Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-29 / 123. szám

2010. MÁJUS 29., SZOMBAT KULTÚRA j László Boldizsár tarolt. A megalakításának 20. évfordulóját idén ünneplő Szegedi Operabarátok Egyesülete nevében Gyémánt Csilla, a civilszervezet elnöke László Boldizsár tenoristának adta át Az évad énekesének járó díjat. A Szegedi Tudományegyetem közönségdíját Tajti Gabriellától Erdélyi Tímea és Pataki Ferenc színművész vehette át. Köszöntötték 40 éves színházi jubileuma alkalmából Eperjesi Ferencné öltöztetőt. A Vaszy Viktor-díjat idén megosztva Nánási Helga énekkari művész és László Boldizsár magánénekes kapta. A Makó Lajos-díjat Poroszlay Kristóf színművésznek, az Imre Zoltán-díjat Horváth M. Gergő táncművésznek ítélték oda. Az énekkari nívódíjat Keresztury János, a háttérmunkásoknak járó Varga Mátyás-díjat Tapasztó Béla gépkocsivezető kapta. reslet. A jegyekből, bérletekből származó bevétel így meghaladja a 115,2 millió forintot. Gyüdi Sándor szerint mindhárom tagozat, a zenés, a drámai és a balett is gazdag kínálatot nyújtott, jelentősen javult az előadások nézettsége is. Több sikerprodukciót, például az Aranycsapatot, a Háztűznézőt, az Álarcosbált, valamint a mindig telt házas Bolha a fülbe című vígjátékot és a Liliomot a következő évadban is műsoron tartják. A költségvetésről szólva hangsúlyozta: a színház állami támogatása minden évben attól függ, mennyi támogatást biztosít az előző esztendőben a fenntartó önkormányzat, és mennyi a fizető nézők száma. Ha a jelenlegi tendencia nem változik - vagyis az önkormányzat sem csökkenti a korábbi 341 millióról idén 512 millióra növelt helyi apanázst -, akkor a 2011-es évet már biztatóbb anyagi helyzetből indíthatja a 2010-re költségvetési mélypontra jutott szegedi teátrum. Juronics Tamás művészeti igazgató úgy fogalmazott: büszkék arra, hogy az eredményeket nem a gagyival, a műsorterv bulvárosításával sikerült elérniük, hanem Verditől Csajkovszkijig, Gogoltól Vörösmartyig - vállalható szerzőkkel. Jövőre sem szeretnék alább adni; október l-jén a Csárdáskirálynővel indul a következő évad, a Háry János, az Anyegin, a Traviata, a Három nővér, az Édes Anna, Weöres Sándor Csalóka Pétere, A makrancos hölgy, Moliére Képzelt fösvény betege és több kortárs magyar szerző darabja is szerepel a kínálatban. Tajti Gabriella Pataki Ferencnek adta át az egyetem egyik közönségdíját. Lángoló Dóm tér 346 ELŐADÁS, 106 EZER FIZETŐ NÉZŐ, 115 MILLIÓS JEGYBEVÉTEL A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN Sikeresnek ítélték az évadot A Szegedi Szabadtéri Játékok Dózsa című tánckrónikája igen forrónak ígérke.zik: izzó koronát helyeznek Nóvák Péter fejére, miután izzó trónra ültetik egy lángoló, monumentális építmény alatt. Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője nagyon elégedett a tervekkel. Kesselyák Gergely művészeti vezető jóváhagyásával elfogadták a Szegedi Szabadtéri Játékok Dózsa című előadásának diszletterveit. A Szarka Tamás, Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán által jegyzett produkció nem szűkölködik a látványelemekben. A lángoló jelenetek mellett érdekesség, hogy a címszerepet alakító Nóvák Péter idén ugyanolyan idős, mint Dózsa György volt az 1514-es parasztfelkelés idején. A fantasztikus produkció díszletét Tóth Kázmér tervezte, aki elmondta, azok, akik megnézik az előadást, izgalmas látványra számíthatnak, olyannyira, hogy az előadás csúcspontján az egész színpad lángba borulva izzik. A tűz minden formában megjelenik, például az oldalsó falakon, a tüllökön, vagy mintegy az összetartozás jeleként Dózsa seregének gyülekezéskor. Dózsa megégetésének szimbolizálása sem szűkölködik a lángokból. A jelenetben Nóvák Péter fejére ugyanis egy izzó korona kerül, mialatt izzó trónra ültetik. Munka a szabadtérin A Szegedi Szabadtéri Játékok önkéntes segítőket keres nyári programjaihoz. Ha jó kommunikációs készséggel rendelkező főiskolás vagy egyetemista vagy, szereted a színházat, elkötelezett vagy Szeged és a szabadtéri iránt, gyere, és dolgozz nálunk! Fényképes önéletrajzodat 2010. június 6-áig (éjfélig) a rendezveny@reok.hu címre (tárgy: Önkéntes munkatárs) küldd! A színpadkép egyik leglátványosabb eleme a hatalmas korona lesz, amely az eredeti, Dózsa fejére tett korona hű mása. A fémből készült, 6 méter magas és 6 méter széles monumentális építmény, a drámai csúcsponton fellángol. A tüzes jeleneteket a tüzes táncok még vadabbá teszik, Zsuráfszky Zoltán koreográfus úgy fogalmazott: „A középkori táncoktól sem ijedek meg, az ugrósoktól, vagy éppen a hangszerektől, például a csimpolyától. Motívumaiban, ritmikájában, zenéjében pazar lehetőségeket tartogat az anyag". Az énekmondó szerepében Szarka Tamást, a jól ismert Ghymes együttes tagját láthatják és hallhatják, aki zeneszerző-dalszövegíróként is közreműködik a produkcióban. A Dózsát megnézhetik július 16-án és 17-én 21 órától a Dóm téren. (X) A Dózsa című előadás díszletterve. Sikeres szezont tudhat maga mögött a Szegedi Nemzeti Színház - egyetértett ebben a tegnapi évadzárón a fenntartó önkormányzat irodavezetője és a teátrum vezérkara. Az objektív mérőszámok is emelkedést mutatnak. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT - Kellemes nyomokat hagyott bennünk, nézőkben az elmúlt szezon; közönségben és tapsviharban nem volt hiány. Jó évad volt, ezért a város nevében is köszönetet kell mondanom a társulatnak - adott szubjektív értékelést a Szegedi Nemzeti Színház tegnapi évadzáró társulati ülésén Kardos János. Az önkormányzat kulturális irodájának vezetője azt is elárulta: amióta 8 éves kisfia megnézte a Hattyúk tava gyermekeknek készült változatát, nem akar bábszínházba járni. Tényeket - számokat, százalékokat, forintokat - sorolva értékelt Gyüdi Sándor főigazgató. A vendégprodukciókkal együtt 346 előadást tartott a hamarosan záruló évadban a színház, amit összesen több mint 106 ezer fizető néző látott. Tavalyhoz képest ötszázzal, 7597-re emelkedett az eladott gyermekbérletek száma, szerényebben, egy százalékkal nőtt, 5338 a felnőttbérletek száma - különösen az Juronics viccelődött A színháziak fizetését duplájára, a legjobban teljesítőkét triplájára emelik. Ingyenes lesz a dolgozók számára a büfé, saját újságot adnak ki, amibe csupa dicsérő kritikát írnak önmagukról. Mindenki csak főszerepeket kap, a varrodások és a díszítők nehéz munkáját automatizálással könnyítik meg, a gazdasági osztály létszámát pedig a duplájára emelik - jelentette be hivatalosnak tűnő komolysággal tegnap Juronics Tamás. Nagy sikert aratott. Mielőtt bárki is komolyan vette volna, gyorsan közölte: csak vicc volt. Nem lesz fizetésemelés, de a játszó ember boldogságát nem veheti el senki a színházban dolgozóktól. Megígérte: a következő évadban is kemény tempót diktálnak majd, hogy sok örömet, katarzist okozhassanak a közönségnek. Nánási Helga énekkari művész és László Boldizsár magánénekes megosztva kapta az idei Vaszy Viktor-díjat, jobbról, a háttérben Gyüdi Sándor főigazgató. FOTÓK: VERÉB SIMON akciós bérletek iránt nőtt a ke- •••••^^MMai HEUMANN ERZSÉBET A ZSÓTÉR-HAGYATÉK MARADÉKÁT A MÚZEUMNAK SZÁNJA Ükapja volt Szeged Wesselényije Heumann Erzsébet a Zsótér Ilonáról budai villájuk szalonjában készült fotót mutatja. FOTÓ: VERÉB SIMON Hídnév júniusban. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M43-as sztrádahíd nevére kiírt szavazásán a Móra Ferenc név volt a legnépszerűbb. A teljes dokumentációt továbbították a földrajzinév-bizottságnak, amelynek joga döntést hozni, milyen nevet viseljen a híd. A bizottság júniusban ülésezik, ekkor határoz a névadásról, és felülírhatja a szavazás eredményét, bár a szavazásra bocsátott 5 név kiválasztásában is ők mondták ki a végső szót, és a Móra Ferenc nevet akkor elképzelhetőnek tartották. Szeged Wesselényijéről, Zsótér Andorról nevezné el az M43-as sztráda épülő hídját az ükunoka, Heumann Erzsébet. A névadási procedúra szavazási része megvolt, a legnépszerűbb Móra névről jelenleg szakbizottság tárgyal. SZEGED DOMBAI TÜNDE Heumann Erzsébet megkésve ajánlotta az épülő M43-as sztrádahíd elnevezése kapcsán a városháza figyelmébe ükapja, Zsótér Andor szegedi munkásságát. - Hévízen és Németországban élek, a mi családi águnk az erdélyi Érkörösön élt. Egyetlen gyerekkori emléket őrzök a gyerekkoromból, azt mesélték, hogy szatymazi birtokukon sokat hegedült Dankó Pista a dédnagyanyámnak, nagyanyámnak - mesélte a 65 éves Erzsébet. Az asszonyt a Zsótérok nemeslelkűsége iránti érdeklődés hozta Szegedre. Szépapja, Zsótér János kezdett hajót gyártani, hivatalosan mindig legfeljebb 99 bőgős orrú hajója szelte a Tiszát, mert száz csak a királynak lehetett, működtette a halászatot, raktárakat, szállítmányozást. Az első gőzhajót ő építtette, és fiával, Zsótér Andorral (1824-1906) együtt alapította meg 1843-ban a Csongrád megyei takarékpénztárt a Széchenyi tér és a Takaréktár utca sarkán. Ennek 55 évig tiszteletbeli elnöke volt Zsótér Andor, aki páratlan, 3500 kötetes könyvtárat gyűjtött, Szeged második legnagyobb adófizetője volt, és alapítója a Szegedi Honvéd Egyletnek. Nagyvonalúan támogatta az alkotó művészeket. Egyik házát, a Szeged étterem Széchenyi téri épületét katonai kórháznak és kaszárnyának adta át, elhelyezte az 1849-ben Szegedre menekült magyar kormányt, még országgyűlést is tartottak nála. Zsótér Andor arról kaphatta a Szeged Wesselényije nevet, hogy az 1879-es nagyárvíz idején háromezer földönfutóvá vált embernek nyújtott menedéket. A mai Virág cukrászda épületében, az új Zsótér-házban pedig helyet adott az újjáépítést irányító kormánybiztosságnak, élén Tisza Lajossal. 1892-ben kapott nemesi rangot a királytól az érdemeiért. Ilona lánya a város egyik prominenséhez, Enyedi Lukácshoz, a Szegedi Napló alapítójához, pesti bankelnökhöz ment férjhez. Családi örökségéből és férje hagyatékából 120 darabos páratlan, az 1400-as és 1500-as évekből való műkincsgyűjtemény maradt fenn, amiből Zsótér Ilona nagylelkűen 27 darabot a Szépművészeti Múzeumnak, hármat a szegedi Móra-múzeumnak ajándékozott. A Zsótér-örökség a szegedi közgyűjtemény legértékesebb darabja; része az általunk korábban többször bemutatott Angyali üdvözlet Giorgio Vasaritól, valamint Giorgio di Giovanni A szent család című képe és a Mária megkoronázása című festmény. Heumann Erzsébet azt tervezi, a családi dokumentumgyűjteményt és megmaradt bútorokat a szegedi közgyűjteménynek ajándékozza.