Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-26 / 147. szám

a délmagyarország/délvilág melléklete » napról napra mindig mas » * EROS ES GYENGE ALLAMFOK A VILÁG ORSZAGAIBAN Első emberek és feladataik Az országgyűlési képviselő-választások után újabb választás következik, igaz, ezt csak végignézzük: a parlament ugyanis köztársasági elnököt választ Magyarország élére. Ennek kapcsán vettük számba a magyar államfő feladatait, kötelességeit, és néztünk szét egy kicsit a nagyvilágban: máshol hogyan elnököl az ország első embere. EDHG6MLUÓ FORINTOT AJÁNLOTTAK A MOTORÉRT A licitet meghosszabbították július 2-ig. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke az alsóörsi Harley Davidson-fesztivál helyszínére érkezett június 16-án, az Európa kempingben elárverezték 1942-es Harley Davidson motorját. A házelnök a fesztiválnyitó sajtótájékoztató után aláírta azt a chartát, amely elindítja a motorkerékpáros közlekedés biztonságáért alapított mozgalmat. MTI-FOTÓ: NAGY LAJOS Sólyom László papírlabdával egyensúlyoz a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyermeknapi rendezvényén a Városligetben. * POLITIKA GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Jövő héten kedden a Tisztelt Ház valószínűleg már az első fordulóban megválasztja hazánk köztársasági elnökének Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét, az Országgyűlés jelenlegi elnökét. Sólyom László ötéves mandátuma augusztus 4-én így minden bizonnyal lejár. Azonban az államfői intézmények között nagy különbség van a világ különböző országaiban. BÁBUNÁL TÖBB, ERŐS EMBERNÉL KEVESEBB A magyar köztársasági elnök az alkotmány III. fejezete szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre képviselni a magyar államot, a köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket kötni. Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Egyik leginkább köztudott feladata kitűzni az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját. Mindezek mellett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, sőt, népszavazást is kezdeményezhet. Szintén az egyik legismertebb feladata a törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása, és - furán hangzik, de így van - ő is engedélyezi a kitüntetetteknek ezen címek, rendek viselését. Számos elítélt is fordul a mindenkori köztársasági elnökhöz, hiszen gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. És állampolgársági ügyekben is ő hoz döntést, valamint - az alkotmány azt is kimondja dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. Sokan tudják azt is, hogy az államfő a fegyveres erők főparancsnoka, azt viszont már kevesebben, hogy ő a Szent Korona Testület elnöke is. A mindenkori köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat, az egyetemek rektorait. A hadseregben kinevezi és előlépteti a tábornokokat is. De a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is ő erősíti meg tisztségében. Emellett kinevezi a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, az ügyészeket és a legfőbb ügyész helyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Nemzeti Földalap elnökét, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét. Akkor is szerepel az államfő a hírekben, amikor a törvényhozási teendőit látja el. Ugyanis a törvények kihirdetéséről, azok kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül neki kell gondoskodnia. Előtte a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben ki kell hirdetnie. Ha az államfő a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak,, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja erre is láttunk számos példát Sólyom László mandátuma alatt. Ilyenkor az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni. Mindezen jogkörök alapján hazánk államfője közepes erősségű köztársasági elnöknek mondható. MÁSHOL, MÁSKÉPPEN A fenti megállapításból az is következik, hogy a magyar elnöknél vannak erősebb és gyengébb jogkörű államfők is. Az Egyesült Államokban Barack Obama a végrehajtó hatalom első embere, nála politikai értelemben véve nincs erősebb ember Washingtonban. Párizsban meg Moszkvában a miniszterelnökkel együtt osztozik a végrehajtó hatalmon. Az már csak Oroszország bája, hogy amíg Vlagyimir Putyin volt az elnök, addig az elnöki intézményrendszer volt az erősebb, most, hogy vissza kellett lépjen miniszterelnöknek - ahhoz, hogy egyszer majd újra elnökké választhassák ez a pozíció a meghatározóbb. De a magyar elnökhöz képest erősebb az államfői poszt * Lengyelországban és Romániában is, ugyanakkor Ausztriában, Németországban vagy Csehországban gyengébb, ezekben az államokban többnyire csak a kinevezési jogkörük van a mindenkori elnököknek. Magára az elnöki poszt erősségére nem lehet semmilyen szabályt „ráhúzni", hiszen a szövetségi köztársaságokból álló Németországban, ahol Bajorországnak éppúgy van saját parlamentje, mint Baden-Württembergnek, könnyű megmagyarázni a gyenge elnöki intézményt. Csehországban Vacláv Klaus lehetne akár erős elnök is, összefoghatná a kétkamarás parlamentet, mégis kis túlzással csak annyi a feladata, hogy aláírja az elé tett törvényeket. ^cö Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár 1 Szieszta SCHMITT AZ ÖTÖDIK LEHET ¥ 1 A parlament jelenlegi elnöke a harmadik Magyar Köztársaság ötödik elnöke lehet. Az első, ideiglenes köztársasági elnök Szűrös Mátyás volt, aki 1989. október 23-tól 1990. május 2-ig volt hivatalban. Május másodikától 2000. augusztus 4-ig Göncz Árpád volt az államfő. Eddig ő az egyetlen köztársasági elnök, akit két ciklusra is megválasztott a parlament. Göncz után Mádl Ferenc volt az államfő. A jogászprofesszor 2000. augusztus 4-től 2005. augusztus 5-ig volt hivatalban, akkor váltotta a jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, akit nagy valószínűséggel Schmitt Pál követ a Sándor-palotában. LQ Választási menetrend A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki - azaz jelen esetben Schmitt Pál kitűzi azt a választást, amelyen szinte biztosan megválasztják őt államfőnek. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt legalább 50 országgyűlési képviselő támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada támogatja valamelyik jelöltet. Ha eredménytelen, akkor megismételhető a szavazás. Ha a második forduló is eredménytelen, akkor a megismételt harmadik szavazáson az eredményességhez már elegendő a képviselők többségének támogatása. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. km Az 1990. augusztus 3-i felvételen a győzelem jelét, „V" betűket formáz a karjával és ujjaival Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. így köszönti az őt ünneplő tömeget az Országház előtt. MTI-FOTÓ, ARCHÍV: CSEKE CSILLA