Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-12 / 135. szám

2010. JÚNIUS 12., SZOMBAT KULTURA // ^ / HÍREK Árpás Károly jubileuma A SZEGEDI DEÁK-GIMNÁZIUM TANÁRÁNAK, ÁRPÁS KÁROLYNAK (55) először 40 évvel ezelőtt a kiskőrösi középiskola Diákélet című lapjában jelent meg három verse. Nem lett felfedezett kölyökzseni - ám évtizedek óta rendszeresen publikál sokkötetes szerző. Pataki Ferenc festőművész illusztrációival megjelent Verssé lett vers-élet (Szonettkísérletek) című új kötetét jubileumi kiadványnak szánta. A kompozíció sajátos: mintha a Szentírás apró részleteit emelné ki a szövegkontextusból, s rakná őket egymás mellé. Árpás Károly nemzedéki befogadóknak, kortársainak szánta könyvét. Tűnődések, vélekedések címmel a Madách Irodalmi Társaság gondozásában is megjelent egy kötete: többek között a magyar irodalom történetét feldolgozó tanulmányait adja közre. Weiner Leó-emlékkoncert WEINER LEÓ SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉS HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL vasárnap 19 órától a szegedi zsinagógában Weininger Richárd vezényletével jótékonysági emlékkoncertet ad a Weiner Kamarazenekar az épület rekonstrukciója javára. A komponistáról Meszlényi László zenetörténész emlékezik meg. A műsorban három Weiner-mű csendül fel: a II. Divertimento, a Tiz darab a Gyermekeknek című Bartók-sorozatból, valamint a Románc csellóra, hárfára és vonószenekarra. Közreműködik Sin Katalin (cselló) és Felletár Melinda (hárfa). jURONICS TAMAS HAZTUZNEZOJET jATSZOTTA A TARSULAT A SZÍNHAZAK SEREGSZEMLEJEN Szegediek a POSZT-on Sikerrel játszotta Juronics Tamás Háztűznéző-produkcióját a szegedi társulat a díjátadó gálával ma este záruló 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában. PÉCS, SZEGED HOLLÓSI ZSOLT A 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) a ma esti díjkiosztó gálával ér véget. Tíz nap alatt 14 produkciót láthatott a publikum a versenyprogramban; a találkozó idején 32 helyszínen mintegy 180 offprogramot is szerveztek. Az idei válogató, Fáy Miklós kritikus 120 javasolt előadás közül hívta meg a versenyprogramba a Szegedi Nemzeti Színház Háztűznéző-produkcióját,' amelyet korábbi, kecskeméti előadásának remake-jeként Juronics Tamás művészeti vezető rendezett. A szegedi társulat legutóbb 2002 júniusában ért el hasonló sikert: akkor a Zsótér Sándor által Király Levente címszereplésével színre vitt Brecht-dráma, a Galilei élete 91 Jó érzés volt jelen lenni Pécsett, és érezni: mi is része vagyunk a színházi életnek. Szilágyi Annamária szerepelt az országos seregszemlén. A Gogol-vígjátékról Fáy azt mondta: azért választotta, mert érzékelhető a különbség a kötelező olvasmány és a színházi élmény között. Mert tiszteletlen a szerzővel, Gidró Katalin Agafja Tyihonova és Szilágyi Annamária Fjokla Ivanovna szerepében a pécsi színházi találkozón a Háztűznézőben. FOTÓ: MTI/KÁLMÁNDY FERENC de szereti a nézőket. Mert más típusú színház, mint amihez hozzászoktunk, sok benne a mozgás, a mozgással történő kifejezés, ábrázolás, nevettetés. Lehet, hogy idétlen néha, de az idétlenség nagyon illik a történethez. Ahogy a derű is. Mert egy pillanatig sem várta, hogy legyen már vége. És van kedve újra megnézni. Ezt akár kétszer is megtehette volna a POSZT-on: a szegediek csütörtökön 18 órától és 21.30-tól is eljátszották a Háztűznézőt a pécsi kamaraszínházban. - Gondot jelentett, hogy a hazaitól eltérő színpadtechnikai adottságok miatt kicsit máshogy kellett elhelyeznünk a díszletelemeket, így a színészi játék és a színpadkép nem tudott olyan jól összekapcsolódni, mint itthon. A fogadtatás is kicsit más volt: míg a szegedi közönség szinte mindig jön velünk, fergeteges nevetéssel jelzi, hogy tetszik, Pécsett sokkal visszafogottabbak voltak a nézők. A szünetben Juronics Tamás bejött az öltözőbe megnyugtatni bennünket: a publikum ugyan nem hahotázik, de ő látja rajtuk, hogy belülről mosolyognak. Ettől megnyugodtunk - mesélte a Fjokla Ivanovnát alakító Szilágyi Annamária, aki idén ezzel a szerepével nyerte el a közönség szavazatai alapján a legjobb női színészi alakításért járó Dömötör-díjat. A kánikula is megnehezítette a szegedi társulat dolgát: utazás után csak egy rövid próbára maradt lehetőségük; a két előadás között alig egy órányi szünet volt; és a kamaraszínházat nem lehetett kiszellőztetni. A fülledt levegőjű teremben a játszók és a nézők is szenvedtek az éjszakába nyúló második előadáson. Szilágyi AnnaBátyai Edina 10 éve jár a fesztiválra - Két nap alatt négy előadást láttam idén a POSZT-on, számomra a legizgalmasabb a debreceni Csokonai Színház Fodrásznő című produkciója volt. Kritikus szoktam lenni, ritkán vagyok oda valamiért, de a címszereplő Szűcs Nelli erős drámaisága, gesztusai, mozgáskultúrája teljesen elbűvölt. Szerintem párattan a hazai színházi világban - mint ahogyan Trill Zsolt alakítása is fantasztikus volt. Biztosan számít az is, hogy civilben is egy párról van szó. Kevés eszközzel letisztult játékot kaptam tőlük, nem vártam, hogy vége legyen az előadásnak - mondja Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok direktora, aki egy évtizede minden évben elmegy a POSZT-ra. - Pécs belvárosát szépen felújították, nemcsak a gépkocsiforgalmat tiltották ki, hanem a tömegközlekedést is. Igazi fesztiválhangulat volt, a vendéglátósok is kulturáltan fogadják a városba látogatókat. Úgy érzem, mára beért a POSZT, mintha az EKF-projekt is lenyugodott volna. Annak ellenére is jó hangulat volt, hogy mindenki mondja: kevés már a színházi találkozóra az a büdzsé, amit tíz éve meghatároztak. mária szerint ennek ellenére sikerük volt; a tegnapi szakmai beszélgetésen pedig különösen a karakteres színészi játékot dicsérték a nézők és a kritikusok. - Jó érzés volt jelen lenni Pécsett, és érezni: mi is része vagyunk a színházi életnek. Nekem különösen jólesett, hogy az egyik kritikusról kiderült: minden alakításomat látta; már Békéscsaba óta nyomon követi a pályafutásomat. Két Nóvák a Dóm téren Nóvák Péter és Nóvák Eszter, a tehetséges művészcsalád két sarja ritkán dolgozik együtt: nyáron azonban „uralni" fogják a Dóm teret. Péter idén kétszeresen tér vissza a szabadtérire: főszerepet játszik a fesztivál egyik különleges hangulatú bemutatójában, a Dózsa-táncprodukcióban, emellett koreográfusként segíti testvére munkáját a My Fair Ladyben. A várva várt kánikula a legjobb előjele annak, hogy jövő héten valóban elkezdődik a 2010-es szegedi szabadtéri idénye: a My Fair Lady sztárszereplői és alkotógárdája beköltözik a színházba, hogy éjt nappallá téve próbálják a musicalt, és pár nap múlva már egy szinte kész produkcióval kezdjék meg a próbákat a hatalmas Dóm téri színpadon, a már kész díszletek Jegyek és bérietek korlátozott számban Az idei szabadtéri évad nemsokára elkezdődik a My Fair Lady bemutatójával, így nem meglepő, hogy már csak igen korlátozott számban kaphatók jegyek és bérletek az öt produkcióra. Aki ne. szeretne lemaradni a Hair hippimusicalről vagy éppen a Carmen élményoperáról, két fagylalt között térjen be a Fesztivál Jegyirodába (REÖK, Tisza Lajos krt. 56.), és biztosítsa helyét a csillagtetős nézőtéren. Gálvölgyi János, Széles László és Venczel Vera a My Fair Lady budapesti olvasópróbáján. FOTÓ: GORDON ESZTER között. A színészek már az olvasópróbán egymásra hangolódtak, a mókásan pikírt Gálvölgyi-Széles-Bezerédi trió minden bizonnyal a jó hangulatú nyári estéken is ugratja majd egymást és társaikat. A hangulat nem csupán baráti lesz, hanem családias is: Nóvák Eszter rendezőnek meghatározó alkotóként nyújt segítő kezet testvére, Nóvák Péter, aki a darab koreográfiájáért felel. A néptáncos múlttal rendelkező, „polihisztor" Nóvák idén egy másik szép felkérést is kapott a szabadtéritől: ő alakíthatja a lázadó parasztvezért, Dózsa Györgyöt a tánckrónikában, amelyet Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus ötletéből Vincze Zsuzsa írt. A Dózsát még csak a címszereplőt játszó Nóvák és Zsuráfszky próbálja Budapesten. Július elején költözik le a stáb a napfényes körülmények közé, Szegedre, akkor csatlakozik hozzájuk a Ghymes együttes karizmatikus alapító tagja, Szarka Tamás - aki amellett, hogy a darab zenéjét szerezte, énekmondót alakít az előadásban -, valamint többek között a Honvéd Táncszínház, a Szeged Táncegyüttes és török, szlovák, szerb együttesek, zenészek. A különleges hangulatú és képi világú előadás július 16-án és 17-én kerül színpadra, de előtte - július 2. és 11. között - bohókás jókedvvel és kitűnő színészekkel, így például Tompos Kátyával, Gálvölgyi Jánossal és Széles Lászlóval hangolódhatunk rá az izzó haragú Dózsa tetteire. ' (X) HASZ RÓBERT, SZILASI LASZLO, MIKOLA GYÖNGYI KÖNYVHETI KÖTETE Keresik, ismerik szerzőinket Egyre több szegedi szerző jelentkezik új kötettel a könyvhétre - nemcsak a helyi kiadók adják közre regényeiket, esszéköteteiket, hanem a legrangosabbak is fantáziát látnak bennük. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Magával ragadó nyári olvasmány a Júliával az út. Atmoszférateremtő mondatok érzékletes tengerparti képekről mesélnek, az egzotikum otthonosságával: egy idegen világ nyugalma és időtlensége sugárzik belőlük. Az albán öreg, aki fenn lakik a hegytetőn, ahogy szamarával lebandukol a faluba, és a szereplők hol megelőzik, hol lemaradnak mögötte, míg ő zavartalanul baktat, csontos, rezdületlen arccal: ennek metaforájában szólal meg a szerzői „világszemlélet" - így ajánlja az Élet és Irodalom a szegedi prózaíró, Hász Róbert (46) negyedik regényét, ami a könyvhétre jelent meg. - Ha Füst Milán nem írta volna meg a Feleségem történetét, akkor én is adhattam volna új könyvemnek ezt a címet, mert feleségem családjának figurái jelennek meg az Uljcinban játszódó történetben. Aki ismer engem, arra is rájöhet, melyik figura vagyok én. A regény persze fikció, azaz nem önéletrajzot írtam, inkább családregénynek lehetne mondani. A központi figura Júlia, az ő meséjén keresztül ismerjük meg a nagybácsik, nagynénik, rokonok mikrotörténeteit. Uljcinban voltam katona, így nem nehéz kitalálni: a katona élményeiben sajátjaimat adtam vissza mondja Hász Róbert, aki hűséges a regényeit közreadó Kortárs Kiadóhoz. Emberléptékűnek tartja, és az sem mellékes: törődik a szerzőkkel, bevonja őket a kötetek előkészítésébe. A kortárs magyar szépirodalom legrangosabb kiadója, a Magvető jelentette meg Szilasi László (46) szegedi irodalomtörténész regényét. A Szentek hárfája „intellektuális krimi" az 1924-ben kezdődő történet A szegedi szerző, Hász Róbert regénye, a Júliával az út a könyvhétre jelent meg. FOTÓ: KARNOK CSABA mesélői egy gyilkosság hátterét, indítékait akarják felderíteni: miért ölte meg a haragosi Nagytemplomban Omaszta Mátyás módos gazdát Grynaus Tamás diák. Hová tűnt a helyszínről a holttest és az elkövető, és hogyan változtatta meg egy közösség életét a bűneset. „...nemcsak ötletei, hanem határozott elképzelései vannak a próza működéséről, elbeszélői nyelve (illetve mint később látni fogjuk: nyelvei) már a végső kidolgozottság állapotában kerülnek elénk, a regény felépítésébe és a hozzá szükséges kutatómunkába ölt energia és merészség pedig első nekifutásra is tiszteletet parancsol - értékeli Szilasi regényét a Magyar Narancs. A kritikusok szavazatai alapján a hetilap könyvheti irodalmi sikerlistájára is rögtön felkerült a kötet. A Szőregen élő irodalomtörténész, Mikola Gyöngyi (44) A véső nyoma című esszékötete a Kijárat Kiadónál látott napvilágot. „A könyv annak a személyes és intellektuális folyamatnak a dokumentuma is, amelynek végeredménye a „könyvtár egyesítése", vagyis az úgynevezett „határon túli" és „anyaországi" magyar szépirodalom külön polcainak megszüntetése, integrálásuk az ábécé rendjében. (...) a kötet írásai nem illeszthetők be egyetlen elméleti irányzat vagy iskola keretei közé sem, szerzőjük leginkább a „liberális" megközelítés hívének tartja magát, egy olyan „személyes tudományosságénak", amely egyesíti az olvasó saját aktuális problémafölvetéseit a mű szempontjából releváns szakmai megközelítésekkel." Mikola Gyöngyi kötetében többek között Mészöly, Esterházy, Darvasi, Danilo Kis, Vladimír Nabokov, valamint külön fejezetben Tolnai Ottó prózájáról olvashatunk.