Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

12 2010. MÁJUS 8., SZOMBAT Szieszta WERNER KRISZTINA Igazságos? A standardizált rendszer stabil követelményei egymással összemérhetőbb eredményeket és ezáltal igazságosabb versenyt eredményeznek. Legyünk szárazföld Európa és Ázsia kultúrája közt! ! érktísílgi bizonyítvány A második világháború alatti Matula életét a Szabó Magda Abigél című regényéből készült tévésorozat hitelesen mutatta be. Kis magyar érettségitörténet Maturáló diákok legelőször 1788-ban vehették át a bizonyítványukat Poroszországban, nálunk 1850-ben vezették be az érettségi vizsgát. A rendszer azóta sokszor változott, most azonban elmondható: mindenkinek - akár gimnáziumban, akár szakközépiskolában, esti vagy levelező képzésben vesz részt - ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie. i TANULÁS NYEMCSOKÉVA JÓZSEF ATTILA k A matúrát - érettségit K 1788-ban Poroszországban vezették be, Így akarták ^k korlátozni az egyetemre A jelentkezők számát. A ^k vizsga mellett egyeten mi felvételit is tenni A kellett, de 1834-ben ezt eltörölték, ezzel párhuzamosan pedig az érettségit minden gimnáziumban kötelezővé tették. Az addig csak az osztrák gimnáziumok és reáliskolák szervezetére vonatkozó tanügyi szabályzatot - és ezzel együtt az érettségit - Magyarországon 1850-ben, a szabadságharcot követő centralizáció során Kari von Geringer, Magyarország polgári ügyeinek kormánybiztosa léptette életbe. Kiemelt szerepet kapott a nyelvi, irodalmi és történelmi képzés, a matematika és a természettudományok. Ekkor a 10-18 éves fiúk számára felállított nyolcosztályos gimnáziumokban a végzősök magyar vagy német nyelven, katolikus-protestáns vegyes bizottság előtt tett vizsgával zárták tanulmányaikat. A szisztéma az 1800-as évek óta sokat változott. A most érvényben lévő vizsgarendszert 2005-ben vezetKiből lesz magyartétel? Az érettségizők minden évben figyelik a költőkhöz, írókhoz kötődő évfordulókat, és sokszor szinte várják is, hogy az adott személy legyen a vizsga témája. Ez azonban nem befolyásoló tényező a feladatsorok összeállításánál - mutatott rá az elnökhelyettes. Az egész érettségit, így a feladatsorok készítését, kiválasztását is kormányrendelet szabályozza. Minden egyes, központi követelményekre épülő vizsgatárgy esetén tételkészítő bizottságot kell működtetni. A középiskolai szaktanárokból és egyetemi tanárokból álló bizottságok 2004 óta folyamatosan működnek és készítik a vizsgatárgyak írásbeli és szóbeli feladatsorait. Az adott vizsgaidőszak írásbeli feladatsorait a korábban elkészített több feladatsor közül sorsolják ki. A sorsoláskor a bizottság tagjai csak egy számot látnak, nem is tudják, melyik feladatsor van ahhoz hozzárendelve - tette hozzá Pósfai Péter. így tehát, ha a Radnóti-évben Radnóti Miklós egy verse is feladat lett volna a számos más feladat, más költők, írók művei között a kisorsolt magyar nyelv és irodalom vizsgafeladatsorban, az csak a véletlen műve. ték be - magyarázta Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal (OH) közoktatás-szakmai . elnökhelyettese, aki a matúrát az 1960-as évektől követi nyomon diákként, pedagógusként, iskolaigazgatóként, illetve a minisztérium, az OKÉV, majd az OH vezető tisztségviselőjeként. - A mai érettségi egyik újdonsága, hogy míg 2004-ig más követelmények szerint vizsgázott szakközépiskolás, gimnazista tanuló, esti vagy levelező tagozaton érettségiző felnőtt, addig az elmúlt hat évben már minden matúráiénak teljesen azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelnie. Mi még emlékszünk arra, hogy a magyar- és a matematikatételeket a rádióban olvasták be az érettségi reggelén nyolc órakor - manapság viszont egészen az érettségi napjáig szigorú biztonsági előírások szerint tárolt, őrzött és szállított feladatlapokat kapnak a diákok. - Nem lehet a rádió segítségével lebonyolítani az érettségi vizsgát. Régen csak néhány tárgyból - magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből - volt írásbeli vizsga, és egészen más volt az írásbeli érettségi szerkezete, más jellegűek a kitűzött feladatok. Magyarból például három címet közöltek, abból választottak egyet a diákok és kidolgozták. Ma viszont 24-32 oldalas feladatsorokat kell megoldaniuk. Az új rendszer bevezetésével először rendelkezik jogszabály az érettségi vizsgák tartalmi követelményeiről, Így tanár, diák és szülő számára egyaránt nyilvánossá és ellenőrizhetővé vált, hogy mit és hogyan kérdeznek a vizsgán. Szakmailag jobb minőségű, a korábbinál lényegesen állandóbb követelményszintet támasztó feladatlapok születnek, amelyek a vizsgarendszert stabillá, a szereplők számára a korábbinál lényegesen kiszámíthatóbbá tették tette hozzá az elnökhelyettes. Mindezek eredményeképp az érettségi szinte kizárólagosan kiváltotta a felvételi vizsga szerepét: most belépő az egyetemre. Az egyes vizsgatárgyakból elért érettségi vizsgaeredmények a korábbi rendszerbeli teljesítményekhez képest statisztikailag bizonyíthatóan reálisabb képet mutatnak a diákok felkészültségéről, képességeiről, ugyanakkor a teljesítmények a felsőoktatási felvételi eljárásban megfelelően differenciálnak is a felvételre jelentkezők között. A standardizált rendszer stabil követelményei egymással összemérhetőbb eredményeket és ezáltal igazságosabb versenyt eredményeznek. „A világnak akkor lesz rólunk valós képe, ha az először bennünk rendeződik" - vallja Andrásfalvy Bertalan. A neves néprajztudós szerint minden tragédiánk, vereségünk oka Mohácstól Trianonig, Muhitól napjainkig az a műveltségbeli megosztottság, amely ötszáz éve tisztánlátásunk gátja. MAGYARSÁGTÖRTÉNET GÜLCH CSABA - Mi a gond az önazonosságunkkal? Mit kellene tenni azért, hogy több évszázad után a magyarság végre színről színre láthassa önmagát? - Az objektivitást hiányolom a történetírásból, a történelemkönyveinkből, hiszen egy-egy magyar sorsfordulóról mindent tudnunk kellene ahhoz, hogy a történelmünk valóban jövőnk tanítómestere lehessen. Vannak események, összefüggések nemzeti históriánkban, amiket következetesen elhallgatunk. Tesszük ezt jj A magyarság léte, önmagára találása európai, sőt, világtörténelmi feladat, az egész emberiség gazdagodását jelentené. Andrásfalvy Bertalan annak ellenére, hogy a szaktörténészek azt már részleteiben feltárták. Valami miatt, cinikus következetességgel, egyoldalúan mindig az marad ki, ami az egész magyar nép története, és mindig az marad benn, ami a törpe kisebbség érdeke. Így megy ez évszázadok óta. - Talán visszamehetnénk egészen addig a vitatott kérdésig, hogy mikor keresztelkedett meg a magyarság. - Tizenöt évvel ezelőtt láttam egy kiállítást a honfoglalókról. Az anyag nagyon szerény volt, hiszen aránylag kevés régészeti lelet maradt fenn ebből a korból. Tudomásom szerint összesen húsz-egynéhány szakszerűen kiemelt sírleletegyüttesünk van. Ezeket állították ki. Én ezekben a sírleletekben tizenkét keresztet számoltam meg, kisebbet-nagyobbat. Mit bizonyít ez? Hogy már jóval az államalapítás, jóval Szent István előtt keresztények voltak őseink. Mondok mást: a nyelvészet tanúsága szerint az alapszókincsünk, a kereszténység alapszókincse nem latin, nem német, hanem a honfoglaláskor előtti. Például az üdvösség, az üdvözítő, a megváltó, Isten, menny. Sorolhatnám. Akkor meg miről beszélünk? - Professzor úr szerint tehát részleteiben létezik tárgyilagos magyar történet. Megírták már külön-külön a régészek, a nyelvészek, a néprajzosok, és végre a történészeken lenne a sor, hogy ők is nekifogjanak, de objektív tollal? - Bizony gondosan kerülik azt a teljes megközelítést, ami a nép öntudatát, a nemzeti öntudatot erősítené. Akkor ne csodálkozzunk, hogy torz kép él bennünk és torz kép él rólunk még ma is a világban. Egy különös példa jutott eszembe. Úgy húsz évvel ezelőtt a pécsi taizéi találkozóra érkezett külföldi diákokat szállásoltunk el mi is. Két francia, két szlovén, két lengyel és két szlovák fiatal lakott nálunk. A két szlovák kivételével minden este együtt vacsoráztunk. Búcsúzáskor a Bártfa környékéről származó ifjak elnézést kértek tőlünk, amiért nem ültek az asztalunkhoz. Elmondták: amikor eljöttek otthonról, az öregek arra figyelmeztették őket, hogy most abba az országba utaznak, ahol azok a nagyurak, grófok és bárók élnek, akik a szlovákokat ezer esztendőn át elnyomták és gyilkolták, de most ők megtapasztalták, hogy semmi igazsága sincs ennek a nemzedékről nemzedékre kényszeresen továbbtestált torz képnek. - A magyarság megosztottságának okairól többen vélekedtek. - Visszamehetnénk egészen Werbőczyig, de mi maradjunk az elmúlt kétszáz évnél. Széchenyi István a „Kelet népé"-ben úgy fogalmazott, W "w hogy a magyar az „egyedül heterogén sarjadék Európában", ugyanis két műveltsége van, a magyar nép ázsiai és a magyar uralkodó réteg európai kultúrája, és ezek megosztják a nemzetet. Széchenyi szerint az arisztokrácia feladata lenne, hogy megváltoztassa ezt a viszonyt, és a magyar nép sajátosságait - amelyek nem jelentéktelenebbek, mint bármely más népé - megcsiszolva felemelje az európai oktatás színvonalára. Ezzel nemcsak a nemzetet szolgálná, hanem az egész emberiség dicsőségét. Később Kodály Zoltán erről így ír: „A magyar kultúra örök harc a hagyomány és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt szervesen magába olvasztja. Elérhetjük-e? Janus-arcunk lehet-e valaha egyakaratú, magával egyes lélek arca? Egyik kezünket még a nogáj-tatár, votják, cseremisz fogja, a másikat Bach és Palestrina. össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld?" - A gyógyítást tehát belülről kell kezdeni. - Annál is inkább, mert sajnos a magyar nemzet megújulását, fennmaradásának biztosítását jelentő kulturális egységesülését nem csak Széchenyi idejében gúnyolták és nevették ki azok, akik mindenképpen ki akarják törölni nemzetünket a Kárpát-medencéből. Erről szólnak az elmúlt száz év néha egészen méltatlan vitái, amelyekben szembeállították a szabadelvű, művelt „européert" a „mucsaival", az „urbánust" a „népivel", a „világpolgárt" a „sovinisztával". Kabarék gyakori témája ma is a buta paraszt. Kendős falusi nénikének öltözött férfi komikus, erőltetett tájszólással idétlenkedik. Sehol másutt a világban nincs ilyen. Hát ezért mondom én azt, hogy ez a műveltségbeli megosztottság minden tragédiánk és vereségünk legfőbb oka Mohácstól Trianonig, Muhitól napjainkig. Ez a kettősség tette lehetővé azt, hogy a magyar uralkodó osztály nem népe érdekeit képviselte, hanem saját, önző hasznát kereste, és ezért kiszolgálta az elnyomókat is, legyen az Habsburg császár, szovjet diktátor vagy nehezebben nevesíthető nagytőkés érdekkör képviselője. Andrásfalvy Bertalan