Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR | gének, polgárosodásának forrása és szimbóluma." A polgármester emlékeztetett Kass János páratlan művészi pályafutására. „A képek nyelvén úgy beszél, hogy az érthető és szerethető Londonban éppúgy, mint Torinóban, Párizsban és Sydney-ben. A mai középkorúak az általa illusztrált gyermekés ifjúsági könyveken nőttek fel, egy egész generáció tőle tudja, milyen lehetett Toldi Miklós, hogy nézhetett ki Háry János. Fél évszázad alatt 334 könyvet illusztrált, 1966-ban megkapta a Világ Legszebb Könyve díjat és aranyérmét is de ennél is büszkébb volt „a világ legfontosabb könyvére": hisz ő látta el rajzaival a betűvetéssel ismerkedő gyermekek első olvasókönyvét. Mérhetetlen szorgalmú, örök sugárzású, örök leleményű, örökmozgó: világpolgár. A szimbolikus kör bezárult - életművének „palackpostáját", annak üzeneteit ránk, Szegedre, szülővárosára hagyományozta. Kegyetlenül fájdalmas - és kegyetlenül szép - kötelességünk felbontani a palackpostát, és híven megőrizni az üzenetet." Végül a tanítványok nevében Orosz István grafikus búcsúzott a poéta doctustól, a nagy rajzolóművésztől, akinek sírját teljesen elborították a virágok és a koszorúk. P^További FOTÓK L M a neten! www.delmagyar.hu ff Neve fogalom hazánkban, a Kass család fogalom Szegeden. A város szellemiségének, polgárosodásának forrása és szimbóluma. Botka László Farkasréti Mária Amelia és László Boldizsár Riccardo szerepében. FOTÓ: VEREB SIMON Verdi Álarcosbálját Bodolay Géza rendezésében, Pál Tamás és Gyüdi Sándor vezényletével, Kentaur díszletében, jelmezeiben, kettős szereposztásban mutatja be a szegedi operatagozat szombaton és vasárnap 19 órától a nagyszínházban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Az énekesek és a közönség számára a leghálásabb Verdi-operák egyike a slágerekkel teli Álarcosbál, amelyet több mint két évtizedes szünet után tűzött újra műsorra a Szegedi Nemzeti Színház. Nem a műfaj valamelyik specialistájára bízták a rendezést, hanem a drámai tagozat vezetőjére, Bodolay Gézára, aki „operistaként" sem zöldfülű: 1986-ban, pályakezdőként épp Szegeden állította színpadra Rossini Házassági szerződését, Debrecenben pedig Gounod Faustjával aratott sikert. - 1998-ban énekeltem először Ameliát egy hollandiai turnén; többek között Hágában és Amszterdamban is felléptünk. Néhány próbával kellett beállnom, ami egészen más, mint egy ilyen alapos próbaidőszak után, amire Szegeden lehetőséget kaptunk. Annak idején a szabadtérin is énekeltem volna, de az utolsó pillanatban megbetegedtem, és le kellett mondanom a fellépéseket. Szerencsére az utóbbi években sorra megkapom azokat a szerepeket, amelyeket korábban ki kellett hagynom - mondja a szombati premieren Ameliát alakító Farkasréti Mária. - Hihetetlen emberi küzdelem zajlik ebben a darabban. Ameliának alá kell rendelnie az érzelmeit a társadalom és önmaga erkölcsi elvárásainak, pedig nem biztos, hogy mindig az a jó, ha az ember a belső késztetéseit teljesen elfojtja, mert akkor máshol biztosan kitör és visszaüt. Amelia és Riccardo szerelme olyan, amit érdemes volt megkomponálni. Ha az ember életében jön egy ilyen elsöprő szerelem, akkor az erkölcsre hivatkozva nem megélni majdnem akkora bűn, mint feleségként hűtlennek lenni. Teljesen más ezt a szerepet családos anyaként énekelni, mint annak idején független nőként. Megváltoztatott a gyermekem születése, a preferenciáim is mások. Abszolút azonosulni tudok Ameliával, mert a saját életemből is meríthetek. Farkasréti Mária szerint jó hangulatú és intenzív volt a próbaidőszak. A díszletet és a jelmezeket Kentaur tervezte - modernségük jelzi: korunkban is ugyanazok az alapvető történetek ismétlődnek, mint évszázadokkal ezelőtt. Szerelmi háromszög, család, gyermek, féltékenység, gyilkosság - örök témák, aktuálisak ma is. Debütálók és visszatérők. Két szereposztással próbálták a produkciót, a szombati premieren Pál Tamás dirigálásával László Boldizsárt (Riccardo), Kelemen Zoltánt (Renato), a debütáló Magyar Szilviát (Ulrica) és Kónya Krisztinát (Oscar) hallhatja a közönség; Ameliát a nagy visszatérő, Farkasréti Mária alakítja. Vasárnap este Gyüdi Sándor főigazgató vezényel, Ameliát és Ulricát két, Szegeden régen hallott művész, Udvarhelyi Boglárka és Erdélyi Erzsébet énekli; Riccardóként Csajághy Szabolcs, Renatóként Geiger Lajos, Oscar szerepében Nánási Helga mutatkozik be. Oszvald Marika az operett-operagálán Népszerű opera- és operettslágerekre, fénnyel festett dómra és sztárokra számíthatnak a szabadtéri gálájának nézői. Az operettsztárok mellett Miklósa Erika operadívát is láthatják a csillagfényes színpadon. SZEGED Oszvald Marika is fellép a Szegedi Szabadtéri Játékok operett-operagáláján, amelyen hazánk népszerű operettsztárjai kalandoznak egy számukra szinte ismeretlen terepre: az operadallamok világába. - Alkatomhoz illő dalokat fogok énekelni, nem drámai áriákat - mondja a művésznő, aki a közönség szeretetét nemcsak elbűvölő hangjával, de vérbeli komika alkatával, színpadon hányt cigánykerekeivel vívta ki. - Igazi szórakoztató előadásban lesz részük. Az operett ugyanolyan magas zenei műveltséget igényel, mint az opera, ugyanolyan nehéz énekelni. Vígoperákban voltak már szerepeim. A szabadtéri sem ismeretlen Oszvald Marikának - hiszen játszott már itt többek közt Kacsoh Pongrác János vitézében -, ám már régen lépett fel Szegeden. - Azért igazán szerethető ez a város, mert az ember itt nagyon érOszvald Marika. Közönségtalálkozó az Übün A Maladype Színház társulatával beszélgethet a közönség az Übü király április 19-i előadása után, este fél 9-től a REÖK-ben. A rendező, Balázs Zoltán és a színészek azokat is várják, akik nem jutottak be az Übüre, de látták a társulat előző két REÖK-beli produkcióját vagy egyszerűen csak kíváncsiak hazánk egyik legjelentősebb független színházának munkamódszerére, az alkotók gondolataira, vagy megosztanák érzéseiket és véleményüket az előadások kapcsán a Matadype-pel. A részvétel ingyenes. zi a kultúrát, sugárzik belőle a szellem. A gála sztárvendége nemzetközileg ismert operadívánk, Miklósa Erika lesz. A hagyományos koncertkeretektől eltérően, szcenírozottan kerül színre a produkció, amelyben Oszvald Marika mellett a Budapesti Operettszínház más művészei is közreműködnek, így Kállay Bori, Fischl Mónika, Csere László vagy épp Peller Károly. Béres Attila rendező speciális fényfestést álmodott a dómra, így egy soha nem látott show idézi majd a klaszszikus dallamok hangulatát: olyan népszerű melódiák hangoznak majd el, mint a Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Bánk bán, Traviata, Varázsfuvola vagy a Parasztbecsület részletei. A Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódó produkcióra - amelyet július 24-én láthatnak a nézők - a jegyek már kaphatók a szabadtéri REÖK-ben található jegyirodájában, ahol akár üdülési csekket is beválthatnak az érdeklődők, valamint a jegyrendeles@szegediszabadteri.hu e-mail címen. (X) VERDI OPERÁJÁT BODOLAY GÉZA RENDEZÉSÉBEN, KETTŐS SZEREPOSZTÁSBAN MUTATJÁK BE Álarcosbál - a téma örök Versmondók versenye a megyeházán Végső búcsú Kass Jánostól SZEGED. A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK szombaton 10 órától rendezi meg az Illyés Gyula V. Nemzeti Vers- és Prózamondó Verseny megyei elődöntőjét a megyeháza Csongrád Termében. Az országos verseny meghirdetőinek célja, hogy Illyés Gyula költészetét méltó módon életben tartsák, s hogy a költő születésnapjáról kétévente megemlékezzenek. A szombati elődöntőn legjobban szereplő versenyzők a zsűri döntése alapján továbbjutnak az országos döntőre, amit várhatóan november 6-7-én rendeznek a Tolna megyei Ozorán. A jelentkezők egy Illyés Gyula-művel és egy szabadon választott kortárs vagy határon túli alkotó tollából származó verssel vagy prózával készülnek. A legfiatalabb induló 15, a legidősebb 79 éves. SZEGED DÍSZPOLGÁRÁTÓL A VÁROS NEVÉBEN BOTKA LÁSZLÓ KÖSZÖNT EL BUDAPESTEN Sok száz barátja és tisztelője, köztük rengeteg szegedi vett tegnap vépő búcsút az életének 83. évében március 29-én elhunyt Kass jános Kossuth-díjas grafikusművésztől, Szeged szülöttétől és díszpolgárától a Farkasréti temetőben. BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL A hazai közélet és a művészeti elit számos neves képviselője, többek között Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, Gross Arnold grafikusművész, Mácsai Pál színművész, Pomogáts Béla irodalomtörténész is ott volt tegnap Budapesten, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában, ahonnan utolsó útjára kísérték Szegei díszpolgárát, Kass János grafikusművészt. A római katolikus gyászszertartást vezető Gábor Elemér atya után Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő búcsúzott, emlékezve arra, hogy majd egy évszázados barátság fűzte Kass Jánoshoz, akit a 20. század egyik képzőművész zsenijének, Picassóhoz mérhető alkotónak nevezett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia nevében egy másik Kossuth-díjas költő-barát, Lator László vett búcsút, hangsúlyozva: Kass János minden műve polifonikus, rajzaiban sok az írói mozdulat; életműve nem remekműveinek összessége, hanem egy tágas világ. Szeged végső üzenetét Botka László tolmácsolta: „Mert a szülőváros - csakúgy, mint az ország - nem lehet elég hálás az életműért. A sugárzó személyiségért, az istenáldotta tehetségért és a légkörért, amely Kass Jánost nemcsak a közösség részévé, de formálójává is tette. Neve fogalom hazánkban, a Kass család fogalom Szegeden. A város szellemi -éKass János sírja a budapesti Farkasréti temetőben. A háttérben jobbra özvegye, Bánki Veronika. FOTÓ: HOLLÓSI ZSOLT