Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-14 / 111. szám

2010. MÁJUS 14., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 9 MÁJUS 29-ÉN TIZENKETTEDIK ALKALOMMAL ADJÁK ÁT A KITÜNTETÉSEKET A SZÍNHÁZBAN 30-an versenyben a Dömötör-díjakért A közönség szavazatai alapján idén 12. alkalommal ítélik oda a szegedi színházi élet kitüntetéseit, a Dömötör-díjakat. A nagyszínházban a május 29-i gálaesten köszöntik a 2009/2010-es évad legjobbjait -10 kategóriában 30 jelöltre lehet voksolni. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Civil kezdeményezésként 1999-ben alapították a Szegedi Nemzeti Színházban folyó művészi alkotómunka elismerésére a Dömötör-díjat. Miközben 2006-ban városi díjjá lett, megőrizte hagyományos, civil jellegét is azzal, hogy 10 kategóriában a szavazólapra kerülő három-három jelölt közül a szegedi közönség dönthet arról, végül ki lesz a díjazott. Az idei szavazólapokat a nagyszínházban és a kisszínházban, valamint a jegyirodában elhelyezett urnákba május 21-éig lehet bedobni. Lehet szavazni az interneten is: www.domotordij.designer.hu/ szavazas.php. A voksoláshoz segítségül kritikákból, beszámolókból, blogokból idézünk. Az évad egyik nagy sikere volt az Aranycsapat - négy jelölést is kapott a díjra. Az előadás egyik látványos jelenete. LEGJOBB FÉRFI SZÍNÉSZI ALAKÍTÁS. Borovics Tamás (Bolha a fülbe): meggyőző a kettős szerepben, ráadásul néhány alkalommal olyan gyorsan öltözik át, hogy a néző - ha átadja magát a színház varázsának - tényleg elhiszi, hogy kettő van belőle". Magyar Attila (Háztűznéző): „...kifinomult eszközökkel, aprólékos színészi munkával, remek arány- és tempóérzékkel mindenféle változástól rettegő, tutyimutyi, nyámnyila anyátlannak mutatja a döntésképtelen Padkai jószint". Pataki Ferenc (Aranycsapat): „A legjobb jampi az Angyal Gyurit alakító Pataki Ferenc." LEGJOBB NŐI SZÍNÉSZI ALAKÍTÁS. Erdélyi Tímea (Aranycsapat): „Csorba Katának és Erdélyi Tímeának jól áll a cserfes Winkler nővérek szerepe." Fekete Gizi (Csongor és Tünde): „Mirigy - akinek rendkívül jól eltalált megformálásával Fekete Gizi pályája során már a harmadik szerepet kapja a Csongor és Tündében nem tréfál, jelleme nem egyszerűen álnok, hanem hízelkedéssel és ravaszsággal kevert gonoszság." Szilágyi Annamária (Háztűznéző): „...a kecskeméti előadásban női jelmezben férfi játszotta a házasságközvetítőt, Fjokla Ivanovnát -, Szegeden Szilágyi Annamária a legjobb választás a szerepre. Ellenállhatatlan humorral bővérű, nagyszájú, harsány, vörös bestiát alakít, aki - üzlet az üzlet - az embervásárban is meg akarja találni a számítását." LEGJOBB OPERAÉNEKES. Geiger Lajos (Álarcosbál): már a Simándy-verseny győzteseként meggyőzött: kitűnő baritonistává válhat. Bár hangja nem olyan fenyegetően sötét, mint Kelemené, Renato második áriáját okosan felépítve, meggyőzően énekelte, megérdemelte a hatalmas tapsot." Horváth István (Ory grófja): „...a második felvonásra kiderült, hogy nemcsak elsőrendű komikus, de többnyire biztonsággal birtokolja a sokszor nyaktörő magasságokba merészkedő tenor szólamot is." László Boldizsár (Bohémélet): „A pénteki premieren László Boldizsár alakította Rodolfót - fényes, erőteljes hanggal, olaszos ízekkel-színekkel, latin temperamentummal." LEGJOBB OPERA-ÉNEKESNŐ. Készei Bori (Ory grófja): „...az imádott grófnő szerepében messze az előadás legjobbja volt mind színészi, mind énekesi teljesítményét tekintve: visszafogott gesztusaival eleinte Adéle-ben a magányos és megtört, kevesek által megértett díva ízléses karikatúráját mutatja..." Kónya Krisztina (Bohémélet): „Mimiként mindkét este Kónya Krisztina lépett színpadra, pénteken még kicsit fáradtnak tűnt a hangja, másnap már sokkal frissebben, erőteljesebben, élményszerűbben énekelt - talán játéka is ettől vált még plasztikusabbá." Pasztircsák Polina (Bohémélet): „Nagyon fiatal, de szinte korlátok nélküli voce, ugyanakkor nem „tüntet" magasságokkal és manírokkal. Egyszerűen énekel, világos, minden mesterséges sötétítéstől, huhogástól, vibrálástól mentes hangon. Ráadásul játéka is mesterkéletlen - és szép." LEGJOBB RENDEZŐ. Bodolay Géza (Álarcosbál): „arrakényszerít, gondoljuk újra végig, milyenek igazából az Álarcosbál hősei, mi történik igazából, ne higgyünk a sztereotípiáknak". Juronics Tamás (Faust elkárhozása): „Filmszerűen pergő, izgalmas képekből építkezik a jelképekben is gazdag produkció - mintha klipek füzérét látnánk. Egyetlen percre sem engedik a publikumot unatkozni: hatásos fények, füstök, tágul-szűkül-pulzál a tér - és a néző teljesen elvarázsolódik." Keresztes Attila (Liliom): „ötletesen bánik a látványelemeket is pótló, hangulatfestő filmes hangeffektusokkal: vészjósló szárnycsapások, távolból beszűrődő verklimuzsika és a zongorabillentyűk belső utakra terelő hangjai mozgósítják a néző képzeletét". LEGJOBB DÍSZLETTERVEZŐ. Kentaur (Faust elkárhozása): „...Kentaur álmodott izgalmas, absztrakt teret. A műszaktól szinte emberfeletti teljesítményt kívánó színpadkép központi eleme egy hatalmas, változékony falszerkezet, amely két fémtoronyra erősítve lélegzetelállító forgásokra képes. Olykor megdöntik a teret: hol Faust szobáját látjuk 90 fokos szögben felállítva, hol pedig az Elba zöldellő-virágzó partját." Mira János (Csongor és Tünde): „A díszlettervező Mira János a romantikus festő, Caspar Dávid Friedrichet idéző háttere előtt játszódik a cselekmény, amely összetettségében szimbólumképző, jelképsűrítő erővel bír: lengyel zászlóval olykor katonák tűnnek fel (az 1831-es lengyel felkelést idézve), a forgószínpadon sírok, zöld fénnyel megvilágított »üvegketrecben« őz..." Székely László (Bohémélet): „Székely László letisztult, már-már minimalista díszletet tervezett: feketéből indulva fehérbe vált a padlásszoba, a Momus kávéház, de még a bútorzat is. A párizsi háztetők halszemoptikával torzított sziluettje is feketén tűnik fel a háttérben." LEGJOBB JELMEZTERVEZŐ. Kentaur (Álarcosbál): „...nemcsak a táncosok és az énekkar ruhája meghökkentő, hanem a főszereplők megjelenése is nagy meglepetéseket okozhat. Míg egyik énekes csodaszép ruhakölteményben jelenik meg, addig egy másik elegáns, ámde visszafogott öltönyben sétál be a színpadra." Papp Janó (Aranycsapat): „jelmezei jól sikerültek, Stopli úr megyekettes törzsszurkolókat idéző összeállítása autentikus, s mintha 40 éve elfeledett gardróbok mélyéről bukkantak volna elő a nagy kedvvel rokizó tánckar színes ruhái is". Wieber Marianne (Csongor és Tünde): „Gidró Katalin Tündéje olyan, mintha egy poros mesekönyvből sétált volna ide: Wieber Marianne jelmeztervező lenge, csillámló fehér ruhácskát adott rá, amiben belibeg és kilibeg, aranyhaját igazgatja, a szemét lesüti..." LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ. Gömöri Krisztián (Bolha a fülbe): „A bemutató egyik kedvence volt Gömöri Krisztián (Camille Chandebise), a furcsa beszédhibával megáldott unokaöcs - tipikus szerencsétlen hülye. Gátlástalanul, visítva röhögött rajta a közönség." Horváth Illés (Liliom): „Tetszett Horváth Illés eszelős Ficsúrja, aki bukott fekete angyalként tűnik fel az utolsó képben." Jakab Tamás (Liliom): „Berkovics detektív, majd a Fogalmazó szerepében Jakab Tamás mennyei hófehérben, angyalszárnyakkal teremt nagyon is földi karaktert." LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ: Borsos Bea (Bolha a fülbe): „Lucienne Homenides de Histangua szerepében Borsos Bea üde komika." Csorba Kata (Aranycsapat): „Csorba Katának és Erdélyi Tímeának jól áll a cserfes Winkler nővérek szerepe." Erdélyi Tímea (Csongor és Tünde): „Az egyetlen, aki valóban tetszik, és hiteles a számomra, az Ledér, Mirigy boszorkány lánya, alias Erdélyi Tímea, akit annak idején barátok közt láthattunk Tildaként. Felszabadult, élettel teli játékot kapunk tőle." LEGJOBB TÁNCOS. Czár Gergely (Homo Hungaricus): „A bálák közé benyomuló, erőszakos hatalom elnyeli, majd kiköpi a magára maradt, segítséget váró szegénylegényt - Czár Gergely jól játszotta a hatalomra és nőre vágyó, majd mindezt kihasználó figurát." Palman Kitti (Unisono): „A cizellált kamarajelenetek közül különösen tetszett a c-moll zongoraverseny deklamáló Largo tételére komponált finom, bensőséges tánchármas: Palman Kitti artisztikus erotikussága..." Szarvas Krisztina (Homo Hungaricus): „Izgatóan csábtáncoló Cigánylány Szarvas Krisztina." László Boldizsár és Kónya Krisztina a Bohéméletben. FOTÓK: VERÉB SIMON Bánvölgyi-kisplasztika a dij. A május 29-i gálaműsornak idén is a nagyszínház ad otthont. Az estet Toronykőy Attila és László Boldizsár rendezi. A fődíjat, azaz az életműdíjat az idei soros elnök, Tajti Gabriella vezette társadalmi kuratórium ítéli oda. A legjobb háttérmunkás címet a szegedi társulat tagjai, dolgozói titkos szavazással adományozzák. A Dömötör-díj - amelyet a gálán minden győztes átvehet - Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert jobbjában lándzsával, baljában a róla elnevezett szegedi toronnyal ábrázoló, márványtalapzaton álló, bronzból készült kisplasztikája.