Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta lVÁRSÖ »flskfona Kla.p*d» NflvspoUck vlcietwk Batysau <ro«a böpm.-.;-; kteeína Gá/mO Kowalln Skipsfc Gdansk Minsk [mjb*;. yjilev 'mayl CherkasJ Khmatnísky tXMWIWMUtWVi ? Ivano-Frankivsk Slovensk ' s/ovaíua >1 Pöften Bratislava NyiregyMza debrecen© Satu Mara o Sjekesfenetvar© WMMM1?. EGY HETE ZUHANT LE OROSZORSZAGBAN A LENGYEL ÁLLAMFŐ KÜLÖNGÉPE A díszőrség tagjai állnak Lech Kaczynski lengyel állam­főnek és nejének, Maria Kaczynskának a nemzetiszínű zászlóval leUkart koporsója mellett a varsói elnöki palota Oszlopcsarnokában Kaczynski és kísérete az i 1940-ben Szmolenszk környé­kén lemészárolt több mint 20 P* ezer lengyel tiszt és civil emlé­kére rendezett megemlékezés­re tartott Katinyba (Katyn). A mai nap hazánkban is nemzeti gyásznap az egy hete az oroszországi repülőszerencsétlenségben elhunyt lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczynski emlékére. TRAGÉDIA DOMBAI TÜNDE A lengyel nép számára az oroszországi Katyn hasonló je­lentőségű, mint hazánkban az aradi vértanúkra való emléke­zés vagy az 1956-os forradalom utáni leszámolás áldozatai előtti tisztelgés. A 70 évvel ez­előtti tömeggyilkosság évfor­dulójára Donald Tusk lengyel miniszterelnök Putyin orosz kormányfővel együtt április 7-én rótta le kegyeletét az áldo­zatok előtt. Rá három napra pedig Lech Kaczynski lengyel államfő tette volna meg ugyanezt, ezért utazott felesé­gével népes küldöttség élén Oroszországba. A két lengyel legfőbb közjogi méltóság vi­szonya nem volt felhőtlen; évek óta rivalizáltak. Másként értelmezték például országuk legmagasabb külpolitikai kép­viseletét; a liberális Tusk sze­rint erre a miniszterelnök, va­gyis ő, a nemzeti radikális Kaczynski szerint az államfő jogosult, és ez az uniós csúcs­találkozókon és más diplomá­ciai eseményeken is tükröző­dött. Szakértők szerint ezért tartottak Katynban is dupla megemlékezést. Egy hete szombat reggel, a még vitatott körülmények kö­zött lezuhant TU-154-es elnöki különgépen a személyzettel együtt összesen 97-en utaztak, senki sem élte túl a becsapó­dást. A repülő a szmolenszki repülőtér közvetlen közelében, pár kilométerre a katyni vé­rengzés színhelyétől lett a len­gyel politikai és katonai elit vesztőhelye. Elképzelhető, hogy a szerencsétlenség he­lyén is feltáratlan tömegsíro­kat rejt még a föld. Amint Ka­rol Biemacki, a Csongrád Me­gyei Levéltár lengyel igazgató­ja, történész a lengyel tévécsa­tornákat idézve fogalmazott: e sorsszerű baleset nyomán az Lech Aleksander Kaczynski. Varsóban született 1949. június 18-án ikertestvérével, Jaroslawval, aki 2006-tól két évig Lengyelország miniszterelnöke volt. jogi diplomát szerzett, 2000 és 2001 között igazságügy­miniszter Jerzy Buzek kormányában, 2001 nyarán megalapítója és első elnöke a konzervatív Jog és Igazságosság pártnak, 2002-től Varsó polgármestere, 2005-től köztársasági elnök. Felesége, Maria igen nagy népszerűségnek örvendett. Az állam élén most ideiglenesen a parlament alsóházának elnöke, Bronislaw Komorowski helyettesíti. egész világ megtudhatja, miért elátkozott hely Katyn a lengye­lek számára. Egy hete életét vesztette többek között a len­gyel országgyűlés két alelnö­ke, 14 képviselő és szenátor, a szenátus alelnöke, a nemzet­biztonsági hivatal vezetője, több államtitkár és helyettes államtitkár, a vezérkari főnök, a szárazföldi erők, a légierő és a haditengerészet főparancs­noka, az olimpiai bizottság el­nöke, a lengyel egyházak 8 magas rangú képviselője, a katyni családok 15 képviselője, a kormányőrség 8 tagja. A szerencsétlenség áldoza­tainak azonosítása lassan ha­lad; földi maradványaikat hát­borzongató módon a hetven év­vel ezelőttihez hasonlóan nagy apparátus vizsgálja. Többeket csak DNS-minta alapján lehet felismerni, az azonosításokat az orosz szakértők jövő szerdá­ig ígérik, hogy a végtisztesség megadása ne késlekedjen to­vább. Lech Kaczynskit úgy azo­nosították, hogy tudták róla: az utolsó pillanatban az elnöki pi­henőben ült. Feleségét, Maria Kaczynskát a jegygyűrűje és a körömlakkja alapján találták meg. Az elnöki párt az államfő ikertestvérének, az exkor­mányfő Jaroslaw Ka­czynskinek és az elnök lányá­nak, Martának a kérésére a mai varsói gyászszertartást követő­en az előzetes tervek szerint va­sárnap délután 2 órakor teme­tik el Krakkóban, Wawel várá­ban. Wawel a lengyel királyok székhelye is volt sokáig, egy­ben sokuk végső nyughelye. A temetésre két tucat állam- és kormányfő megy el, köztük a világ vezetői. NEMZETI GYÁSZNAP Idehaza a mai napot jelölte ki nemzeti gyásznapnak a miniszterelnök egy 2001­ben elfogadott rendelet ér­telmében. Eszerint vannak visszatérő emléknapok, mint október 6. az aradi vér­tanúk emlékére és eseti, mint 2005-ben II. János Pál pápa és 2006-ban Puskás Ferenc temetésének napja. Ilyenkor félárbocra engedik a nemzeti lobogót a Parla­ment előtt, a középületekre gyászlobogót tűznek ki, az iskolákban megemlékezést kell tartani. A kormány kor­látozhatja a nyüvános szó­rakozóhelyek programját, de ezúttal Uyen korlátozást nem léptettek életbe. Légi balesetben odaveszett politikai vezetők. 1943. július 4.: Máig nem tisztázott körülmények között lezuhant Wladislaw Sikorski tábornok, lengyel miniszterelnök. 1961. szeptember 18.: Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár Rhodesia és Kongó határán zuhant le azóta is vitatott körülmények között. 1986. október 19.: Samora Machel mozambiki elnök repülőgépe felrobbant Mozambik és Dél-Afrika határa fölött. 1988. augusztus 17.: Felrobbant Mohammad Ziaul Hakk tábornok, pakisztáni elnök gépe egy szemleút befejeztével hazafelé tartva. 1994. április 6.: Juvénal Habyarimana, Ruanda köztársasági elnöke és a vele utazó Cyprien Ntaryamira burundi államfő merénylet áldozata lett. 2004, február 26.: Borisz Trajkovszki macedón államfő repülőgépe Mostar felé tartva lezuhant. 2005. augusztus 1.: Repülőgép-balesetben lelte halálát John Garang ezredes, Szudán első alelnöke. 70 éve fejezték le a szovjetek a lengyel elitet A Varsóban élő magyar Korompay Aladár 1940-ben tűnt el Katynnál. Annak a szovjetek által végrehajtott módszeres tömegmészárlásnak esett áldozatul, amiben a lengyel elit színe-javát akarták lefejezni. Rémtettüket három évre rá nemzetközi bírálóbi­zottság bizonyította, többek között a magyar Or­sós Ferenc orvos szakértő hathatós segítségével. Katyn nevében a „kat" lengyel szó hóhért jelent, a Katyn pedig nyomasztó, kísérteties helyet. A haj­dani oroszországi Szmolenszk kormányzósághoz tartozó hatalmas erdőség 1918-ig lengyel családok birtoka volt, ezután került a szovjet belügyi szer­vekhez, és a felső vezetésnek rendeztek be lu­xus-üdülőövezetet. A későbbi exhumálások kiderí­tették: 1918 és 1940 között ötször hajtottak végre a fák rejtekében tömeggyilkosságokat a szovjetek, előbb saját lakosságukat, majd a lengyel hadsereg tisztikarát és a lengyel értelmiséget likvidálták. Az első lengyel csoportot 1939 karácsonyán vé­gezték ki: 200 lelkészt lőttek tarkón. Majd Lavren­tyij Berija belügyi népbiztos javaslatára a Sztálin vezette szovjet kommunista párt politikai bizottsá­ga döntött 1940. március 5-én a javíthatatlan el­lenség, 14 ezer 700 lengyel katonatiszt és 11 ezer ci­vil - orvos, jogász, művész, tanár, zenész, mérnök, feltaláló, kutató, újságíró - módszeres legyilkolá­sáról, maroklőfegyverrel. A halálbrigádok listák alapján gyűjtötték be az áldozatokat, hogy három helyszínen végezzenek velük, családjukat depor­tálták. A tömegmészárlásnak magyar áldozata is volt: Korompay Aladár (1890-1940). A gyógyszerész lengyel feleségének köszönhetően telepedett le annak szülőföldjén, a varsói egyetemen magyar tanszéket alapított, ő szerkesztette az első len­gyel-magyar szótárt. 1939-ben elvitték katonának, szovjet fogságba esett, családja 1940 márciusában kapott tőle utoljára életjelet. A tisztekkel együtt tűnt el Katynban. 1943-ban a német megszálló csa­patok bukkantak rá a katyni tömegsírokra, ahon­nan farkasok túrták elő a tetemeket. A német had­vezetés világgá kürtölte a szörnyű felfedezést, ám mivel a nyugati hatalmaknak Sztálin barátsága ér­dekükben állt, a bejelentése visszhang nélkül ma­radt. Sőt, a szovjet pártvezető közleményében a németekre hárította a felelősséget. Az emigráns lengyel kormány tiltakozására a német hadvezetés a Lengyel Vöröskereszt segítségével 8 tömegsírból 4400 áldozat maradványait emelte ki, akiket a né­met akadémia által felkért nemzetközi bizottság vizsgált meg. A német és lengyel kutatókkal a nemzetközi igazságügyi orvos és patológus szaktekintélynek számító magyar Orsós Ferenc is Katynba utazott. A professzor, eredeti nevén Spindl (Temesvár, 1879-Mainz, 1962) a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja volt, az ő nevéhez fűződik a hullák kor­meghatározásának módszere. - Az elhaltakban ki­fejlődött, úgynevezett hullabogarak fajtája és fej­lettsége alapján állapította meg a gyilkosság idejét. Feljegyzései szerint akadt sír, amiből 2600, de volt olyan is, ahonnan 110 halottat exhumáltak - idézte fel Baradnay Gyula patológus, sebész, címzetes egyetemi tanár. Orsós 1943. április 20. és 30. között vizsgálódott, ami alapján az egyetlen és azóta is megdönthetetlen bizonyítékkal szolgált arra, hogy az áldozatokat három évvel korábban mészárolták le, tehát a háborús bűntettet csak a szovjetek követ­hették el. Orsós Ferenc ezzel aláírta saját halálos ítéletét; 1945-ben háborús bűnösnek nyilvánították és kiadatását követelte a szovjet kormány. A német­országi Mainzban telepedett le és az ottani művé­szeti akadémián tanított anatómiát. A német hábo­rús bűnösök nürnbergi perében is felmerült a ná­cikkal szemben a katyni kérdés, de Orsósék bizo­nyítékai alapján hamar lemosták a vádat. A kül­földre menekült akadémikusok közül a háború után kettő rehabilitálását nem terjesztették elő a tu­dós társaságban: Orsós Ferencét és Hóman Bálint történész, volt vallási és oktatási miniszterét. Lezuhant a Lech Kaczynski lengyet államfőt szállító repü­lőgép szombaton a nyugat­oroszországi Szmolenszk repülőtere kőzetében, a gépen utazó 96 ember életét vesztette. A Szmolenszk mel­letti katinyi (Katyn) erdőben van kivégzett lengyelek emlékhelye. Katyn, a lengyel vesztőhely DUNA TV. 19130 Ma vetítik a Katyn című lengyel játék­filmet Andzrej Wajda rende­zésében. Megrendítő hitelességgel ábrázolja az eseményeket. M LO tXO CL) M KRAKKÓBA VÁRIÁK A TEMETÉSRE Medvegyev orosz elnököt és Putyin mi­niszterelnö­köt. Angéla Merkel német kancellárt, az Egyesült Álla­mokat Barack Obama elnök képviseli, ma­gyar részről Sólyom László köztársasági elnök és Baj­nai Gordon kormányfő utazik. A LEGNA­GYOBB TEMETÉS A huszadik század legna­gyobb elnöki temetésének josip Broz Tito jugoszláv el­nök 1980-as végső búcsú­ját tartják: azon a világ 128 államát 31 elnök, 28 kor­mányfő, 4 ki­rály és 47 kül­ügyminiszter képviselte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom