Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-26 / 96. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLEKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Igazi kemény vezetőt játszik legújabb filmjében Fullajtár Andrea, a Katona józsef Színház jászai Mari-díjas színésznője. Hatéves kisfia jól viseli, hogy esténként dolgozik, bár néha „szétverné a színházat". Csak a vígjátékokban nézheti meg édesanyját, aki távol tartja magától a bulvárt, és éppen a színész­neurózist kutatja. Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír. Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár M < —1 _j CO uj ec rö cq < o •o cű ro < m l/l M p r+j CO in uj ce uj • 0mmmm ivi l/l Fullajtár Andreának nagy szerencséje van a kisfiával SZÍNHÁZ FARKAS JUDIT - A filmszemlén mutatták be Almási Ré­ka filmjét, a Team Buildinget. Kőkemény vezetőt játszik benne, aki egy multicég alkalmazottja. Hogy érezte magát eb­ben a „dominaszerepben", illik az alka­tához? - Sokféleképpen meg lehetett vol­na oldani ezt a szerepet, és nyilván az alkatomból következik, hogy efelé vittem el a figurát. De inkább a szer­vilis gondolkodásmódot szerettem volna bemutatni. Ha nem teszed raa­99 Egy művésznek szüksége van arra, hogy azt nézzék, amit létrehoz, ne azt, hogy néz ki. gadévá száz százalékig azt, amit a cég képvisel, nem tudod úgy vezetni a csoportot, hogy ne bukjál le. Ha va­laki ezt sokáig csinálja, valóban elhi­szi, hogy ezek alapigazságok, és nem tud nélkülük létezni. Nagyon sok menedzsert kezelnek ezzel a problé­mával, amikor hirtelen abba kell hagynia a szakmáját. És pont ezt akartam megmutatni: milyen az, amikor valaki annyira emberévé vá­lik egy cégnek, hogy nem tud már nevetni egy poénon, ami a céget ki­figurázza. Amikor valaki már szemé­lyesen azonosul a cég mondataival, az nagyon komoly baj. - Egyszerre hat darabban játszik. Az anyaságot és a színészi karriert hogy le­het összeegyeztetni? - Az a szakma nehézsége, hogy én este megyek dolgozni, ami egy kis­gyereknél a legintimebb periódus. Most már kialakult egy rendszerünk a fiammal: színpadra lépés előtt és szünetben mindig felhívom, és úgy állt be a biológiai ritmusa, hogy a második hívásnál már ágyban van. De tény és való, hogy amikor egy hosszabb próbaidőszak végén főpró­bahetem van, utána zsinórban ját­szom ötöt - ez már tizenöt este -, olyankor szokta mondani, hogy oda­megyek, és szétverem a színházat. De egyébként nagyon koopera­tív, nagyon nagy szerencsém van Gergővel. - A fia mennyire ismeri a színház világát? - Néha beviszem. Azokat a helye­ket szereti, ahol futkározni lehet, ahol valami nagyon érdekes gépezet van, illetve egy-két kollégámat na­gyon bírja, mert velük lehet focizni vagy verekedni. Nem az a fajta gye­rek, aki a színházban nő fel, főleg azért, mert nagyrészt olyan darabok­ban játszom, amelyek még nem neki valók. Ezeket nem szeretném, hogy lássa, nem lennének rá jó hatással. Ha víg­játékban lépek fel, azt megnézheti, és megnézte a március 15-i fellépésemet is a Nemzeti Múzeumnál, mert ezek egy gyereknek is élvezetesek. - Elsősorban kiváló tragikaként emlege­tik, de vígjátékokban is színpadra áll. A tragikai vagy a komikai szerep áll köze­lebb önhöz? - Nem tudok úgy tragédiát pró­bálni, hogy nem tudom, utána lesz egy komédia. A kettő együtt jó, egy színészen egy idő után meg lehet érezni, ha csak az egyiket vagy csak a másikat játssza. - Nem igazán forog a neve a bulvárban. Ez szándékos? - Ha egyszer életemben engem ez a műfaj beszippantana, abba belebe­tegednék. Hogy a bugyimtól a zokni­mon keresztül a férjemen át minde­nem állandóan téma legyen, és ak­kor is írjanak róla, ha nem akarom... Egy művésznek szüksége van arra, hogy azt nézzék, amit létrehoz, ne azt, hogy néz ki. így van ez minden szakmában, ha megfigyeljük, a zené­szek közül sem azok forognak a cím­lapon, akik értékes zenével foglal­koznak. - Volt próbálkozás a beszippantásra? - A Szent Iván napját forgattuk Kamarás Ivánnal. Felhívtak egy ma­gazintól - nem mondok nevet -, halljuk, művésznő, forgat Kamarás Ivánnal, mondjon valami jó sztorit! Mondom, dolgozunk. De mi a sze­rep? Én vagyok az ügynöke. És ma mit forgattak? Lehetett hallani, hogy az újságírót nem a film érdekli, csak kellene valami sztori. Meséltem né­hány dolgot - a cikk végül úgy jelent meg, hogy Fullajtár beleharapott Ka­marás Iván vállába. Itt éreztem meg, hogy ez az a világ, amely nekem nem kell. Arról semmi sem volt a cikkben, hogy ez egy forgatáson történt, hogy ez egy szerep. - Mivel tölti a szabadidejét? - Kerti törpéket festek szájjal-láb­bal... Ugyanazt csinálom, mint min­den ember. Szeretek úszni, olvasni, sétálni, teljesen váratlan módon sze­retek a gyerekemmel lenni. Man­dalákat is szoktam festeni. Semmi olyan hobbim nincs, amire azt mondhatnám, hogy más nem foglal­kozik ezzei. A szakma árnyoldalával foglal­kozik. Fullajtár Andrea jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori képzésére, és a színészneuró­zist kutatja. Miért ezt a témát válasz­totta? - tettük fel a kérdést. - Renge­teg mesteri munka született arról, ho­gyan közelíts egy szerephez, hogyan építsd fel a színészpedagógiát. Arról vi­szont nagyon kevés munka szól, mit tud tenni egy színész, amikor észleli magán a pálya nehézségeit: például egy teljes kiégést a túlstresszelt próbaperió­dus végére. Vagy egy olyan depresszi­ót, ami a konkrét szerephez kapcsoló­dik. Ezek általában negatív szerepnél jönnek elő, akkor, amikor a színész ma­gánéletileg is túlterhelt, vagy a szerep nagyon élesen egybevág azzal, ami vele a magánéletében történik éppen. Ilyen­kor a személyiséghatárok elmosódnak. Magyarországon is rengeteg olyan szí­nész kollégám volt, van és sajnos lesz is, aki ilyen helyzetbe kerül. De inkább nem beszélünk arról, hogy a szakmá­nak árnyoldalai is vannak. Szombat Szieszta AUTÓ VAGY BABA A még csupán mászni tudó lánybabák a babákért vannak oda, a fiúk viszont autót választanak és labdát - állítják brit kutatók. Kilencven gyer­meken tanulmányozták nemük szerinti von­zalmukat játékokhoz. A babák legifjabbjai 9 hónaposak voltak, legidősebbjei pedig 3 éve­sek. A „papírforma" tökéletesen igazoló­dott: a lányok sokkal többet játszottak babákkal és mackókkal, a fiúk pedig autókkal és labdákkal. Mi több, a nemük szerinti színválasztás is megfigyelhető volt: a legénykék a sötétebb árnyalatokat kedve­lik jobban. Ilyen kísérletet másfél évnél ifjabbakkal még nemigen végeztek. A kutatók mindazonáltal felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a kicsik már 9 hónaposan is erősen szocializáltak. MINÉL SZŰZEBB, ANNÁL EGÉSZSÉGESEBB A mediterrán diéta sokat segít a szív- és érrendszeri megbetege­dések esetén - spanyol kutatók most megfejtették gyógyító ha­tásának genetikai hátterét. Francisco Pérez-Jiménez, a Córdobai Egyetem kutatója és kollégái húsz, metaboli­kus szindrómában szenvedő betegnek rendel­tek el olívaolajban gazdag reggelit, egyszer „ szűz, másszor extraszűz olaj felhasználásával. * , A metabolikus szindróma elhízással, szívbe- j tegségek iránti fogékonysággal és 2-es típusú cukorbetegséggel jár. A jobb minőségű olaj csaknem hatszor annyi fenolcsoportba tartozó antioxidánst tartalmazott, mint a másik. A kutatók szerint az extraszűz olaj különösen sok gyulladásért felelős gént nyomott el a szervezetben. A tudó­sok értelmezésében az ered- , mények igazolták az elhí­zás, a gyulladá­sok és a táplálko­zás közötti össze­függéseket, to­vábbá a kiemelt minőségű olíva­olaj jótékony ha­tását. Egy átlagos anya életében öt hónapon át mos Egy tanulmány szerint egy átlagos anya életéből öt hónapot tölt mosással. Alkal­manként 26 percig tart, amíg elvégzi a mosás előtti és utáni feladatokat minden alkalommal, amikor bekapcsolja a mosó­gépet - átlagosan hetente hat alkalom­mal. Mindennek tetejében heti 55 percet tölt vasalással. Egy anya, még mielőtt gyermeke betöltené a 18. életévét, napot - vagyis közel öt hó­napot - tölt mosással. Egy brit ruhatisztító cég végeztette a ku­tatást, 4400 137 anyát kérdeztek ki mosási szokásaikról. A cég szóvivője azt mondta: elképesztő mennyiségű idő megy el csak mosással - és a többi háztartási munkáról még nem is beszéltünk. Az anyák életének egy részét olyan feladatok teszik ki, mint a zsebek kiürítése, a cipzárak felhúzása, zoknik párosítása, valamint mosásra vá­ró zoknik és fehérnemű kihalászása az ágy mögül. A megkérdezetteknek azonban csak fele mondta azt: szeretné, ha férje, párja többet segítene neki a házimunkában. Sok anya ugyanak­kor azt is elismerte, hogy nem is­mer a mosógépén minden progra­mot. Harmaduk soha nem használ folttisztítót, és negyedük nem bizo­nyosodik meg arról sem, hogy megfele­lő mennyiségű ruha van-e a mosógép dobjában. 55 szá­zalékuk legalább háromszor állítot­ta már a nem megfelelő prog­ramra a gépet, és tízből hat felejtet­te már benne a ki­mosott ruhát a gépben - ami azt jelentette, hogy a bebüdösödött ru­hákat újra ki kel­lett mosni. A Daily Mailből fordította: Nyemcsok Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom