Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-27 / 97. szám
2010. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ A DÉL SPORTJA 327 EMBERRE IS VESZÉLYES AZ ÖNTÖZŐÁROK Új BORÍTÁSA: AKI BELEESIK, NEMIGEN TUD KIMÁSZNI Vadpusztulás a csatornában Eddig 48 vad pusztult bele abba a befóliázott öntözőcsatornába, ami tavaly készült el Szentes határában. Az illetékes vadásztársaság nem tesz feljelentést, megoldást szeretne, mert ha aszályos lesz a nyár, még több vad veszhet bele a 3 méter mély árokba. SZENTES bíró dániel December dereka óta 11 őz, 5 mezei nyúl, 10 róka, 9 borz, 8 görény, 2 menyét, 2 sündisznó és egy patkány pusztult bele abba a Szentes környéki öntözőcsatornába, ami a tavalyi év végére vastag fóliaborítást kapott. Az állatok, ha már belementek, nem tudnak kimászni belőle. Az illetékes Új Barázda Vadásztársaság tagjainak 6 őzet sikerült időben kimenteniük a 3 kilométer hosszú, 2-3 méter mély árokból, de mára nekik is nyomuk veszett: a területről teljesen eltűntek az őzek és a ragadozók. A vadászok szerint annak tudható be a nagy veszteség, hogy a csatorna keresztezi a vadak útvo„December dereka óta 11 őz, 5 mezei nyúl, 10 róka, 9 borz, 8 görény, 2 menyét, 2 sündisznó és egy patkány pusztult bele a szentesi csatornába." Több mezei nyúl is belepusztult már a csatornába. A SZERZŐ FELVÉTELE nalát. A szörnyű halál mellett további gondot jelent, hogy bár az állatok idővel alkalmazkodnak, és felismerik a veszélyforrásokat - nyáron, aszályos időszakban a vízzel telt árok odacsalja a vadakat, és akkor még több pusztulhat el. - Nem rendőrségi feljelentésen, hanem a megoldáson gondolkozunk, mert ez a vadpusztulás más, befóliázott csatornaszakaszokon is előfordulhat. Átjárókat és kijárókat szeretnénk létesíteni mihamarabb - nyilatkozta lapunknak Kovács György, a vadásztársaság elnöke. - Teljesen elfogadott és jogszerű, hogy ott, ahol nagy a vízveszteség, fóliával bélelik az öntözőcsatornát. Korábban egy 500 méteres szakaszon végeztünk hasonló átalakítást, ott is elpusztult néhány vad, de idővel elkerülték azt a részt. Most mi is segítünk a vadásztársaságnak, hogy megoldást találjunk a problémára mondta Ugrai Bálint, a Szentes környéki Vízgazdálkodási Társulat vezetője. A társulatnak az Árpád Agrár Zrt.-vei közös beruházása volt az árokszakasz szigetelése. Ugrai Bálint hozzátette, a most befóliázott szakasz emberek számára is veszélyes, ezért ki is fogják táblázni, nehogy bárki fürdeni akarjon a csatornában. Másutt, ahol van pénz rá, a fóliára betonburkolat is kerül, de Szentesen erre nem volt lehetőség. A város határában egyébként még 10 kilométer hosszú csatornaszakaszon lenne indokolt a fóliázás, mert szivárog az öntözővíz. Felhívtuk a területileg illetékes Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságát, ahol elismerték, egyre nagyobb veszélyt jelent a hazai vadállományra az árkok befóliázása, de ez a fajta szigetelés teljesen jogszerű. Mivel védett állat is van a Szentesnél elpusztult vadak között, vadvédelmi bírság kiszabása várható, de hosszabb távon abban látják a megoldást, ha az ilyen árokbélelések előtt vadrámpák építésére köteleznék a beruházó szervezeteket. Kerestük az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hátha meg tudják mondani, milyen következményei lehetnek ennek az esetnek, illetve mivel lehetne elejét venni az effajta vadpusztulásnak. A hivatal időt kért a válaszadásra. „ „ CSONGRÁD MEGYEI ÁLLÁSKERESŐKTŐL CSALTAK KI PÉNZT - EGY HÓNAPIG HITEGETTEK OKÉT Átverték az idénymunkásokat SZEGED folytatás az ^oldalról Mindenkitől gyorsan kértek 40 ezer forintot, utazási költségre. Korábban befizettük a 10 ezer forintos regisztrációs díjat is a munkaközvetítőnek - mondta lapunknak az egyik károsult, Magyar Márta. A beígért busz helyett autókkal utaztak. Társa, Farkas Aranka elmondta: egy olasz férfi, Mariano Grimaldi fogadta őket a célállomáson, Bracigliano községben, 1700 kilométerre Szegedtől. - Azonnal beszedett 100 eurót mindenkitől, azt mondta, kaució. A csoport kaptunk bért - meséli. 5 eurót ígértek nekik óránként, úgy tudták, októberig folyamatosan lesz eper-, cseresznye-, paradicsom- és gesztenyeszedés. A középkorú, olaszul nem beszélő nőket - a csoport egy tagja tolmácsolt nekik - egy hónapig hitegették, mire elárulták: jobb lett volna, ha április végén mennek, addig nincs munka. Végül az olaszoktól 500 eurót kaptak a visszaútra, így tudtak hazajönni. Szeretnék visszakapni a pénzüket. - Lenullázódtunk. Mindenki kölcsönpénzből ment ki. Az utazás előtti napon mondtam fel a munkahelyemen, jó néhányan tettek még így. Most nincs Csak aláirt munkaszerződéssel. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 14 szegedi és egy Kübekházán bejegyzett magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szervezet van a megyében. Egy másik szegedi irodánál elmondták: csak úgy közvetítenek ki valakit, ha előtte a külföldi munkaadó átfaxolja a szerződést, s az alany itthon aláírja. Mire kiutaznak, már fix a munka, a bér, s pontosan tudják, hol szállnak meg, mennyit kell fizetni érte. Semmiféle díjat nem kérnek, a munka törvénykönyvének megfelelően. egyik felét, négyünket egy meleg víz, fűtés, áram nélküli lakásba tettek. Egy hétig felénk se néztek. Akkor jött egy ügyintéző, kérdezte, hajlandók vagyunk-e papír nélkül dolgozni. Belementünk, mert azt hittük, különben ránk zárja az ajtót, ígérte, néhány nap, és itt lesz a papír is. Egy hónap alatt 6-7 napot dolgoztunk, de nem állásom. 60 éves vagyok - fogalmazott Ábrahám Antalné. Segélyből élek, középkorú nő vagyok, munkahelyet akartam magamnak találni, még ha csak októberig is - tette hozzá Magyar Márta. Első útjuk a szegedi irodába vezetett: innen kapcsolattartójuk telefonált az olasz férfinak, aki csak annyit mondott: reggel fél 9 van, még alszik, ne zavarják. Szerződést nem írtak alá sem a szegedi munkaközvetítő irodával, sem Olaszországban. Itthon csak egy nyilatkozatot kaptak, amely szerint az első havi fizetésből 100-250 eurót kell átutalniuk a szegedi cégnek. A nyilatkozat tele van helyesírási hibákkal: például a „kötelezetségét", „felelőséggel", „útazás" szavak olvashatók benne. - Fordítási díjat fizettek be nekünk, amiről számlát is adtunk. Ezen felül egyetlen fillért sem vettem fel tőlük! Egy tőlünk független cég szállította ki őket. Munkadíjat nem kértünk tőlük, a törvénynek megfelelően: egy nyilatkozatot írtunk alá, amelyben vállalták, hogy az első havi fizetésükből jár nekünk a munkadíj összege - tájékoztatott Borbás Istvánná, a Tutti Insieme Kft. vezetője. Én itt nem köthetek munkaszerződést. Keretmegállapodást kötöttem, 30 emberre. Az iroda munkatársa, aki kísérte őket - részben egy hirtelen családi tragédia miatt - valóban nem állt a helyzet magaslatán. Már nincs a cégnél. Amikor megtudtam, mi a helyzet, felhívtam az olasz koordinátort, és azt mondtam, feljelentem, ha nem hozatja haza őket - állítja a közvetítő cég vezetője, aki pénzt küldött a hazaútra, és felajánlotta az érintetteknek, díjmentesen keres nekik egy másik külföldi munkát, mert „a legjobb szándék vezérelte". Ha túl csábító az ajánlat Az ÁFSZ több jó tanáccsal is szolgál a külföldre készülőknek (bővebb információ a www.afsz.hu oldalon): - Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! - Elutazás előtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól! - Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arróL hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál. - Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat! - Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem. - Ha úgy érzi, hogy becsapták, segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját. Az olasz munkaadóval még nem dolgozott a Németországba, Angliába, Ausztriába, Belgiumba is közvetítő, tavaly február óta működő szegedi cég. - Amennyire lehet, lenyomoztuk őket, de kiutazni nem tudok minden egyes partnerünkhöz. Átverte a magyarokat - erősítette meg Borbásné. Komoly cég BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu „Hívj, vagy gyere el személyesen, és győződj meg a cég komolyságáról!" Komoly emberismeret áll az ilyen mondatok mögött. Akik így hirdetik külföldi munkalehetőséget közvetítő vállalkozásukat, tudják, hogy a negyvenes-ötvenes éveiben járó munka nélküli magyar ember megörül, és hátra is dől, amint idáig ér az olvasásban. „Nyugi, nem foglak becsapni" - ezt ő így fordítja le, és megnyugszik. Nem zavarja, hogy letegezik, ezt inkább a célszerűség jelének tulajdonítja, vagy annak, hogy a vállalkozás fiatalokra számít. Majd megmutatja ő, hogy tud úgy dolgozni, mint egy huszonéves. Aztán rájön, hogy mégsem olyan kerek a történet. Bár ő kifizette az útiköltséget, és el is viszik 99 Mert nem vagyunk mi élhetetlenebbek, mint a többi nép. autón Olaszországba, ott kiderül, mennyi mindenen és milyen sok emberen múlik az, hogy állást kapjon. Várni kell, senki sem beszél érthetően, semmi sem világos, csak az, hogy nincs munka, nem is lesz, és ő nem hibáztathat senkit, csak saját magát és a „korlátlan lehetőségeket". Mielőtt Magyarország csatlakozott az Unióhoz, arról írtak az újságok, hogy a szabad munkavállalás joga elsősorban a fiataloknak kínál esélyt. Sok fiatal indult el - de velük együtt olyan középkorúak és idősebbek is, akik itthon nem tudtak elhelyezkedni, de nem akartak támogatásból élni. Komoly és komolytalan cégek sora foglalkozik a közvetítésükkel, felkészítésükkel. Ide lehetne írni, de nekik már nem újdonság, hogy milyen sokan próbálnak élősködni rajtuk. Olyan iskolát járnak ki most, őszülő fejjel, amilyenről itthon maradó kortársaiknak fogalmuk sincs. Tudják már, miért meggondolandó ebben a korban egy ilyen vállalkozás; miért hátrány az, hogy nyugodtabb világban szocializálódtak, ahol nem akarták átverni őket lépten-nyomon; hogy ahhoz szoktak hozzá, nyelvet csak muszájból lehet tanulni. A legtöbben mégis eljutnak odáig, hogy megmutathatják, tényleg tudnak dolgozni. Mert nem vagyunk mi élhetetlenebbek, mint a többi nép. Hallottam egy csőszerelőről, aki Németországba ment munkát vállalni, többedmagával. Társai panaszkodtak, hogy drága az ennivaló, nem tudnak annyi pénzt hazaküldeni a keresményükből, amennyit eredetileg terveztek. „Márpedig lehet itt olcsó kaját venni" mondta nekik. „Miért, te mit eszel?" - kérdezték a kollégák. „Itt van, ezt ni!" - vette elő a konzervet. Elmagyarázta, hogy csinál ebből fasírtot a sült krumpli mellé, de lecsóhoz is jó, vagy csak kenyérre kenni. A konzerv címkéjén nem volt kép, csak fölirat. „Tudod, mi az, ami ide van írva?" Nem tudta. A hundefutter azt jelenti: kutyaeledel. Végül együtt nevettek. És tényleg, lehet nevetni ezen, de mint cseppben a tenger, ebben a történetben is ott csillog a mai Magyarország. A gazdák dacoltak a válsággal Várhatóan nullszaldós lesz a Vásárhelyen hétvégén megrendezett 17. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok mérlege. A tenyésztők idén vonultatták fel a legtöbb állatot. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY imre péter A szakma és a közönség körében is nagy sikert aratott a péntektől vasárnapig tartó 17. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Vásárhelyen. Az eseményt rendező Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési igazgatója, Fekete Balázs közölte: a legjobb minőségű és legnagyobb számú állatállomány eddig az idei kiállításon vonult fel. A díszvendég Horvátországon kívül Európa szinte minden országából, valamint Kínából, Ecuadorból, Kubából és Kanadából is jártak vendégek Vásárhelyen. - A válságot ágazatunk is megérzi, ilyen gazdasági környezetben a szinten tartás is eredmény. De a tenyésztőkben van annyi kurázsi, hogy a nehézségekkel dacolva évről évre eljönnek - értékelt az állattenyésztési igazgató. Fekete Balázs arra számít, a rendezvény nullszaldós lesz, pontos mérleg egy hónap múlva várható. A vásárhelyi állattenyésztési seregszemlén becslések szerint, közel 60 ezer látogató fordult meg. Autóval is több ezren érkeztek, naponta 6000 gépkocsinak tudtak helyet biztosítani 1000 forintos díjért. 400 kiállító, 73 árus és mintegy 1000 jószág várta az érdeklődőket, akik láthattak 140 sertést, 135 tejelő-, Csacsiságok a vásárhelyi seregszemlén. FOTÓ: FRANK YVETTE 140 húsmarhát, 110 lovat, 150 juhot és 4-500 baromfit. A felnőtteknek a napi belépőjegy 1000 forintba került.