Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-17 / 139. szám

MAKÓ ES TERSEGE 2010. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK MAKÓI kistérség: Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádal­berti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák. Királyhegyes, Kiszombor. Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád. Makó. Maroslele, Nagyér. Nagylak. Óföldeák, Pitvaros A nagy árvízre * emlékeztek MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Nemcsak Makót, de a környező falvak közül is többet fenyege­tett a Maros a 40 évvel ezelőtti árvíz idején. A várost és vidé­két hősies küzdelemmel, több ezer ember munkájával sike­rült megmenteni - erre emlé­keztek a napokban a városhá­za dísztermében az események résztvevői. Megtekinthették a korabeli fotókat és az azok alapján készült digitális instal­lációt, Molnár László képviselő és Búzás Péter polgármester köszöntője után meghallgat­hatták Mary György rádiós do­kumentumjátékát, majd a vé­dekezés egyik szervezője, Med­gyesi Pál akkori főmérnök mondta el gondolatait, végül Dobi László, az Alsó-Tisza-vi­déki Környezetvédelmi és Víz­ügyi igazgatóság első embere tartott tájékoztatást a pillanat­nyi hazai árvízhelyzetről. Az emlékülésen a legtöbb­ször az az adat hangzott el, hogy ha nem sikerült volna megóvni a gátakkal akkor még kevéssé védett Makót a 624 centiméteres vízállással tetőzött folyótól, a város legmélyebb pontjait 6, de még a legmagasabban fekvőt is 2 méter magas víz borította vol­na. Az emberek biztonsága ér­dekében Makóról, Marosleiéről, Földeákról, Óföldeákról és a ve­szélyeztetett tanyákról összesen 18 ezer embert telepítettek ki Hódmezővásárhelyre és Szen­tesre - ekkora létszámú kitele­pítés azóta sem volt sehol Euró­pában. Azoknak, akik annak idején az árral küzdöttek, illetve befogadták a menekülteket a képviselő-testület határozatban nyilvánította ki köszönetét, emellett tervezik egy árvízi em­lékmű felállítását is a töltéshez közel, a Kölcsey és a Szegedi ut­ca sarkán lévő kis parkban. BORSI SÁNDOR KISZOMBOR MUEMLEKEIT ÖRÖKÍTI MEG KICSIBEN Bronzba öntött épületek Kiszombor nyolc műemlék épü­letét és két köztéri szobrát önti bronzmakettbe a helybeli szob­rászművész, Borsi Sándor egy volt tanítványával, Görbe Adri­ennel. Az egyedülálló alkotások a nevezetes rotunda közelében, kőtalapzaton lesznek láthatók. KISZOMBOR SZABÓ IMRE A 4300 lelkes falu, Kiszombor páratlanul gazdag műemlékek­ben - ez adta az ötletet Borsi Sándor helybeli művész-peda­gógusnak: bronzmaketteket készít a falu legszebb épületei­ről. A szobrairól, kisplasztikái­ról ismert alkotó azt mondja: ezek az eredeti méret százötve­nedére kicsinyített, korhű da­rabok bizonyára sok ide látoga­tó figyelmét felkeltik majd, akik így talán kedvet kapnak ahhoz, hogy ezeket eredetiben is megnézzék. Terve az, hogy a piciny épületszobrokat a falu legnevezetesebb műemléke, az Borsi Sándor és Görbe Adrienn a kicsiny bronzalkotásokkal. FOTÓ: KARNOK CSABA Árpád-kori rotunda mellett he­lyezi majd el egy kőtalapzaton, nagyjából á valódi elhelyezke­A Kiszomborért Alapítvány segített. Mi mindent örökít meg külön­leges alkotásaival Borsi Sándor? Természetesen a rotundát, valamint a Rónay család közel két évszázados kastélyát és kúriáit, több mag­tárat - az egyik ma a helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Ezen­kívül két szobor, Szent Istváné és Nepomuki Szent jánosé is a kőta­lapzatra kerül kicsiben. Az alkotások megszületését a Kiszomborért Közalapítvány segítette - ugyanaz, amely korábban egy turistatérkép kiadását is támogatta; ez utóbbi a már lebontott régi szép épületeket is megörökíti. désnek megfelelően - így útba­igazításul is szolgálnak. A ha­sonló bronzmakettek egyéb­ként kuriózumok, Borsi Sándor is csak azt követően szerzett tu­domást néhányról az ország­ban, hogy munkához látott. A munka egy évvel ezelőtt kezdődött. Rengeteg mérést végzett, minden falat leraj­zolt síkban, majd ezek alap­ján egy volt tanítványa, Gör­be Adrienn készítette el a fa­lak gipsz negatívjait. Ezek felhasználásával aztán viasz­veszejtéses technikával, 1100 fokon öntötték bronzba az épületelemeket. Az összeállí­tott maketteket tulajdonkép­pen már csak tisztítani, csi­szolni kell. Ha minden az ere­deti terveknek megfelelően alakul, a szeptemberi faluna­pon már megcsodálható lesz a különleges kompozíció, amely egyébként a látássé­rülteknek is segítségére le­het: a bronzmaketteket meg­tapogatva megtudják, milyen az épületek formája. NAGY-GYÖRGY JÓZSEF: A KÜLTERÜLET KÜLÖN FIGYELMET IGÉNYEL Képviselet nélkül marad a makói tanyavilág Miután Makó lélekszáma 25 ezer fő alá csökkent, a jogsza­bályok értelmében ősztől keve­sebb egyéni képviselő lesz a vá­rosházán. A változások miatt a rendszerváltás óta most először maradnak önálló képviselet nél­kül a makói tanyavilág lakói. MAKÓ-RÁKOS, IGÁS SZABÓ IMRE lasztásokon, a kezdetektől ő töltötte be. Miután viszont a Ma­ros-parti város lélekszáma a közelmúltban 25 ezer fő alá csökkent, 14 helyett legköze­lebb már csak 10 egyéni kép­viselőt választhatnak a makó­iak (sőt: ha életbe lépnek az önkormányzati reformelkép­Bár mostantól az újvárosi vá­lasztókörzethez tartoznak, to­vábbra is különös figyelmet igényelnek a külterületen élők problémái Nagy-György József szerint, aki a makói ta­nyavilág utolsó önálló önkor­mányzati képviselője. A rend­szerváltás óta ez volt a 14. számú választókerület. En­nek mandátumát egyébként egy 4 éves szünetet leszámít­va, amikor nem indult a vá­A közös körzetet is képviselné Nagy-György józsef úgy terve­zi, indul ősszel az immár Újvá­rossal közös képviselői man­dátumért. Természetesen sze­retne nyerni, de azt mondja, ha nem őt választják, az utód­ja is biztosan beletanul majd abba a munkába, amit a ta­nyavilág képviselete jelent ­bár nem lesz egyszerű dolga. zelések, 2-vel még keveseb­bet), és emiatt a jegyzőnek a jogszabályok értelmében át kellett szabnia az egyéni vá­lasztókerületeket. Az egyik változás pedig ezekből követ­kezően az, hogy a makói ta­nyavilág immár lényegében egyesült az újvárosi körzettel. Nagy-György József azt mondja, az átalakítás jogos, annál is inkább, mivel a rend­szerváltás óta a külterület lé­lekszáma 500-ról 200-300 főre csökkent. Megérti ugyanakkor a tanyavilágban élők aggodal­mait amiatt, hogy önálló képvi­selet nélkül maradnak, és eset­leg nem jut elég pénz és figye­lem rájuk. Szerinte ez a terület másfajta szemléletet igényel, mint a többi választókerület. ­Hogy egy példát mondjak: az itt élők számára fontos kérdés a dűlőutak karbantartása. Ez „Az átalakítás jogos, annál is inkább, mivel a rendszerváltás óta a külterület lélekszáma 500-ról 200-300 főre csökkent." Nagy-György József persze nemcsak nekik fontos, hanem minden gazdálkodó­nak, aki a város körüli földekre jár - mondja. De megemlíti a vízrendezés, a vissza-visszaté­rő belvíz problémáját is. lljra kinyit a Medicor klub B MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL A diákok vállalták, hogy kitakarítják a pincehelyiséget. FOTÓ: DM/DV Az új diákönkormányzat égi­sze alatt hamarosan újra nyit­hat az egykori legendás makói szórakozóhely, a Medicor klub. A mai harmincas-negy­venes korosztály nem kevés nosztalgiával gondol vissza a régi városháza műemlék épü­letének egyik pincéjében mű­ködött klubra: videó- és dia­porámavetítések, koncertek és klubestek helyszíne volt a kilencvenes évek közepéig. Az utóbbi néhány évben viszont hol volt gazdája, hol nem ­használták színházi és tánc­próbateremnek, legutóbb pe­dig egy makói fiatalokból álló kulturális szervezet működ­tette több-kevesebb sikerrel. Aztán hosszú időre bezárt, mígnem a napokban elkezd­ték kitakarítani. A makói diákpolgármester­től, Papp Zsanettől megtud­tuk, a város próbaképpen ad­ta oda a pincehelyiséget a fia­taloknak abban a reményben, hátha sikerül újra hangulatos klubként működtetniük. A ta­karítást a diákönkormányzat tagjai és a hozzájuk csatlako­zott önkéntesek végzik az el­következő napokban, de a fel­újítással járó szakmunkákat természetesen felnőttekre bíz­zák. Reményeik szerint a nyár közepére, de legkésőbb tanév­kezdésre mindenképpen meg­nyílik, és a hely hagyomá­nyainak megfelelően alkohol­és füstmentes klubként műkö­dik majd. A 100-120 ember befoga­dására alkalmas pincehelyisé­get persze csak átmenetileg adja át az önkormányzat a fia­taloknak, hiszen a régi város­háza épülete a fürdőfelújítás után várhatóan elkel majd. Ha addig sikerül élettel megtölte­ni a klubot, másutt folytathat­ja a működést. HÍREK 216,5 milliós iskolafelújítás KISZOMBOR. A végéhez kö­zeledik a két iskolaépület fel­újítása. A beruházásra össze­sen 216,5 milliót költenek, amihez 22 milliós önrészt, il­letve - a szolgálati lakások külön felújítására - további 5 milliót teremtett elő az önkor­mányzat. Már mindkét épület megújult kívül-belül, falszige­telést, hőszigetelést, új vako­latot, burkolatot, új nyílászá­rókat, elektromos rendszert, berendezési tárgyakat és fel­újított vizesblokkokat kaptak, emellett megoldották az aka­dálymentesítést is. Érdekes­ség, hogy az új színekben pompázó épületek előkerti ke­rítéseit elbontották, így látha­tóvá tették a szép homlokza­tokat és a kisiskola újjáépített harangtornyát. Piacos buszjárat Makóra NAGYLAK. A megszokottakon kívül még egy, vasárnap dél­előtti buszjáratot indít a Tisza Volán a falu és Makó között, miután az önkormányzatnak sokan jelezték, hogy a piac napján erre szükség van. Gyarmati András polgármester az éves menetrend-egyezteté­sen jelezte ezt a közlekedési társaságnak. Az autóbusz 8.30-kor indul az autó­busz-pályaudvarról, 9.15-kor érkezik a kendergyárhoz, és onnan 9.20-kor indul vissza Makóra. A járat kísérleti jelleg­gel indul, azaz ha néhány hét alatt kihasználatlan lesz, a cég törli a menetrendből. Segítik az árvízkárosultakat MAGYARCSANÁD. Az önkor­mányzat - lakossági kezde­ményezésre - 20 gyereket és 2 kísérő tanárt lát vendégül 10 napig az árvízkárosult Edelény városából a jövő hó­nap elején. Vendégül látásuk megszervezése érdekében adománygyűjtő akciót indí­tottak. Az élelmiszert, zöld­séget, gyümölcsöt, tisztító­szereket az idősek klubjában fogadja Fodor Margit, a pénz­beni adományokat pedig munkaidőben a polgármesteri hivatalban Prágainé Pap Ildi­kónál, a Magyarcsanádért Közalapítvány megbízottjánál lehet befizetni. Ingyenebéd MAROSLELE. Központi támo­gatást igényelt a falu a sze­rény kürülmények között élő gyermekek nyári étkeztetésé­re, így június 16. és augusztus 31. között 43 rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek biztosít az önkormányzat összesen 859 ezer forint értékben fel­melegíthető készételt. A cso­magokat tegnap adták át a polgármesteri hivatalban az érintett családoknak. Adománygyűjtés APÁTFALVA. Több százezer forint értékben vittek be teg­nap a Vöröskereszttel közö­sen szervezett községi gyűjtő­akció keretében adományokat a faluházba. Több mint ötve­nen csatlakoztak az akcióhoz: kisnyugdíjasok, vállalkozók, többgyermekes családok hoz­tak tartós élelmiszereket, fer­tőtlenítő- és tisztítószereket, illetve készpénzt az árvízkáro­sultaknak. Az adományozók gondoltak a gyerekekre is, mert a csomagokba édesség is került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom