Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-22 / 118. szám
20 Mindennapi olvasmány a Délmagyarország A Délmagyarország 100. születésnapját ünnepeljük. A Dél-Alföld újságjának első nyilatkozója, Mikszáth Kálmán az induláskor, biztatásként mondta: „az önök programjának egyik lényeges része a magyar sajtó decentralizációjának megkezdése és vidéken egy kultur-igényeket is kielégítő lapot adni. Igen örülök ennek a törekvésnek". Most a Délmagyarország centenáriumán térségünk jeles személyiségeit kértük arra, fogalmazzák meg: miért fontos számukra a helyi nyilvánosság, miért fizetik elő, olvassák a regionális nyomtatott napilapot. jegyzetelve Aranyi Sándor, az SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszékének vezetője: - Szerepléssel kezdtem a Délmagyarral közös pályafutásomat. A képzőművészeti főiskola elvégzése után 1975-ben indítottuk el barátainkkal a csongrádi művésztelepet, arról adtunk hírt, valamint többször írtunk a szervezett programjainkról és az önálló kiállításaimról is. Járatjuk a lapot, kivéve, ha nyáron elutazunk, mert akkor szüneteltetjük. Újsággal kezdjük a napot, ha nem jut rá idő, akkor azzal végződik. A tanszékre is hozzák, itt is olvassuk. Mindig elölről lapozom. A kulturális témákat keresem, amiből mostanában többet találok. A fontosabbakat kijegyzetelem, fénymásolatot készítek a kollégákról, a rólam vagy a Szög-Artról szóló cikkekről a tanszéki és a családi archívum számára. Programokat is kínál Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és a Szegedi Szimfonikusok vezetője: - Az átalakuló médiavilágban szemlátomást a helyi lapok értékelődnek fel. A globális híreket egyre inkább az internetről szedik össze az olvasók, míg a lakóhelyük eseményeiről a helyi lap tájékoztatja az embereket. Egy szegedi lapnak nagyon nagy jelentősége van a város életében. Nemcsak az itt lakók, hanem azok számára is, akik programokat akarnak eljuttatni az emberekhez: a Délmagyarország ebből a szempontból teszi a dolgát. Rendszerető ember lévén elölről kezdem olvasni az újságot. Hogy gonoszkodjak egy kicsit: ha.lenne napi állandó kultúra rovat, azzal indítanám. A színházról szóló cikkeket mindig elolvasom, de ott jelen vagyok, tudom, mi történik. Rengeteg kulturális programra azonban nem jutok el próbáim, előadásaim és hivatali elfoglaltságaim miatt. Számomra az a legfontosabb, hogy azokról az eseményekről is megtudjak valamit az újságból, amelyeket szívesen megnéztem volna, de nem volt rá időm. Értékteremtő szemlélet Csányi Sándor, a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo tulajdonosa, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója: - Piacgazdaságban az egyre élesebb versenyben a hosszú távú siker záloga a megújulás és a fejlődés képessége, amelyhez értékőrzés és értékteremtés társul. A fennállásának 60. évfordulóját tavaly ünneplő OTP Bank, a Bonafarm Csoporthoz tartozó, szintén a múlt évben 140 éves Pick Szeged és az idén 100 éves Délmagyarország szép példái az értékes hagyományokat őrző, egyben a kor kihívásainak, A lap jelenti a szórakozást Katona Márta gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Szegedi Gyermekszívek Gyógyulásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke: - Rendszeresen olvasom a Délmagyarországot, 30 éve előfizetők vagyunk. Számomra mindig ez a lap jelenti az esd szórakozást. Szeretem, hogy változatos: a politikától kezdve a városi életen át az egyetemi eseményekig mindent megtalálok benne. Szívesen olvasom a magazinszerű oldalakat is, mert érdekelnek az ismert emberek, és nagyon örülök, hogy a kultúra is rendszeresen helyet kap benne. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy legyen egy megyének helyi újságja, mert kell, hogy tudjuk, mi történik saját lakóhelyünkön - legyen az jó vagy akár rossz. •mhmmhhimmmmmmmmmmhmhmmmm Szeged életéhez tartozik Király Levente színművész, a Nemzet Színésze, a Szegedi Nemzeti Színház tagja: - Isten éltesse a százéves Délmagyarországot, ennek a száz évnek a felénél én is jelen voltam. Szeged csodálatos város, sok minden csodálatos, ami itt volt és van ma is. Ide tartoznak az intézményei is, mint a színház, az egyetem és az újságja. A Délmagyarország Szeged életéhez tartozik, és Szeged nagyon komplett, összetett város: az itt lakók között, akiknek szól a lap, mindenféle ember megtalálható, a régi világ földműveléssel foglalkozó gazdálkodóitól a tudomány embereiig. Szegedinek tartom magam, és a több mint ötven év, amit itt töltöttem, mutatja: az intézmények életében, ahogy a Délmagyarországéban is, voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, és volt kimagasló teljesítmény is. Az újságot, úgy is mint régi előfizető, mindennap olvasom, de nem mondom, hogy mindig minden cikket végigböngészek. Elsősorban az érdekel, mi történik a városban, és a Délmagyarország naprakészen foglalkozik a város életével, történéseivel, jó dolgaival. Néha a rosszakkal is, de az is érdekes, mert azok is mi vagyunk. Küldetés az ismeretterjesztés Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: - Természetesen olvasom a Délmagyarországot. Ez azért is természetes, mivel a Szegedi Tudományegyetem rendszeres előfizetője a lapnak. Havonta egy alkalommal Universitas mellékletet jelentetünk meg ott, közös szerkesztésben. A lap számos olyan információval szolgál reggelente számomra, amely elegendő ahhoz, hogy megfelelő tájékozottsággal rendelkezzek Szeged város és a régió eseményeiről. Fontos küldetése a lapnak az ismeretterjesztés, az egyetemmel kapcsolatos hírek, információk közérthető formában történő megjelenítése, és ezen követelménynek az újság rendre, jó minőségben megfelel. Ha nem tűnik ünneprontásnak, akkor elmondom, hogy az én ízlésemhez nem igazán közel állóan sok a bulváros anyag, de persze be kell látnom, hogy a kiadó elsőrendű feladata a példányszám szinten tartása, növelése. A publicisztikák, vezércikkek ugyanakkor igen gyakran nagyon jó szinvonalúak, amit számos alkalommal magam is elismeréssel illettem a szerzőkkel folytatott személyes telefonbeszélgetéseink alkalmával. Azt gondolom tehát, hogy a Délmagyar széles olvasóközönséget szolgál ki, hírei frissek, információtartalmuk megfelel a regionális hírközlés követelményeinek. A 100 éves születésnaphoz pedig gratulálok. Az ennek kapcsán közölt sorozathoz pedig úgyszintén. Különleges gyűjteményként archiváltam házi könyvtáram számára, miután rengeteget tudtam meg Szegedről, annak híres embereiről, történetéről. Különösen érdekes volt az elmúlt 35 esztendő eseményeit újra olvasni, hisz azoknak már jómagam is tanúja, esetenként formálója voltam. nmmnmmm Hátulról olvasni Várkonyi Andrea, a TV2 híradós műsorvezetője: - Mivel 27 éves koromig Szegeden éltem, mondhatjuk, hogy régi viszonyban vagyok a Délmagyarral. Családunknak járt is a lap, és bizony sokszor versenyt futottunk a postaládáig, hogy ki olvassa előbb. Érdekes, hogy ennek az újságnak megvan az a fura sajátossága, hogy az emberek többsége hátulról kezdi olvasni. Én is mindig így tettem: ott találtam meg az időjárást, a rendőrségi híreket és a színes kishireket is. Ma már, hogy a fővárosban élek, nincs jelen az életemben a Délmagyar, de amikor hazalátogatok, még ma is a kezembe veszem, és vasom a helyi hírgg^^' Rólunk és nekünk szól Lázár János: - Röviden: mert rólunk és nekünk szól. A helyi, regionális sajtó közösséget szolgál és közösséget teremt. Pontos, naprakész tájékoztatást kell adnia mindarról, ami a hódmezővásárhelyiek vagy a térségben élő polgárok életét érinti, legyen az akár a legcsekélyebb helyi változás vagy az egész ország jövőjét meghatározó új irány. Fontos kötelessége beszámolnia a sikereinkről, a küzdelmeinkről, az egyediségünkről és a hagyományainkról. Mindemellett természetesen az újdonságot is várjuk, és nem szeretjük, ha bármiből mindezek közül csak keveset olvashatunk az aznapi lapban. Nem könnyű teljesíteni a feladatot nap mint nap, = a Délmagyarországnak ez valahogyan követelményeinek megfelelő értékteremtő szemlélet sikerének. A hiteles, korrekt, minőségi tájékoztatás mára különösen felértékelődött. A lap kiemelt szerepet tölt be a régió közösségének életében azzal, hogy napról napra megbízhatóan, tényszerűen beszámol a nagyvilág hírei mellett mindarról, ami a szegedi, dél-magyarországi emberek számára fontos. Abban a reményben fejezem ki jókívánságaimat a lapnak és az azt készítő csapatnak, hogy 100 év múlva a Pick Szeged és a Sole-Mizo a városi közösség megbecsült tagjaként ismét köszöntheti a Délmagyart és olvasóit! Előnyére változik Vajda Attila olimpiai bajnok kenus: - Szőregi vagyok, ezért gyermekkorom óta tudom, mi jelent a Délmagyarország mint napilap, mit találhatok benne, az iskolai szünetekben pedig azt is tudtam, mikor dobja be a postás a postaládánkba. Az évek során sokat változott az újság, én azt gondolom, előnyére. Ha pedig a saját pályafutásomat nézem, akkor a korrekt tájékoztatás jut eszembe: az ifistaként elért eredményeim éppúgy megtalálhatók voltak, mint azok az eredmények, amelyek a felnőtt pályafutásomat kísérik. Miért szeretem a lapot? Mert sok mindennel próbál foglalkozni. Teret enged az olvasói véleményeknek, beszámol a nagyobb eseményektől a kisebbekig sok mindenről, igyekszik naprakész és informatív lenni, televízió-műsorral igyekszik segíteni, különböző mellékletei vannak, amelyek közül nem mindegyik érdekel, de azért sokszor találok benne kedvemre valót. Miért kell a helyi újság? Már a kérdésben benne van a válasz: azért, mert helyi. Mint ilyen újságnak, a Délmagyarországnak is az a feladata, hogy a közvetlen környezetünkben történő dolgokat leírja, beszámoljon azokról, és ennek a 100 éves születésnapját ünneplő Délmagyarország szerintem megfelel. Hír a Délmagyarban Nóvák István Ybl-díjas, Prima Primissima díjas építész, a Szabad Művészetek Doktora, Szeged díszpolgára: - Lassan 50 éve előfizetője vagyok a Délmagyarországnak, Szeged e fél évszázadát az újságból is követhettem, a város életét, eredményeit a lap segítségével is figyelhettem, értékelhettem. Kitűnő újságírók közvetítették mindennapjainkat. Szakmai életem kísérője is volt a DM, mert mindig felkarolta az építés, az építészet ügyét. Szerencsésnek mondhatom magam, mert tervezési munkám eredményeképpen nemcsak a lap alakította az én életemet, én is hír lehettem a Délmagyarban, több alkalommal is. Az egész szerkesztőségnek újabb sikeres 100 évet kívánok! Szeretném, hogy a valóságról szóló sorok továbbra se merüljenek a feledés homályába. mmmnhmmmnnhmmnhmmbnmhhmmhhmmmhhhh^ Követni Szeged értékeit Botka László szegedi polgármester: - Szeged számára a 100 éves Délmagyarország több, mint egy napilap. Hozzátartozik a város történelméhez, kultúrájához, szellemiségéhez, mindennapjaihoz. Olyan fórum, amely segítségével követni tudjuk, miként őrzi Szeged értékeit. A reggeli kávé mellett mindig elolvasom a Délmagyarországot. Örülök annak, hogy a vidéki lapok közül példamutató módon meg tudta tartani arculatát, nem a bulvár és az országos hírek dominálnak benne, hanem a helyi történések, információk. Politikusként mélyen elégedetlen vagyok a lappal, mert többször olvasok benne olyan cikket, ami nem rólam szól. Félretéve a viccet: polgármesterként őszintén bízom benne, hogy a következő évszázadban is Szeged meghatározó értéke tud maradni a Délmagyarország.