Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-19 / 141. szám

2010. JÚNIUS 19., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR j Cy ipCTta ^ honfoglaló magyarság életmódja •Jfc'C Jfcl" A magyarság életmódjáról háromféle nézet élt: nomádok voltak, félnomádok vagy földművesek. A régészet egy SZERKESZTI WERNER KRISZTINA időben azt mondta, félnomádok voltak őseink, mert a honfoglalás kori sírokból erre utaló tárgyak kerültek elő. Genetika: nincs szenzáció. A magyarság eredetének genetikai kutatása nem új ötlet: a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete hét éven át 10 honfoglalás kori temető 110 csontvázát vizsgálta, 68 értékelhető DNS-mintát nyert. Raskó István igazgató és csapata az így talált testi örökítőanyagokat hasonlította össze 73 európai és ázsiai népcsoport és a mai magyar, székely népesség DNS-adataival. A kutatás nagyon sok adattal szolgált, de olyan szenzációt, amit naiv hittel várna az ember, nem hozott. Az derült ki, hogy a mai magyar és székely DNS-minták nagyon távol állnak az ősi csontok DNS-kódjától, előbbiek már inkább a mai európai népekére hasonlítanak. A régi csontanyagban 16 százalékban ázsiai eredet mutatható ki, ami az uráli származási helyre utal, és 84 százaléknyi „európai szálat" találtak, ami azt a tézist erősíti meg, hogy elődeink vándorlásuk során török és szláv népekkel keveredtek. LO MT3 -i—> CÖ A genetika eszközeivel vizsgálná a magyarok eredetét a Julianus Barát Program, amelyet az új kormány szeretne elindítani. Az érdeklődés nagy. Hasonló munka évekig folyt Szegeden már, és az eredmények is ismertek. A magyar őstörténet kutatása mindig több tudomány művelőinek csapatmunkája volt - és úgy tűnik, egyre inkább az lesz. TÖRTÉNELEM BAKOS ANDRÁS „Néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került" - ezt mondta Szőcs Géza, az új kormány kulturális ügyekalandozásunkról írt, azt mondja, hogy a magyarok a Duna mellékén laknak, hét vezér alá tartoznak, nincsenek városaik, se házaik, sátrakban laknak és nomádok, mint a beduinok. Ő mondott igazat, vagy a régészetnek higgyünk? AMI BIZONYÍTHATÓ, ÉS AMI NEM Az derült ki, nem mindegy, hogy az a bizonyos sír mikori. Nem lehet azt állítani, hogy egy 1200 körül létezett falu már 900-ban is ott volt, amikor például Szent László és Könyves Kálmán törvényeiben az áll, hogy a falu nem hagyhatja el a templomát: nyilván azért írták ezt le, mert akkor még mindig szokás volt odébb vándorolni. - Őszintén meg kell mondani: az uráli eredetet a tudomány örök szabályai szerint dolgozó kutatók nem vonják kétségbe - mondja a történész. - Akik máshogyan közelítenek, részjelenségeket ragadnak ki, azokhoz ragaszkodnak. Az érzelem azonban nem történettudományi kategória. Mire gondolok? A kilencvenes években Romániában Lucián Boia történészkollégám azt merte javasolni, hogy a román történettudomány szabaduljon meg a mitológiai dogmáktól. Ilyen a dák-római folytonosság elmélete, aztán az, hogy Vitéz Mihály 1601-ben egyesítette az ősi román államokat, Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt. Vitéz Mihály képe egyébként ott volt Ceausescu szobájában a falon. Holott Vitéz Mihály egy zsoldosvezér volt, s egy időre valóban véghezvitt egyfajta egyesítést, ennek azonban nem volt köze semmilyen román államisághoz. Boia azt kérte: a nem bizonyítható tanokat iktassák ki, mert ezek csak rombolják a román tudomány presztízsét. Hozzátette azt is: ha ezeket a román történettudomány föladja, attól a trianoni határok nem fognak változni. Boiát ezután többen hazaárulónak bélyegezték, de azért szerencsére ma is professzorként tanít Bukarestben, és követői is vannak. Létezik változás a történettudományban, de ezt korrekt szakmai vitának kell megelőznie, és ebben nem lehet érv az, hogy nekem van igazam, mert mögöttem áll a politika. mellett a nyelvi fejlődés sajátosságai, mondattani, alaktani, hangtani szabályosságok, egyezések erősítik. Ez pedig nem valamiféle Habsburgvagy moszkovita ármány: Hajdú Pétert, a világ egyik legkiválóbb uralista nyelvészét, akinek a tanítványa voltam, a legnagyobb rosszindulattal sem lehetett volna moszkovitának nevezni, pedig ő nagyon sokat tett e nyelvészeti bizonyítékok felkutatásáért. De ez csak az egyik tudomány. A nyelvészet, a régészet, a történettudomány eredményeit az antropológia, a genetika, az orvostudomány, a kémia, fizika, természetföldrajz, éghajlattan eredményeivel is összevetjük. Hallgatóimnak azt szoktam mondani, hogy a reneszánsz polihisztorok ideje lejárt, a tudományok fejlődése révén egyes részterületek művelőinek aprólékos, türelmes csapatmunkája hozhat csak eredményt. Mert az összevetés eredménye sem ad mindig egyértelmű válaszokat. Makk Ferenc arra emlékeztet, hogy a honfoglaló magyarság életmódjáról háromféle nézet élt: nomádok voltak, félnomádok vagy földművesek. A régészet egy időben azt mondta, félnomádok voltak őseink, mert a honfoglalás kori sírokból erre utaló tárgyak kerültek elő. Ám Ibn Hajján, aki 942-es hispániai Egy idealizált kép a honfoglalásról - ahogy Munkácsy gondolta és festette. r c -v * Ss-SrN " | A tabbak, mint bármelyik más elméleté, tudományosan - a nyelvészet révén - csak ez bizonyított. A török (hun)-magyar rokonság Kézai Simon nyomán a középkorban beépült a magyar hivatalos gondolkodásba, a nemesi hagyományba. Létezik is közel 500 török szavunk, amelyek nagy része a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, ma is állandóan használatos. Ám az alapvető ősi élet dolgait jelölő szavaink nem török, hanem mind uráli szavak, a török kifejezések egy későbbi, fejlettebb kultúra átvételéről tanúskodnak. A finnugor eredetet az alapszókincs KELETI SÓGOROK 99 A rokoni kör a genetika eredményei alapján nagyon nagy a kurdokkal törökökkel az északkelet-oroszországi komikkal a grüziai északoszétokkal az ukránokkal és az azerbajdzsáni azeriekkel is vannak közös vonásaink. Ami azért nem csoda, mert a pusztai népek -a természet alapvető .genetika törvényét" figyelembe véve-sohasem törzsbeüvel házasodtak. hogy a vér híguljon, az utódok egészségesek legyenek. Az oszétekhez fűződő kapcsolat ebből a szempontból izgalmas. Ez a nép az alánok utódainak tekinti magát, a csodaszarvasmonda szerint pedig az alán fejedelem lányait rabolják el feleségnek a mi vadászaink. Azt hogy pontosan mi történt, nehéz kideríteni, mindenesetrea történész arra hívja föl a figyelmet, hogy amagyar nyelvben vannak alán jövevényszavak, az egyik az aszszony, ami sokáig úrnőt jelentett. az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a Hozzátette: „Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját." A tudomány erre azt mondja, hogy a magyar nép őstörténetének kutatása interdiszciplináris stúdium. A honfoglalásról 70 oldalnyi írott anyag létezik, latinul, görögül, arabul, perzsául, törökül és ószláv nyelven. Mivel nagyon kevés a forrás, több tudományág eredményeit kell folyton összevetni ahhoz, hogy minél közelebb jussanak a kutatók az igazsághoz. Az eddig összegzett ismeretanyag részleteiben folyton változik, emiatt nem is lehet „hivatalos" álláspont. Ehhez a munkához sok türelem kell, kitartó ügyszeretet, ami nem tévesztendő össze a naiv lelkesedéssel, romantikus őskereséssel. HIVATALOS NÉZET VOLT - MA NINCS - A magyarság őstörténetének tanítását ma valóban az uráli, azon belül a finnugor nyelvcsalád történetével indítjuk - szögezi le Makk Ferenc történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora. - Nekem is az a meggyőződésem, hogy az uráli, finnugor rokonság bizonyítékai megalapozóikért felelős államtitkára. Bejelentése, és az a hír, hogy a Julianus Barát Programmal együtt a kormány egy őstörténeti intézet felállítását tervezi, a történészszakmán belül, s azon kívül is sokak fantáziáját megmozgatta. NEM FÉL AZ IGAZSÁGTÓL Szkeptikus elemzők szerint ennek a lépésnek a fő célja politikai: az, hogy kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából. Az őstörténet iránti érdeklődés, hagyományteremtés és -őrzés a radikális ellenzéki párt szimpatizánsi körében divat leginkább. Szerintük a finnugor eredetet a Habsburg-ház megrendelésére dolgozták ki német tudósok, hogy a magyar nép büszkeségét letörjék, és ez megfelelt a szovjethatalomnak is, ezért dogmává emelte. A másik oldal szerint épp a Jobbik emelne dogmává egy új nézetet. Erre gondolhatott Szőcs is, amikor az index.hu-nak adott interjúban azt mondta: „Én az igazságtól nem félek. Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az