűvé, hogyan lett belőle irodalmi kabaré, ahol nagy előadóművészek Ady- és Babits-sanzonokat is énekeltek - mondja a szegedi kabaré történetét feldolgozó Zengerájtól a kabaréig című új kötet szerzője, Sándor János. Az utóbbi évtizedben színháztörténésszé avanzsált rendező szerint a szegedi kabarékultúra azért sorvadt el, mert feltámadt az igénye egy állandó nyári színháznak, ami 1931-ben, a szabadtérivel megalakult. A szegedi irodalmi kabaré fénykora az 1900-as évek végétől az első világháború végéig tartott, utána klasszikus kabarévá változott. Sándor János Alpár Ágnes és Molnár Gál Péter pesti kabaréval foglalkozó kötetéből indult ki, mert Szegeden is „Az az izgalmas ebben, hogy ez a cirkuszhoz, varietéhez és nyilvánosházhoz közel álló szórakoztatás hogyan alakult át magyar nyelvűvé." Sándor János ugyanazok voltak a legnagyobb sztárok, mint a fővárosban. A helyi napilapokból, többek között az idén 100 esztendős Délmagyarországból sikerült kinyomoznia, földerítenie a kabarék részletes műsorát. Szobrot kap Bánffy Miklós a Dóm téri panteonban A Tragédiát színpadra állító író, képzőművész, külügyminiszter, gróf Bánffy Miklós 60 éve hunyt el - ma 15 órától emlékülésen méltatják munkásságát, majd 17 órakor felavatják szobrát a Dóm téri nemzeti panteonban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT A Szegedi Operabarátok Egyesülete januárban kérte az önkormányzat hozzájárulását gróf Bánffy Miklós szobrának elhelyezéséhez a Dóm téri nemzeti emlékcsarnokban. A szoborállítás terve már régen megfogalmazódott az író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színházi rendező és külügyminiszter tisztelőiben. Botka László polgármester javaslatára a közgyűlés elfogadta, hogy június 5-én, halálának 60. évfordulóján helyezzék el Bánffy szobrát a panteonban. Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója is támogatta a szoborállítás tervét, hiszen a polihisztor gróf kapcsolata Szegedhez és a fesztiválhoz közismert: Klebelsberg Kunó barátjaként egyik megálmodója volt a Dóm térnek és a salzburgi mintára kialakított nyári játékoknak. 1934-ben Bánffy rendezésében és finanszírozásában mutatták be Az ember tragédiáját - a monumentális produkciót a magyar színháztörténet emlékezetes előadásai között tartják számon. Bánffy Miklós bronz mellszobra civil összefogás eredményeként született meg: a Emlékülést szerveztek az operabarátok A Szegedi Operabarátok Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját; a jubile- . um egyik kiemelkedő eseménye a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében ma 15 órakor kezdődő Bánffy Miklós-emlékülés, amelynek díszvendége Bánffy Katalin grófnő. Az előadók között szerepel Szinetár Miklós, Kun Miklós, Gyémánt Csilla, Pröhle Gergely, Tverdota György. Közreműködik Gregor Bernadett színművész. költségeket magánszemélyek felajánlásaiból fedezték. Az öntőformához a szobrász, Stróbl Alajos leszármazottainak közbenjárásával jutottak. Az új öntvény kivitelezésében és a mészkőkonzol tervezésében Lapis András szobrászművész működött közre önzetlenül. Ma 17 órakor a Dóm téri emlékcsarnokban Botka László, Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója és Bátyai Edina mond avatóbeszédet; a szobrot megáldja Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Kató Béla Kolozs megyei református püspök. Közreműködik: Fekete Gizi színművész, valamint Kosztándi István és Behán László Dezső hegedűművész. 18 órától a dómban Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök celebrál szentmisét Tokody Ilona fellépésével Bánffy Miklós lelki üdvéért. Bánffy Miklós önarcképe 1922-ből. Gróf és polihisztor. Gróf Bánffy Miklós Kolozsvárott született 1873-ban az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család sarjaként. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1901-től szabadelvű programmal képviselő lett, később a Nemzeti Munkapárthoz csatlakozott. 1906-tól 1909-ig Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja. 1913 és 1918 között a magyarországi állami színházak, így az Operaház intendánsa volt. 1916-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1921. április 14. és 1922. december 19. között a Bethlen-kormány külügyminisztere, 1923 és 1927 között a Képzőművészeti Tanács elnöke volt. 1926-ban visszatért a Románia részévé vált Erdélybe - a román királytól személyesen kapott román állampolgárságot. Felismerte, hogy az akkori romániai politikai viszonyok között a legfontosabb feladat a kisebbségbe került magyarság megmaradásához elengedhetetlen kulturális intézmények megtartása. Jelentős szerepet játszott az erdélyi irodalmi életben, több regénye és színműve megjelent; az Erdélyi Helikon szerkesztője volt. Nemcsak íróként, hanem grafikusként is maradandót alkotott; az Erdélyi Szépmíves Céh több könyvét, így Tamási Áron köteteit is ő illusztrálta. Észak-Erdély visszacsatolása után 1940-ben az országgyűlés felsőházi tagja lett. 1943-ban titkos megbízatással Bukarestben tárgyalt a Hitler-ellenes erőkkel, ez azonban a németek tudomására jutott, ezért lebombázták a kastélyát Bonchidán. 1950-ben hunyt el Budapesten. MAR EPÜL A SZABADTÉRI NEZOTERE Az eső nem akadály Bár az időjárás nem kedvez, megfeszített munkával küzdenek, hogy elkészüljön a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőtere mondta Várkonyi Miklós, a Szegedi Szabadtéri Játékok műszaki vezetője. Idén azonban nem csak a nagy esőzések miatt halad a szokásos ütemtől eltérően a Dóm tér rendezése. Idén sajátos helyzet alakult ki a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadának építése kapcsán. Ugyanis a „nulladik nap" miatt nem egy időben kezdték el építeni a nézőteret és a színpadot. A színpadnak már a Szuperkoncert idejére készen kellett lennie, de a nézőtérhez csak most kezdhettek hozzá. A Dóm tér színházzá alakításához szükséges elemek pontos helyét lézerszintező segítségével horizontálisan és vertikálisan is kijelölik. A Munka a szabadtérin A Szegedi Szabadtéri Játékok önkéntes segítőket keres nyári programjaihoz. Ha jó kommunikációs készséggel rendelkező főiskolás vagy egyptet ista vagy, szereted a sziu iázat, elkötelezett vagy Szeged és a szabadtéri iránt, gyere, és dolgozz nálunk! Fényképes önéletrajzodat 2010. június 6-áig (éjfélig) a rendezveny@reok.hu címre (tárgy: Önkéntes munkatárs) küldd! nézőtér felépítésének meghatározott sorrendje van: az első sorral kezdik, innen haladnak az utolsóig. A Dóm tér macskakövein a színházi körülmények megteremtése valóságos „zöldmezős beruházás" minden évben, hiszen a forgószínpad, a lelátó, a hangosítás biztosítása speciális kihívást jelent a műszaki munkatársak számára. A precíz munka elengedhetetlen, ugyanis a szezonban, a 16 előadáson akár 65 ezer néző is megfordulhat a Dóm téren. Az eső amellett, hogy nehezíti és kellemetlenné teszi a munkafolyamatot, balesetveszélyes is, mivel a nézőtér szerkezeti elemei főként fémből készültek, így a víz hatására igen csúszóssá válhatnak. A nézőtér és a színpad felépítésének végeztével az építők azonban még nem dőlhetnek hátra. A szabadtéri minden produkciójának ugyanis különböző és igen nagy volumenű díszlete van. így ahogy véget ér a produkció utolsó előadása, gyakran már éjszaka megkezdik a Idén később kezdték a nézőtér építését. díszlet lebontását, és ezzel egy időben a következő díszlet építését. A május 25-én megkezdett munkálatokat június 18-áig be kell fejezniük. A műszaki vezető semmi akadályát nem látja a kiírt ütem betartásának. így semmi sem szegi útját a próbák megkezdésének, hogy a Dóm tér káprázatos színpadán előadásonként 4000 néző láthassa a My Fair Lady-t, a Dózsát, az Opera-Operett Gálát, a Carment és a Hairt. (X) ÚJSZEGEDEN JÁTSZIK A KASSAI ZORBA TÁRSULÁS Camoletti vígjátéka - Korognai Károllyal Camoletti Boldog születésnapot című vígjátékával az újszegedi Rendezvényházban vendégszerepel jövő csütörtökön a kassai Zorba Társulás. A komédia rendezője és egyik főszereplője Korognai Károly, a szegedi teátrum egykori vezetője. SZEGED, KASSA MUNKATÁRSUNKTÓL A Kassai Thália Színház művészeiből alakult Zorba Társulás már a második Camoletti-produkciót állította színpadra - nem véletlenül, hiszen a szerző a 20. század egyik legnagyobb színpadi nevettetője, a félreértés-komédiák mestere. Darabjainak dramaturgiája pontos, hibátlan, poénjai menetrendszerűen érkeznek, mégis kiszámíthatatlanok. Korognai Károly, a szegedi teátrum egykori direktora - jelenleg a kassai színház főrendezője és művészeti vezetője - jegyzi rendezőként a Boldog születésnapot című vígjátékot, amit jövő csütörtökön 17 és 20 órától játszik a Zorba Társulás az újszegedi Rendezvényházban (Szeged, Közép fasor 1-3.). A fergeteges komédia egy sikeres üzletember és felesége vidéki nyaralójában játszódik, ahol a férj születésnapját készülnek éppen megünnepelni. Meghívást kapott az eseményre a férj legjobb barátja is, akiről az üzletember nem tudja, hogy egyúttal feleségének a szeretője. Természetesen az asszony mindent megtett, hogy ez a meghívás létrejöjjön - ő viszont azt nem tudja, hogy közben a férje a saját szeretőjét hívta meg titokban; azzal, hogy az ifjú hölgy majd meglepetésként érkezik, mint a barát szerelme. A férjnek azonban valami megérzés azt súgja, hogy mindebbe ne avassa be cimboráját jó előre, csak akkor, amikor az a vidéki nyaralóba megérkezik. Kár lenne a komplikált, félreértésekkel, hazugságokkal, hihető és nem hihető magyarázatokkal teli sztorit tovább taglalni, hiszen ez még csak a kezdet, a történet végéig további elképesztő bonyodalmak keletkeznek. A vég persze happy end: a könnyed, franciás hangvételnek megfelelően senki nem szenved, és mindenki learatja magának a szerelmi elégtételt. Az egyik főszerepet Korognai Károly játssza, a további szereplők: Varga Lívia, Reiter Zoltán, Kövesdi Szabó Mária és Szabadi Emőke.