Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-17 / 113. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan » Péntek Délmadár Szombat Szieszta nodi Eszter nem megúszós Elmúlt harminc, de nincs még negyven Ónodi Eszter. A Meseautó című film tette ismertté, azóta számos filmszerepet kapott a Katona József Színház fiatal művésze, aki rendezni egyelőre nem szeretne, de némi énekráképzés után szívesen készítene dzsesszalbumot. M < —1 —1 U1 yj ec CÖ CŰ « o >o m CÖ < N 1/1 M h3 m LD 1/1 lu Cd lu ia> fú 1/1 ez SZÍNHÁZ NYEMCSOK ÉVA - Mi alapján fogad el vagy nem egy szere­pet? Egyáltalán visszautasíthat bármit te? - A színházban ez a kérdés fel sem merülhet. Viszont ha egy forgatókönyvet olvasva a lel­ki szemeim előtt kirajzoló­dó film olyan, amit én is szívesen megnéznék t vagy benne len­M nék, akkor azt elfogadom. Fontos/hogy izgalmas le­gyen a szerep, a rendező is. Voltak persze olyan helyzetek az életemben, amikor anyagi megfontolás miatt kel­lett elvállalnom egy filmszerepet, de egy bizonyos szint alá semmilyen kö­rülmények között nem mennék. Azo­kat a szerepeket, amiket eddig vissza­adtam, a mai napig nem bánom. - Milyen érzés visszanéznie magát egy filmben? - A Kalózok volt az első filmszerepem. Maga az érzés, hogy a fejemet egy elké­pesztő méretű vásznon látom viszont, olyan hatást váltott ki, hogy legszíveseb­ben elbújtam volna az előttem lévő sor mögé. Nem volt szokványos. Sőt, elég ke­mény volt. De azóta már átestem az első sokkon, és eljutottam arra a szintre, hogy $f Én nagyon szeretek a legkülönfélébb emberekkel dolgozni, a színészekre, a ren­dezőre emberként is kíváncsi vagyok. Min­denfajta újdonság érdekel, nem vagyok okoskodó színész, bírom és szeretem a munkát. másodszorra - ha egyáltalán megnézem kétszer az adott filmet - már szakmai szemmel nézem. - Könnyen tanul szerepet? - Igen. A szövegtanulást a civil em­berek túlmisztifikálják. Nem ez okoz ne­hézséget, hanem az, hogy a mondatok úgy szólaljanak meg, hogy a néző azt érezze: ilyen létezik, magamra ismerek. - Elgondolkodott már azon, hogy rendez­zen? - Erre most még határozott nem a vá­laszom. A rendezés borzasztóan komoly és nagyszabású feladat, az ehhez szüksé­ges dolgokat még nem érzem magam­ban. Persze a próbafolyamat során van­nak ötleteim, nem rakosgat bábként a rendező, kreatív vagyok, de ez még kevés lenne a rendezéshez. - A magán­életéről nem beszél. Hogyan érte el, hogy a bulvársajtó ezt tiszte­letben tartsa? - Ta­lán mert nem vagyok olyan nagy sztár. Ilyen értelemben a sajtónak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy bármit írjon ró­lam. Nem adok alkalmat arra, hogy csámcsogjanak rajtam. - A Rádiószínházban is több alkalommal szerepelt. Mennyire nehéz ez a műfaj? - Érdekes a Rádiószínház. Nem volt sok szerepem, az egyik legkedvesebb az Utas és holdvüág volt, új megközelítés­ben olvastuk fel a re­gényt. Az emberek, ha ilyen műsort hallanak a rádióban, általában eltekemek, mert in­kább a zene, a hír, az információ érdekli őket. Ez viszont olyan produkció volt, ami szerintem odakötötte az embereket. Megfog és odaragaszt ­ezek a jó munkák. - Karrierjét tekintve - számos nagy, jó szerep, két tucat film, a Katona József Színház társulatának tagja - elégedett le­het. A tehetség mellett mi kell ahhoz, hogy a harmincas éveiben járó színésznő mindezeket elérje? - Nyüván kellett egy adag szerencse is. Másodjára vettek fel a színművészeti főiskolára, Zsámbéki Gábor osztályába kerültem, ami sok mindenre predeszti­nált engem a későbbiekben. De a szeren­csefaktor mellett kell bizonyos fokú nyi­tottság. Én nagyon szeretek a legkülönfé­lébb emberekkel dolgozni, a színészekre, a rendezőre emberként is kíváncsi va­gyok. Mindenfajta újdonság érdekel, nem vagyok okoskodó színész, bírom és szeretem a munkát. Nem vagyok meg­úszós fajta, ha elkap valami, az nagyon el tud kapni. - Gyakorlott biciklista, kerékpárral jár dolgozni? - Húsz percre lakom a színháztól, de nem vagyok túrabiciklis. A bicikli a leg­praktikusabb eszköz a munkába járás­hoz. Nem kell dugóban ülni, parkolót ke­resni, elszórni a pénzt a parkolásra. Igaz, hogy nagyon óvatosan kell menni, de ed­dig még hála istennek, egy kisebb ütkö­zést elkerülve nem esett bajom. Emiatt csatlakoztam szívesen a Föld napján szervezett budapesti kerékpáros-felvonu­láshoz, a Critical Masshez, mert ennek a népszerűsítése nem okoz gondot nekem, csak érveket tudok mellette felhozni. Ha sokan bicikliznek, az jó a Földnek, és ne­künk, biciklistáknak is. Egy lemezt nem bánna. Sok szí­nésztársának jelent meg lemeze. Megkérdez­tük Ónodi Esztert ő még nem gondolkodott ezen? - Én is eljátszom mindenféle gondo­lattal, de általában elképesztő akadályok tor­nyosulnak elém - mondta a színésznő. - Muzikális vagyok, sokáig zongoráztam. Mi­vel a színházunkban ritkán van műsoron ze­nés produkaó, ráadásul én még egyikben sem szerepettem, az éneklés most nincs benne az életemben. Ha valaki megkeresne, azt hiszem, azért nagyon szívesen felénekel­nék egy lemezt - de nem a színészektől megszokott sanzonokat hanem valami dzsesszeset. Ahhoz viszont otyan énektudás kell, aminek még nem vagyok birtokában. CIPŐ-FELHŐKARCOLÓ A cipők felhőkarcolóját, 31 centiméteres sarokkal ellátott lábbelit tervezett egy román dizájner. A tulajdonképpen három fekete szandálból ösz­szeállított cipőkülönlegesség csak . tn kis méretekben kapható. WBfc*- 1 A cipőépítészként is emlegetett Mi­hai Albu új alkotására máris tucatnyi megrendelés van, holott a lábbe­li nemcsak sarká­val, hanem árá­val is kiemelke­dik a piac kíná­latából: akár 1200 euróba (338 ezer forintba) is ke­rülhet egy pár. Romániában a havi átlagkere- , set 450 euró (126 ! ezer forint). Az egykor épí­tészmérnökként dol­gozó Albu húsz éve ter­vez cipőket. Véleménye szerint a sarkak mindenképpen előnyt jelentenek, hiszen a nők többsége nem rendelkezik hosszú lábakkal. A magas sarok ezenkívül újrapozicionálja a derekat is. Albu cipői általában legalább kétszer olyan magasak, mint a nemzetközi dizájnerek kreációi. Tervrajzai a matematika, az építészet és a művészet keverékéből születnek. Saját elmondá­sa szerint az inspirációt Constantin Brancusi román szobrász és Antonio Gaudí spanyol építész munkáiból meríti. Pávatollakkal, koponyákkal díszített alkotásai mellett meg­találhatóak több sarokkal rendelkező darabok is. Az Albu-ci­pők elsősorban inkább műalkotások, mint viselésre alkalmas lábbelik. HASZNOS RÁGCSA Az olajos magvak fogyasztása jót tesz az egészségnek, mert egyéb előnyei mel­lett csökkentheti a vér koleszterinszint­jét is. Azoknak, akik napi átlagban 67 gramm olajos magot esznek, ala­csonyabb lesz a teljes koleszterin­szintjük, ezen belül a sokszor ártó koleszterinnek is nevezett _ T LDL-szintjük. További jó hír, JP hogy a nagy olajtartalom ellené­re a magvak kedvelői nem szed­nek fel többletsúlyt. Ha mosolyogsz, tovább élsz A hosszú élet titka: a mosoly. Minél szé­lesebb valakinek a mosolya, annál to­vább fog élni, mutatott rá egy friss ta­nulmány. A kutatók azt állítják: a bol­dogságra való hajlam örökölhető, és aki ilyen géneket hozott magával, az na­gyon szerencsés, mert a boldogság a hosszú élet záloga is egyben. Aki bol­dog, annak magas a várható élettarta­ma. A szarkalábak a szem körül és a széles mosoly - ezek tulajdonosa a hosszú élet várományosa. A kutatók tanulmányuk elkészítéséhez és következtetéseikhez régi fényképeket vettek alapuL A Michigan Egyetem kutatói 230, az élvonalban játszót baseballjátékos fotóját vizsgálták meg tüzetesen - azokét, akik 1952-ben igazolt játékosok voltak. Meg­nézték minden játékos adatait a születési időt, a testsúlyt, a csa­ládi állapotot és a karriert. A játékosokat aszerint rangso­rolták, hogy egy­általán nem mosolyogtak, csak kicsit moso­lyogtak, nagyon moso­lyogtak vagy fogpasz­tareklámba illő széles mosollyal néztek a fényké­pezőgépbe. Azt is megnéz­ték, mennyi ráncuk van a szemük körül. Ezek után megnézték minden egyes játékos életkorát - illetve azt, hogy él-e még. 184 játékos azóta már meghalt - a nem mosolygók kategóriá­jában 72,9 év volt az átlagéletkor. A kicsit mosolygóknál 75, a nagyon szélesen mo­solygóknál pedig 79,9 év. Az eredményeket egy korábbi kuta­tás is alátámasztja: tudósok ezt meg­előzően arra mutattak rá, hogy az öröm csökkentheti a szívbetegségek kialaku­lásának kockázatát. A kutatók több mint tíz éven át vizsgáltak 1700 em­bert, és arra az eredményre jutottak, hogy a szorongó, depresz­sziós embereknek nagyobb valószí­nűséggel ma­gas a vérnyo­másuk is. jW üt < > J Ír/H tl jf itt­I •M Ü m

Next

/
Oldalképek
Tartalom