Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-15 / 112. szám

2010. MÁJUS 15., SZOMBAT KULTÚRA 9 Vérfrissítésre törekedtek a RE­ÖK-ben tegnap megnyitott XIII. Táblaképfestészeti Biennále rendezői, ezért több ponton is szakítottak a hagyományokkal a seregszemle szervezésekor. A szigorú zsűri 80 alkotást vá­lasztott ki a beküldött 330-ból. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT - Bár megmaradt a hagyomá­nyos, szabad beadásos rend­szer, idén már meghívott mű­vészek is kiállítanak. A bekül­dött 330 műalkotás közül a minden korábbinál szigorúbb zsűri mindössze 80-at váloga­tott be, 25 táblakép pedig a meghívott alkotóktól látható. Ők a magyar festészet legkivá­lóbbjai; mindenféle stílus­irányzatból, mindegyik kor­osztályból olyan húzóneveket szerettünk volna Szegedre csá­bítani, akik vagy még egyálta­lán nem szerepeltek a bien­nálékon és a nyári tárlatokon, vagy már régóta nem jelent­keznek. Úgy éreztem, az el­múlt évtizedben egyre inkább hanyatló formát mutattak ezek az országos seregszemlék Sze­geden, középszerűvé vált a tár­lat, ezért vérfrissítésre volt szükség. A mostani kiállítással épp csak elkezdtünk valamit; ha a közönségtől és a szakmá­tól is pozitív visszajelzéseket kapunk, akkor biztosak lehe­tünk benne: jó úton járunk ­mondja Nátyi Róbert, a REÖK művészeti vezetője, a biennále rendezője. A szegedi művé­szettörténész kollégájával, Wehner Tiborral, a Magyar Mű­velődési Intézet és Képzőmű­vészeti Lektorátus képviselőjé­vel, valamint Csáki Róbert fes­tőművésszel alkotta a három­fős szakmai zsűrit. Stilárisan sokszínű az idei tárlat: a nyár egyik legnagyobb múltú képzőművészeti sereg­szemléjén mindenféle stílussal - figuratív és nonfiguratív al­kotásokkal éppúgy, mint lírai absztrakt vagy fotó- és hiperre­alista művekkel - találkozhat­nak a látogatók. Olyan neves festőművészek munkái is sze­repelnek a kiállításon, mint például Konkoly Gyula, Szüts Miklós, feLugossy László, ef Zámbó István, Karátson Gábor, Csurka Eszter, Keserű Ilona, Dréher János, Aknay János, Fe­hér László és Wáchter Ákos. A szegedi alkotókat többek kö­zött Henn László, Pataki Fe­renc, Aranyi Sándor, Sejben La­jos és a Derkovits-ösztöndíjas, fiatal Kántor Ágnes képviseli. (Kapcsolódó tárlatként jövő hé­ten nyílik meg a REÖK-ben Sze­ged testvérvárosából, Darms­tadtból meghívott hat festő és hat szobrász kiállítása.) A kor­társ magyar festészetet repre­zentáló biennále július 11-éig látogatható -. a Szegedi Sza­badtéri Játékok előadásaira szóló belépőjegyekkel ingyen. Díjazott alkotók. Nagy Imre művészettörténész nyitotta meg tegnap a biennálét a REÖK-ben, ahol a zsűri döntése alapján Solymos László alpolgármester Szeged város önkormányzatának díját Földi Péternek, az Oktatási és Kulturális Minisztérium 500 ezer forintos fődíját Vojnich Erzsébetnek adta át. A Szegedi SZEF0 Zrt. díját Gáli Ádám, a Dél-alföl­di Regionális Fejlesztési Zrt. díját Kántor Ágnes kapta. Nóvák Péter izzó vastrónon Nóvák Péter alakítja a címszerepet a szabadtéri Dózsa-produkció­jában. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nóvák Péter táncolja a pa­rasztfelkelés mitikus vezéré­nek szerepét az idei szabad­téri Dózsa-produkciójában. A történelmi nagyság izgalmas, vibráló személyiségének tör­ténete keveredve a néptánc romantikájával könnyen meg­hódíthatja a nézőket. Nóvák Péter és Zsuráfszky Zoltán koreográfus 2005-ben dolgozott együtt a Dóm té­ren a Boldogasszony ven­dégség néptáncelőadáson ­ekkor fogalmazódott meg bennük: Dózsa György hős­tettei, szegedi vonatkozása megér egy egész estés pro­dukciót. Régi közös terv te­hát a szabadtéri idei előadá­sa, amelynek Zsuráfszky rendezője, Nóvák címszerep­lője lesz. - Dózsa története örökké vibráló mítosz, az elveiért életével fizető forradalmár története, úgyhogy minden­képpen izgalmas téma ­mondja Nóvák Péter. - A tánc igazán szabad műfaj, amely alkalmas arra, hogy számos minőséget jelenítsen meg. A Dózsában szeretnénk kibontani a parasztfelkelés korának mélységeit, ám egyúttal reflektálni saját ko­runkra is. Lehet, hogy a tör­ténet a jelentől már távol van, de értékrendje minden időben érvényes. A táncos családból szár­mazó Nóvák gyí nekkorá­nak meghatározó nelyszíne a Dóm tér, hiszen édesapja, Nóvák Ferenc a szegedi nép­táncfesztiválok állandó ko­reográfusaként dolgozott a szabadtérin édesanyjával, Foltin Jolánnal együtt, aki szintén koreográfus és tánc­pedagógus. - Szeged szívem kedves városa, gyerekkorom kalandjainak színhelye, úgyhogy várakozással tölt el mindig a visszatérés. Izgal­mas, hogy amit gyerekként átélhettem, felnőtt fejjel is megtapasztalhatom. Életében - ahogyan ő fo­galmaz - „búvópatak" a tánc, hiszen kicsi korától kezdve átitatta a műfaj sze­retete, később több kortárs produkció fellépője és kore­ográfusa volt, majd egy ko­moly sérülés eltérítette a tánctól, így a Dózsa „érzel­mi-fizikai visszatérés" lesz számára. Az autentikus, élő színpa­di zenében Szarka Tamás a Ghymes együttesből a dalok szerzőjeként és színpadi ze­nészként, énekesként is köz­reműködik, mellette dudáso­kat, furulyásokat, síposokat, török, szlovák, orosz, román és szerb együttesek táncosa­it, zenészeit és a Csik Zene­kar tagjáé is láthatjuk és hall­hatjuk július 16-án és 17-én. (X) Legnevesebb festőink a REÖK-ben Mától már a nagyközönség is megcsodálhatja a XIII. Táblaképfestészeti Biennále alkotásait, köztük a hazai kortárs képzőművészet leg­nevesebb festőinek művei­vel. Konkoly Gyula, Keserű Ilona, Aknay János, Vojnich Erzsébet és Fehér László mellett kiváló szegedi alko­tók képeit is láthatják a RE­. ÖK-be látogatók a nyár egyik legfontosabb művé­szeti eseményén. MEGNYÍLT, ÉS JÚLIUS 11-ÉIG LÁTOGATHATÓ A XIII. TÁBLAKÉPFESTÉSZETI BIENNÁLE A REÖK-BEN Szabó Olga áriaestje a Korzó Zeneházban Máshol is sikeresek a szegedi énekesek Neves karmesterekkel éne­kel. Rácz Ritát - miután Marton Éva növendékeként diplomázott a Zeneakadémián - folyamato­san elhalmozzák ajánlatokkal a legjelentősebb karmesterek: Fischer Ádámmal Mahler II. szimfóniájában lép majd fel, Ko­csis Zoltánnal a Nelson-misét SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Operabarátok Egyesülete rendezésében Szabó Olga mezzoszoprán (képünkön), Fischer An­nie-ösztöndíjas énekesnő ad áriaestet hétfőn 18 órakor a Korzó Zeneházban. A koncer­ten fellépnek Szabó Olga ba­rátai is: Nánási Helga szop­rán és Taletovics Milán bari­ton. Az est sztárvendége László Boldizsár tenorista, aki 17.30-tól a helyszínen de­dikálja nemrég megjelent CD-jét. Az énekeseket Rákai András kíséri zongorán. Seregszemle - vérfrissítéssel A szegedi közönség kedvencei közé tartozott Gábor Géza és Rácz Rita is. A két népszerű operaénekes ma már alig kap lehetőséget itt. Máshová hívják őket - és rendre sikert aratnak. BUDAPEST, SZEGED H. ZS. Szegeden vált befutott opera­énekessé a basszista Gábor Géza és a koloratúrszoprán Rácz Rita. Éveken át sikerrel léptek fel az operaegyüttes produkcióiban, mostanában viszont ritkán hallhatja őket a szegedi publikum. Nemrégi­ben együtt énekeltek A rózsa­lovagban a Magyar Állami Operaházban. Kivételes alakítás, a világ bármelyik operaházában meg­állná a helyét - írta Gábor Gé­záról a kritikus, aki külön ki­emelte, hogy Ochs bárót nem bohócnak, nevetséges idiótá­nak mutatja, hanem egy olyan - sokunk számára ismerős ­mai figurának, aki nem látja okát annak, hogy bármitől is megfossza önmagát. Nemcsak szerepformálását, hanem a Vojnich Erzsébet képéit nézik a látogatók a REÖK-ben - a művésznek Solymos László adta át tegnap a fődíjat a biennále megnyitóján. FOTÓ: MTI. VERÉB SIMON GÁBOR GÉZA KÜLFÖLDRE KÉSZÜL, RÁCZ RITÁT BUDAPESTI AJÁNLATOK VÁRJÁK az operatársulatból, azt mond­ták, ne keressek máshol mun­kát, mert itt úgy is kapok majd feladatokat szabadúszóként. Nem kaptam. Többször szóba kerültem korábban az Opera­házban, ezért amikor hallot­tam, hogy az ottani társulat tagjai közül az idő rövidségére hivatkozva egyik basszista sem vállalta A rózsalovag-be­mutatóra Ochs báró szerepét, jelentkeztem. Ez az egyik leg­nehezebb, leghosszabb basz­szus szerep, két és fél oktáv hangterjedelmet igényel, rá­adásul németül kellett megta­nulni. Jól sikerült a bemutat­kozásom, a Strauss-operán kí­vül Sári József új darabjában, a Napfogyatkozásban és a Don Giovanniban is kaptam szere­pet - mondja Gábor Géza, aki mostanában Szegeden is fellé­pett: Brander szerepét énekel­te a nagyszínházban újra mű­sorra tűzött Faust elkárhozásá­ban. - Úgy érzem, Szegeden már nem gondolkodnak ben­nem, nem vesznek elő olyan operát, amelyben lenne nagy basszus szerep. A rózsalovag lett rendezője, Andrejs Zagars, aki a rigai opera igazgatója, énekli, Medveczky Ádám Mozart Requiemjére, Peskó Zoltán a pé­csi Carmina Buranára hívta. Ko­csár Balázzsal és a debreceni társulattal a Hunyadi László gyu­lai várszínházi bemutatójára ké­szül - Gara Mária szerepét énekli majd. Előtte a miskolci operafesztivál zárókoncertjén a Milánói Scala kórusával a Carmi­na Buranában lép fel. Alföldi Ró­bert meghívta Melindának a Nemzeti Színházba, ahol a kö­vetkező évadban Katona drámá­jából és Erkel operájából külön­leges produkciót rendez. - Sze­gedre csak pihenni megyek majd a nyáron, amikor a férjem, Silló István a My Fair Lady kamieste­reként a szabadtérin dolgozik. Ki sem látszom a feladatokból, ren­geteget kell tanulnom, de szíve­sen fellépnék néha otthon is ­fogalmaz Rácz Rita, akit a győri­ek a Hoffmann meséiben láthat­nak, az Operaházban pedig a Romádé király új ruhájában Dzsufi szerepét, a Don Cartos­ban a Mennyei hangot énekli. meghívott Rigába Leporelló­nak. Külföldön is érdemes sze­rencsét próbálnom, mert sza­badúszó énekesként nehéz basszista hangját is a legna­gyobbakéhoz hasonlítják. - Amikor Szegeden kitettek Gábor Géza Ochs báró, Rácz Rita Sophie szerepében A rózsalovagban, az Operaház színpadán. FOTÓ: DM/DV i

Next

/
Oldalképek
Tartalom