Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-20 / 91. szám

2010. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ 219 Az első emeleten lakóknak saját kertjük van a garázs felett ebben a Hét vezér utcai társasházban. FOTÓ: FRANK YVETTE A betondzsungelben, akár egy tízemeletes ház tetején is kialakít­ható zöld kert, feltéve, hogy megfelelő teherbírású ehhez az épü­let szerkezete. Az „élő tető" télen fűt, nyáron hűt. Élhetőbbé te­szi a környezetet, és még a globális felmelegedést is csökkenti. SZEGED BOBKÓ ANNA Nyugat-Európában már 20 éve hódítanak, Magyarországon az utóbbi öt évben terjedtek el a zöldtetős házak, Szegeden vi­szont még csak néhány ilyen épült. A Szentháromság utca és a Bécsi körút sarkán most ala­kítják ki az „élő tetőt", a Hét ve­zér utcabeli társasházban vi­szont már a garázsok felett zöl­dell a kert. Az első emeleten élők így a lakásukból a teraszaj­tón keresztül közvetlenül a nö­vények közé, a fűre léphetnek. - Török Csongor tervező öt­lete alapján valósítottuk meg a kertet. A tetőt speciálisan szigeteltük, majd a földréteg­be virágzó bokrokat, tujákat, sőt még tulipánfát is ültettünk - hallottuk a házat építő Hét­vezér Kft. tulajdonosától, Fü­löp Pétertől, aki maga is az épületben lakik. Elárulta: a te­tőkertet gondnok tartja kar­ban, a virágokat és a füvet sa­ját öntözőrendszer locsolja. A zöldtetők nemcsak szé­pek, számos gyakorlati előnyük van, például a csapadékvíz hasznosításában. - Az értékes csapadékvíz nem zúdul a csa­tornákba, hiszen egy vékony termőrétegű zöldtető is meg­tartja a víz nagy részét, illetve visszajuttatja azt a természetes körforgásába. így például csa­tornahálózatok kiépítésére sem kell jelentős költségeket fordí­tani a beruházóknak vagy ön­kormányzatoknak - tudtuk meg Gilincsek Gábor okleveles építészmérnöktől, a Zöldtető Építők Országos Szövetségének tagjától, aki a múlt héten, Sze­geden tartott előadást a témá­ban az APP-DIADEM Kft. vezető tanácsadójaként. Megtudtuk: a növényzet a felfogott csapadék párologtatása révén csökkenti a hőmérsékletet, és szigeteli is a házat, ezáltal télen bent tartja a meleget, így javitja az épület energiafelhasználását, és nor­malizálja a fűtési költségeket. Egyszóval a zöldtető télen fűt, nyáron hűt. Sőt, a globális fel­melegedést is csökkenti: mint minden más zöldfelületnek, akár a betondzsungel közepén álló ilyen zöldszigeteknek is szerepük van a település leve­gőjének hűvösen tartásában. Míg az aszfalt és a beton a ma­gába szívott napsugárzást hő­ként bocsátja ki, a tetőkön bur­jánzó vegetáció a már említett módon csökkenti a hőmérsék­letet. Pozitív hatása még, hogy a növények megkötik a fűtés során kibocsátott szén-dioxidot és oxigént termelnek, így tisz­títják meg a levegőt. Minden laposon. A zöldtetőt a régebben épített lapos-, és ferdete­tős házakon is ki lehet alakítani, feltéve, hogy megfelelő teherbírású a szerkezetük, de a teraszok, a garázsok teteje, a kocsibejárók, sőt még a kukatárolók is alkalmasak lehetnek a természettől elrabolt zöldfelület visszahódítására. A rejtőzők ­a balett-teremben AZ SZTE TAVASZI FESZTI­VÁLJA részeként Barnák Lász­ló színművész rendezésében a nagyszínház balett-termében ma 19 órától mutatja be a Mo­bil Front Műhely A rejtőzők cí­mű „virtureális játékot", amelynek főszereplője egy számítógépfüggő fiatal srác ­Poroszlay Kristóf alakítja -, aki a virtuális világ rabja. To­vábbi szereplők: Borovics Ta­más, Fekete Gizi, Lazók Má­tyás, Erdélyi Tímea, Márkus Melinda és Szívós László. A Mobil Front Műhely azt szeret­né megmutatni: mindennapi kapcsolatainkban nem kezel­jük a partnereinket, környeze­tünkben lévő személyeket egyenrangú, spontán egyéni­ségként, hanem általában sztereotípiák, átvett viselke­dési panelek szerint viszonyu­lunk az általunk beskatulyá­zott figurákhoz, és úgy érez­zük, hogy - csak a saját érde­keinknek megfelelően - tőlük függetlenül alakíthatjuk a kap­csolatunkat velük. Az előadás egyfajta leképezése egy való­sághű számítógépes játéknak. A Fodor diákjainak sikere A VII. ORSZÁGOS TUDOMÁ­NYOS DIÁKKONFERENCIÁN, Nagykőrösön a Fodor József szakközépiskola 8 diákja ­Gáspár Éva, Hegedűs Katalin, Pongrácz Emese, Sáfár Edina, Verebes Dzsenifer Ramóna, Végh Szilvia, Maróti György, Várady Ákos - 6 dolgozattal és 6 előadással vett részt. Maróti György Rigó Jancsi és az indiá­ner című dolgozatának előadá­sával első helyezést ért el. Fel­készítőjük Dávid István bioló­gia—kémia szakos tanár volt. Egy kaptafára Az operatagozat mindhárom bemutatója egy kaptafára ké­szült ebben a szezonban: leg­alábbis abban az értelemben biztosan, hogy klasszikus da­rabokat modern rendezésben tűztek műsorra, a cselek­ményt más korba helyezték át és többé-kevésbé át is értel­mezték. Nem a modernitás a probléma, az opera akkor ma­radhat életben, ha képes a megújulásra. A teátrum veze­tésének azonban arra is figyel­nie kellene, hogy ne azonos stílusú, az ötleteket megis­métlő produkciók szülessenek. Nem szégyen tanulni mások­tól, akik felismerték a régi mondás igazát - a változatos­ság gyönyörködtet -, ezért egymást váltják a modern és a korhű kosztümös előadások, hiszen sokféle ízlésű a közön­ség is. sabb hangszínű Erdélyi Erzsé­betnek negyedszázad múltán is jó szerepe a jósnő. A vasár­nap bemutatkozó gárdából Udvarhelyi Boglárka okozta a legnagyobb meglepetést: ra­gyogó magasságokkal, drámai erővel énekelt. Geiger Lajos már a Simándy-verseny győz­teseként meggyőzött: kitűnő baritonistává válhat. Bár hangja nem olyan fenyegető­en sötét, mint Kelemené, Re­nato második áriáját okosan felépítve, meggyőzően énekel­te, megérdemelte a hatalmas tapsot. A debütáló Csajághy Szabolcsnak egyelőre túl nagy falat Riccardo, hamar elfáradt, de becsülettel végigküzdötte az előadást. Erőteljes, jó volt a kórus, a szimfonikus zenekar szomba­ton Pál Tamás dirigálásával karakteresebben, árnyaltab­ban játszott; Gyüdi Sándor va­sárnap vadabb tempókat vett. Zöld kert a szegedi háztetőn Hazahívják a művészeiket MAKÓ. Nacsa Zoltán elektrogra­fikáiból nyílt kiállítás a makói városházán. A 48 éves grafikus­művész Makón járt általános is­kolába, Jámborné Balog Tünde tanította, később pedig többek között Pölös Endre, Zoltánfy Ist­ván. A makói grafikai művészte­lepnek is vendége volt. Dolgo­zott nyomdában, televíziónál, reklámgrafikusként, nemrég a képzőművészeti alap tagja lett, most már csak azzal foglalkozik, amit igazán szeret. Azt mondja, a közönség sokáig idegenkedett a nonfiguratív munkáktól, de a reklámok, a tévé és az internet bevezette az embereket ebbe a képi világba. A számítógép ege­re is csak eszköz, mint az ecset: a kép nem a monitoron, hanem az ember agyában születik. A Vá­rosház Galériának továbbra is az a célja, hogy a Makóról elszár­mazott, nívós életművet felmu­tató alkotókat hazahívja egy-egy kiállításra. Nacsa Zoltán képei május 5-éig láthatók. KI BÚZTÁK A PREMIEREN AZ OPERA RENDEZŐJÉT Álarcosbál - négy Verdivel Kiállítás Kass János bélyegeiből A közelmúltban elhunyt Kossuth-díjas grafikusművész, szegedi díszpolgár Kass János bélyegei, bélyeggrafikái is láthatók a magyar posta múltját és jelenét bemutató kiállításon Szegeden, a Tisza Lajos kör­úton lévő postaigazgatóságon. A program a dél-alföldi postásnaphoz kö­tődő rendezvénysorozat része. Az érdeklődők ezen a héten 8 és 16 óra között láthatják a posta 1000 évét bemutató, három részből álló tárlatot, amelyet később más településekre is elvisznek. A kiállítást Kass János öz­vegye, Bánki Veronika is megtekintette. FOTÓ: VERÉB SIMON Színháztörténeti pillanatnak le­hetett tanúja az Álarcosbál pre­mierjének közönsége a nagy­színházban: a legidősebb ope­rabarátok sem emlékeznek ar­ra, mikor fordult elő legutóbb* Szegeden, hogy egy rendezőt hangos búzással „honorálja­nak" a nézők. Bodolay Gézával szombat este ez történt. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Amikor az Álarcosbál szombat esti nagyszínházi bemutatója végén az énekesek és a karmes­ter után halálfejes fekete póló­ban színpadra lépett a produk­ciót rendező Bodolay Géza, a karzatról többen búzással ad­tak hangot nemtetszésüknek. A drámai tagozat vezetőjét nem rendítette meg az elutasítás, a nézőtéren viszont megfagyott a levegő, és hamar befejeződött az előadók ünneplése. Gyen­gébb opera-előadások sem ge­neráltak eddig a publikumban ilyen erős ellenérzéseket. Ha Kentaur tervezi a díszle­tet, az mindig garancia a minő­ségre. Ez az Álarcosbálra is igaz: a színpadkép izgalmasan ötvözi a hagyományost a mo­dernnel. A színpad közepén felállított tükrös, forgatható fémszerkezet illik a gipszstuk­kós, fehér falakhoz és az antik bútorokhoz is. Bodolay az ope­ra bostoni „verzióját" válasz­totta, de nem ragaszkodott a 17. századhoz, meghatározhatat­lan korban játszódik a darab. Az olajoshordókkal övezett akasztófadombon hullák - és a szerelem vörös rózsája. Pál Ta­más Puccini-figurát csempé­szett a Bohéméletbe, Bodolay Farkasréti Mária (Amelia) és László Boldizsár (Riccardo). FOTÓ: VERÉB SIMON négy Verdivel operál. Ráadásul itt is utcaköveket szorongatnak a lázadók. Didaktikus megol­dás az is: minden színpadi kéz­fogáskor felvillannak a nézőté­ri fények, a város emlegetése­kor pedig kimutatnak a néző­térre. Tetszenek érteni, ugye? A koreográfiát jegyző Juronics Tamás megdolgoztatta a tánco­sokat: baljós fekete-fehér alvi­lági fantasyfiguraként kísértik végig az előadást. A produkció erőssége a ze­nei megvalósítás. László Bol­dizsár újra meglepett: Riccar­do szerepét fényes, erős han­gon, biztos magasságokkal, muzikálisan, stílusosan éne­kelte. Farkasréti Máriával (Amelia) az operairodalom egyik legszebb szerelmi kettő­sét ihletetten, szenvedélyesen adta elő. A jeles szoprántól a Morro, ma prima in grazia tet­szett legjobban. Kelemen Zol­tán Renato szerepében hozta a tőle megszokott magas nívót: sötét, magvas baritonján külö­nösen élvezet volt hallani a harmadik felvonásbeli áriát. A nadrágkosztümös, fontoskodó Oscart előbb Kónya Krisztina, vasárnap Nánási Helga alakí­totta - mindketten sikert arat­tak. Az Ulricát életre keltő Ma­gyar Szilvia különlegesen sö­tét, izgalmas, de kissé matt hanggal rendelkezik, a világo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom