Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-26 / 147. szám

MEGYEI TÜKÖR 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT san ellenőrzi, hogy a kijelölt úton halad-e az egyetem. - A felsőoktatás irányítására nehéz lett volna olyan helyettes államtitkárt találni, akivel ne dolgoztam volna együtt, így ne lenne évek óta működő, korrekt szakmai kapcsolatunk. Ezen túl Dux Lászlóval több közös munkánk is volt: például együtt adtuk be az orvos-fizikus szak akkreditációját, illetve tiz éve oktatási és egyéb téren szakmai egyeztetéseket folytatunk - utalt az ágazat irányításával megbízott Dux Lászlóval, a szegedi egyetem professzorával létező kapcsolatára, illetve saját különböző testületi szerepeire Szabó Gábor, amikor a szaktárcához való viszonyáról érdeklődünk. CIVIL GERINC A politikát jelölik meg némelyek annak okaként, hogy Szabó Gábor a kormányváltást követően, a második fordulóban jelöltette magát rektornak. Politikai igazodásnak tartják azt is, hogy az SZTE 49 fős szenátusa 32 igennel, közel kétharmados többséggel „új" Szabó Gábort ültetett a rektori székbe. De az érintett nem kívánta találgatni, mi áll a szavazás hátterében. Szerinte a titkos szavazás sajátja, hogy utólag nem firtatják, mi volt a voksolók mozgatórugója. Saját politikai beállítódásából pedig azt tartja hangsúlyozandónak, hogy helyettes államtitkári kinevezése előtt, az oktatási tárcától való távozását követően, de rektori pályázata előtt is a civil szférában dolgozott. Olyan helyeken, ahol a politikának nincs szerepe: az ügyének tartott innováció érdekében, ahogy a cél megkívánta, ütközött és együttműködött az éppen kormányon lévőkkel. Épp az ilyenféle civil kurázsit és a politikának irányt szabni képes „civil gerincet" hiányolja a hazai közéletből a tekintélyes Magyar Innovációs Szövetség működtetésében - most épp elnökként - részt vállaló Szabó Gábor. - Politikára biztosan nem gondoltam, amikor eldöntöttem, pályázom a rektori posztra - jelentette ki a fizikus, aki szerint az egyetem presztízsét rombolta, hogy az első fordulóban a szenátusnak nem sikerült rektort választania. A helyzeten úgy tudott segíteni, hogy eldöntötte: nem távolról nézi az eseményt, hanem részt vesz benne. „SZEKRÉNYBŐL KIDŐLŐ CSONTVÁZAKRÓL NEM TUDOK" A diplomaosztók időszakában lép először rektorként a nyilvánosság elé a fizikus, akadémikus. Ilyenféle improvizációs kényszert is jelent, hogy a márciusi fordulóban sikertelen volt a rektorválasztás. De nem forradalmat szeretne csinálni - fogalmazott, amikor első vezetői intézkedéseiről kérdeztük. Azt mondta: intenzív egyeztetéseket követően, menet közben fogja elvégezni az egyetem működésének hatékonyságát fokozó változtatásokat. - Válságkezelésben szereztem tapasztalatot helyettes államtitkárként is, de remélem, ezeket nem kell használnom a szegedi egyetemen. „Szekrényből kidőlni készülő csontvázakról" nem tudok. De nem is az a dolgom, hogy ilyenek után „nyomozzak" - hárította el a választ, amikor a pécsi gazdasági botrány egyetemi presztízst romboló« hatására utaltunk. Két dologtól lehet színvonalas egy egyetem: a kiváló oktatóktól és a tehetséges, tanulni akaró hallgatóktól - véli a megválasztott rektor, aki szerint a hallgatóságnak joga van egy jó egyetemen tanulni. Partnernek hívja a hallgatókat, akik összekötő cementként, szövetként működhetnek az integrációban is, mert ez, a karok közötti együttműködés kiteljesítése a közeljövő legfontosabb feladata. - Egyik sincs a másik nélkül - fogalmazta meg Szeged és az egyetem kapcsolatának lényegét. - A városon belül van két kapcsolatrendszer. Az egyik: az egyetem és a társintézmények kapcsolata, amelynek hagyományaira építeni lehet, s ennek további erősítését elősegítik az SZBK-hoz, a Bay Intézethez, a gabonakutatóhoz kötődő régi, szakmai kapcsolataim. Nincs más alternatíva, mint együttműködni - jellemezte a város és az egyetem mindenkori vezetésének kapcsolatát. Az esetlegesen kihagyott lehetőségeket nem firtatva a jó példákból kíván kiindulni. Személyes tapasztalata szerint a szuperlézernek nevezett ELI Szegedre kerülése egy ilyen példa, ahol a város és az egyetem együttműködése teljesen zökkenőmentes volt. Az egyetem, a kutatóintézetek, a város - a biopolisz egy-egy komponense. Ez a biopolisz az egyetlen alternatíva, ami a jövő biztosítéka, Szeged szimbóluma. Az egyetem első embere. A szegedi universitas 1921-ben kezdődő első tanéve óta a tudományegyetem élén állt rektorként: Menyhárt Gáspár, Pfeiffer Péter, Veszprémy Dezső, Reinbold Béla, Csengery János, Riesz Frigyes, Tóth Károly, Issekutz Béla, Dézsi Lajos, Győrffy István, Kováts Ferenc, Veress Elemér, Schmidt Henrik, Széki Tibor, Kiss Albert, Ditrói Gábor, Erdélyi László, Gelei József, Ereky István, Baló József, Szent-Györgyi Albert, Kogutowicz Károly, Fröhlich Pál, Kramár Jenő, Koltay-Kastner Jenő, Purjesz Béla, Tóth László, Székely István, Ditrói Gábor, Schneller Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Mészöly Gedeon, Kalmár László; Fodor Gábor, Kiss Árpád, Baróti Dezső, Bólya Lajos, Greguss Pál, Antalffy György, Szabó Zoltán, Márta Ferenc, Kristó Gyula, Csákány Béla, Róna-Tas András, Csirik János, Mészáros Rezső. Az 1950-ben kivált orvostudományi egyetem rektori méltóságú vezetői: Jáki Gyula, Petri Gábor, Rávnay Tamás, Tóth Károly, Szontágh Ferenc, Cserháti István, Szilárd János, Fráter Loránd, Dobozy Attila. A szegedi felsőoktatási intézmények integrációjával 2000-ben születő universitas rektora: Mészáros Rezső geográfus akadémikus (2003-ig), Szabó Gábor mérnök professzor (2003-tól 2010. június 30-áig), Szabó Gábor fizikus, akadémikus (2010. július l-jétől). Stafétabot. A rektorválasztást követő közös sajtótájékoztatójukon Szabó Gábor fizikus, akadémikus elődjét arra kérte, hogy tehetségével, kapcsolataival, felhalmozott ismereteivel vegyen részt a munkában az egyetem kiemelten megbecsült tagjaként. A folytonosság jegyében az alábbi üzenetet küldte a minap munkatársainak, adta át a stafétabotot utódjának a szegedi universitast hét éven át irányító Szabó Gábor mérnök: „Köszönetemet fejezem ki az elmúlt években végzett közös munkánkért. A vezetés olyan alkotó tevékenység, amelyhez mindenekelőtt hit kell. Hinni kell abban, hogy cselekedeteink, döntéseink, sőt konfliktusaink is előbbre viszik a ránk bízott szervezet és a szervezet tagjainak sorsát. Ez a hit az, amely arra inspirál egy vezetőt, hogy ha lehetősége nyílik rá, ameddig csak lehet, folytassa a megkezdett munkát. Kulturált, az egyetemhez méltó versenyben maradtam alul. Alkotó erőt és töretlen aktivitást éreztem magamban ahhoz, hogy a következő négy évben is a Szegedi Tudományegyetem rektora legyek. A döntéshozó testület másképp döntött. Büszke vagyok arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem közösségét hét éven át szolgálhattam, remélem, hogy az önök megelégedésére is. Őrizzenek meg jó emlékezetükben. Kérem, választott utódomat, Szabó Gábor akadémikus urat hozzám hasonlóan támogassák törekvéseiben!" SZABÓ GÁBOR FIZIKUS, AKADÉMIKUS, AZ SZTE Új REKTORA AZ OKTATÁST, A KUTATÁST ÉS A CIVIL MUNKÁT SEM HANYAGOLJA A hallgatóság joga a jó egyetem" A rektori hivatalban tárgyalt, de a szegedi universitas ügyeinek átvétele mellett az intézmény műszaki és anyagtudományi intézete vezetőjeként döntések és aláírandó papírok halma várta, előtte pedig hallgatókat is vizsgáztatott a Szegedi Tudományegyetem újonnan választott rektora, Szabó Gábor fizikus, akadémikus, amikor felkerestük a Béke épületben. Egy kicsit mi „vizsgáztattuk", kérdezgetve: melyik ujját harapja, ha le kell mondania eddigi kedves elfoglaltságairól? Tart-e a szekrényből kidőlő csontvázaktól? Hogyan kezd a rektori feladathoz? Mit vár a szaktárcától, az oktatóktól és a hallgatóktól? SZEGED ÚjSZÁSZI ILONA pasztalataim alapján úgy gondolom: egy professzionális vezetésnek törekednie kell arra, hogy kellőképpen ismerje a szervezeten belüli folyamatokat, ezeket be is tudja „árazni". Ezt máshol úgy hívják, kontrolling, de lehet vezetői információs rendszernek is mondani, amit ki kell építeni - magyarázta az SZTE új vezetője, hogyan is érti a munkakezdéshez kapcsolódó „átvilágítást". Azt szeretné megérteni - a már létező előtanulmányokat, itt dolgozó szakembereket rendszerbe szervezve -, milyen feladatok várnak rá. A hosszú távú tervezést így lehet élesíteni. A rendszerességet Szabó Gábor a munka alapfeltételének tartja. Az egyetem létező stratégiatervét is így használja: végrehajtására törekszik, de évenként folyamato- Főállású rektornak pályáztam, így is fogok dolgozni. De elsősorban professzor vagyok, és szeretek tanítani. Ebben nem ismerek tréfát. Ez nekem fontos. Fiatalok között lenni szép szellemi kaland. De tudok is tanítani, és ezt az adottságomat kár lenne nem kihasználni - hangsúlyozta a fizikusprofesszor, aki helyettes államtitkári időszakában is úgy osztotta be feladatait, hogy a hét öt munkanapjából legalább egy teljes egészében az oktatásé lehessen. Most is így tervezi. De akadémikusként a kutatómunkát sem hanyagolja: úgy véli, minden napból kihasítható egy darab, amikor kollégáival megbeszélheti az e téren adódó legújabb fejleményeket. Ugyanakkor több tudományos szervezetből időlegesen kilép. ÁTVILÁGÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS - A felsőoktatást, az egyetem működését jól ismerem. Az integráció elindításánál jelen voltam, a folyamatot a felsőoktatás valamely vezető testületének szemszögéből végig figyelemmel kísértem. Éppen ezért a felsőoktatási finanszírozási rendszer egészét látom problematikusnak, ha tetszik, átvilágítandónak. Eddigi taNem forradalmat szeretne csinálni Szabó Gábor rektorként: menet közben végzi el a szegedi egyetemen a szükséges átalakításokat. FOTÓK: FRANK YVETTE Profi vizsgáztató - Nem arra vagyok kíváncsi a vizsgán, mit nem tud, hanem arra, mit tud a diák. Ezért attól, aki megakad a feleletben, kérdezek és kérdezek. Ha figyel a diák, a kérdésből a választ is kikövetkeztetheti. Sőt a szóbeli végére megtanulhatja azt a tételt is, amelyet addig nem sikerült elsajátítania - mosolyodik el Szabó Gábor professzor, akadémikus, akinek a fizika oktatása iránti elhivatottsága közismert. Alapelve, hogy minden diák tudja, miért éppen azt az érdemjegyet kapta, amit. Ezért is részesíti előnyben a szóbeli vizsgát, iUetve - ha a diákság létszáma miatt írásbeli feleltetésre kényszerül - az esszét. Magyarázatként olyan kérdést tesz fel, amelyben benne a felelet: - Hogyan is tud gondolkodni az a hallgató, aki nem képes értelmesen beszélni?!