Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

2010. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ A DÉL SPORTJA 27 Gyógy-ír rjm PROF. DR. DEZSI CSABA ANDRAS A gégerákok legkorábbi tünete a rekedtség, melyet természetesen okozhat banális meghűlés is. azonban ha egy hónapnyi kezelés során sem szűnik meg. esetleg légzési nehezítettség is jelentkezik, haladéktalanul gégész szakorvoshoz kell fordulni. IGAZOLÓDOTT A HUMÁN PAPILLOMAVÍRUS EGYES TÖRZSEINEK KOROKI SZEREPE IS A fej-nyaki régió rosszindulatú daganatai A fej-nyaki régió daganatai az ajak, a szájüreg, a garat, az orr és az orrmelléküregek, a nyálmirigyek és a gége daganatait jelentik. Magyarországon ezen daganatok okozta halálozás 1970 óta több mint négyszeresére nőtt, különösen a szájüregi rákok előfordulása és az általuk okozott halálozás emelkedik,'az utóbbi 20 évben csaknem ötszörösére nőtt. ONKOLÓGIA DR. LASZIP ILONA Korábban ezek a daganatok főként férfiaknál jelentkeztek, azonban köszönhetően a nők között is egyre elterjedtebb dohányzásnak és a rendszeres alkoholfogyasztásnak, ez a különbség drasztikusan csökken. Ml LEHET AZ OKA? Kialakulásukban legfontosabbak a környezeti ártalmak, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiénia és az alultápláltság. Egyre több esetben igazolódik a humán papillomavírus (HPV) egyes törzseinek kóroki szerepe is. A cigaretta füstje 4700 (!) különféle anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 50 bizonyítottan rákkeltő. Fontos tudni, hogy közülük néhány a cigarettapapír égésekor keletkezik, tehát hiába próbálják csökkenteni a cigaretták kátránytartalmát (hamis biztonságérzetet keltve ezzel a fogyasztókban), a rákkeltő hatás így alig csökkenthető. A dohányzáskor beszívott meleg füst a nyálkahártyákon vérbőséget okoz, így tovább fokozza a rákkeltő anyagok felszívódását. Az alkohol főként a tömény italok okozta krónikus irritációval, másrészt a rossz minőségű szeszes italokban előforduló különféle vegyi anyagokkal járul hozzá ezen betegségek kialakulásához. Ebben a betegcsoportban nagyon gyakori az elhanyagolt fogazat, a szájhigiénia teljes hiánya miatt gyulladt, sorvadt fogíny, a letört fogak által okozott nyálkahártya-irritáció. Az alultápláltság hátterében többnyire a rossz szociális körülmények állnak, azonban magasabb jövedelmű, jó anyagi helyzetben lévő betegeknél is kialakulhat, hiszen az alkohol jó energiaforrás, azonban semmilyen, a szervezet számára létfontosságú anyagot nem tartalmaz - ilyenkor „minőségi" alultápláltságról beszélünk. MILYEN TÜNETEKRE KELL FELFIGYELNI? A betegség jelentkezhet nem gyógyuló sebek, fekélyek formájában az ajkakon vagy a szájüregben (nyelven, a nyelv alatti régióban, a pofa nyálka-^ hártyáján, esetleg a mandulák helyének megfelelően). Ezek a helyek mindenki számára jól láthatók, egy tükör segítségével áttekinthetők. A garat daganatainál gyakori tünet a nyelési fájdalom, mely később állandósulhat, valamint az egyre súlyosbodó nyelési zavar, mely a betegség előrehaladtával teljes nyelési képtelenséget is jelenthet. Az arcüregek daganatai nagyon sokáig nem okoznak tüneteket és ezért sajnos legtöbbször későn kerülnek felismerésre. Gyanús lehet a féloldali arcduzzanat, a színes, esetenként véres, bűzös orrfolyás, az orrdugulás. A gégerákok legkorábbi tünete a rekedtség, melyet természetesen okozhat banális meghűlés is, azonban ha egy hónapnyi kezelés során sem szűnik meg, esetleg légzési nehezítettség is jelentkezik, haladéktalanul gégész szakorvoshoz kell fordulni. A régió daganatainak közös tulajdonsága, hogy előbb-utóbb áttétet adnak a nyaki nyirokcsomókba, melyet a beteg eleinte fájdalmatlan, később féloldali nyak- és fejfájást okozó, lassan növekvő csomó formájában észlel. A jövő keddi Gyógy-ír mellékletben a kivizsgálásról és a kezelésről olvashatnak bővebben. (Szerzőnk klinikai onkológus főorvos.) VÉDELEM AZ INFARKTUS ES AZ ERELMESZESEDES ELLEN v/ 99 A cigaretta füstje 4700 (!) különféle anyagot, tartalmaz, ezek közül több mint 50 bizonyítottan rákkeltő. Fontos tudni, hogy közülük néhány a cigarettapapír égésekor keletkezik, tehát hiába próbálják csökkenteni a cigaretták kátránytartalmát (hamis biztonságérzetet keltve ezzel a fogyasztókban), a rákkeltő hatás így alig csökkenthető. Az áttétképződés génmutációk sorozatának eredménye RÁKKUTATÁS MTI Mellrákban meghalt nőtől származó sző vetminták teljes genetikai elemzésekor öt ven olyan mutációra bukkantak amerikai kutatók, amelyek összefüggtek a tumor növekedésével, közülük húsz mutáció pedig az áttétek képződését segítette. A St. Louis-i Washington Egyetem munkatársainak tanulmánya a Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg. Rick Wilson vezetésével egy 44 évesen, mellrák miatt meghalt fekete nő négy szövetmintájának teljes DNS-elemzését végezte el a kutatócsoport. A tumor az egyik legagresszívebb típusú volt, a kemoterápia és a sugárkezelés ellenére több, egyebek közt agyi áttétet is képzett. A páciens a diagnózis utáni egy éven belül meghalt. A szakemberek szerint ő az első fekete nő, akinek teljes genomját elemezték. A mintákban ötven génmutáció között húsz olyat is találtak, amely az eredeti tumorban még nem volt jelen, csak az áttétben bukkant fel. A kutatók úgy vélik, ez azt mutatja, hogy egy kisebb sejtcsoport - amely tartalmazza a halálos mutációkat - kiszabadul az eredeti daganatból, bekerül a keringésbe, és más szervekbe eljutva agresszívan növekszik. A későbbiekben a kutatók több ember rákos mintáinak génmutációit is azonosítani kívánják. A különböző páciensek egyedi génmutációinak összevetése lehetővé teszi majd, hogy megállapítsák a közös jegyeket, amelyekre alapozva a betegség diagnózisa és kezelése fejlődhet. A szakemberek az eredmények alapján úgy vélik, hogy a rák éppannyira összetett, mint azt feltételezték, ezért csupán egy vagy két génmutáció megcélzása csak kis valószínűséggel lesz eredményes. Genetikai tanácsadás a családban PR-CIKK MUNKATÁRSUNKTÓL Többek között örökletes és daganatos betegségek, meddőség, szív- és érrendszeri problémák, illetve az Alzheimer-kór kockázatának megállapítására és megelőzésére is alkalmas lehet egy új típusú genetikai vizsgálat. A genetikai hajlam tudatos kezelése életet menthet. A hosszú, boldog élet, az egészséges gyermek születése valamennyi család egyik legfőbb kívánsága. Napjainkban az újszülöttek 4 százalékánál genetikai rendellenesség észlelhető. Az egyéves csecsemők 5 százalékánál genetikai eredetű betegséget igazolnak az orvosok. A fiatal felnőttek 8 százaléka szenved genetikai okra visszavezethető kórképben. Az idős emberek megbetegedései, az úgynevezett népbetegségek - magas koleszterinszint, szív-ér rendszeri, cukor-, illetve daganatos betegségek - kialakulásában a modem genetikai kutatások egyre nagyobb arányban igazolnak genetikai hajlamosító tényezőket. Tanácsadással kiszűrhetők ezek a kórképek. - A klasszikus genetikai betegségek vizsgálata - például Down-kór - mellett új célokat tűztünk ki. Az optimális családtervezésre, meddő egy pár a családtervezésre, már a terhességet megelőzően is meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. A szervezet fölsavszükségletének megállapítása például nagyon fontos. Ebből kiderül, hogy núlyen típusú terhesvitamint kell szednie a leendő kismamának. Célszerű a vizsgálat elvégzése meddő pároknál is, hogy a folsavbevitel ideális legyen magyarázta Horváth Emese klinikai genetikus. Optimális esetben azoknak a nőknek, akik fogamzásgátló tablettát szeretnének szedni, el kellene menniük egy genetikai vizsgálatra, hiszen az antibébi-tabletta - genetikai adottság esetén - növelheti a trombózisveszélyt. Az is jól ismert tény, hogy a stressz fokozott kockázatot jelent a szív-ér rendszeri betegségek kialakulására. A genetikai kutatások az Apolipoprotein-E gént, amely a 19. kromoszómán helyezkedik el és a véiplazma egyik fehérjéjét kódolja, „menedzsergénként" jelölik, mivel a gén különböző formái szív- és érrendszeri betegségek, valamint az időskori memóriavesztéssel jellemezhető Alzheimer-kór kockázatának megközelítésére is alkalmasak. A hajlamosító faktorok azonosítása felhívja a figyelmet a környezeti tényezők tudatos befolyásolására, a betegségek kialakulásának megelőzéséhez. párok kivizsgálására, bizonyos betegségekre való genetikai hajlam kiszűrésére és a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt. Ahhoz, hogy a lehető legjobban felkészüljön Aranyklinikaja. egészseg aranyat er 22 SZAKTERÜLET SZAKORVOSAI A VÁROSKÖZPONTBAN. VÉRVÉTEL, ULTRAHANG, SZÜRŐPROGRAMOK, GENETIKAI TANÁCSADÁS. JELENTKEZZEN BE MOST: e TELEFON: + 46-20/573 5434 SZEMÉLYESEN: SZEGED. ARANY JÁNOS U 14 INTERNET: WWW, A KAN Y K i INIKA IUI Alkohol: kis mennyiségben gyógyszer MEGELŐZÉS ANGLIA Brit kutatók 22 ezer emberre kiterjedt követéses tanulmánya szerint a mértékletes alkoholfogyasztás jelentősen csökkenti a vérrögképződés miatt előálló szélütés kockázatát, ám ez csak a nem dohányzó egyéneknél mutatható ki. A Cambridge-i Egyetem kutatói 22 ezer 254 embert követtek nyomon 12 éven át. Megállapították, hogy a napi 1-2 pohár bornak megfelelő mennyiségű alkoholt fogyasztó, nem dohányzó embereknél 37 százalékkal kisebb volt a szélütés előfordulásának kockázata, mint az absztinenseknél. A dohányzóknál azonban nem jelentkezett ez a védőhatás. A cigi mindig csak rombol. A nagy mennyiségben fogyasztott alkohol növeli a vérnyomást, ezzel emeli a szélütés kockázatát. A kisebb mennyiségben elfogyasztott alkohol megelőzheti a vérrögök képződését, és csökkentheti az erek falán a zsíros lerakódást. A dohányzás viszont elősegíti az artériákban a plakkok kialakulását. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az agyvérzésből eredő szélütés kockázatát nem csökkenti a mérsékelt alkoholfogyasztás, a nagyobb mennyiségű ivás pedig minden típusú szélütés rizikófaktora. A tanulmány részleteit a BBC hírportálja szerint (http://newsvote.bbc.co.uk) az Amerikai Neurológiai Akadémia torontói konferenciáján ismertetik a brit kutatók. Az ivásban mértéket kell tartani. A dohányzásban egészséges li-