Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-29 / 73. szám

2010. MÁRCIUS 29., HÉTFŐ 11 A hét témája A húsvét héber neve pészah, a szó kikerülést, elkerülést jelent, arra utalva, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók bárányvérrel megjelölt házait. RKESZTl: NYEMCSOK EVA Locsolóversek régen és most Én kiskertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, szépen kérem az anyját, adja elő a lányát, hadd locsolom a haját. Zúg a traktor, szánt az eke. Elvtársnő, locsolhatok-e? Kossuth-téren jártam, nagy tömeget láttam. Nem akart oszolni, szabad-e locsolni? Halottak húsvétja. A református közösségek a katolikusokkal egy időben tartanak nagyböjtöt, nagyhetet, és ünneplik a húsvétot. A görögkeleti egyház időszámítása két ok miatt is eltér: a nyugati új naptár helyett a keleti egyház az ónaptár szerint számolja ki a húsvét idejét. Abban is eltér a nyugatitól, hogy hosszabb a nagyböjt: 40 nap plusz a nagyhét. Idén és jövőre azonban kivételesen egy időben ünnepelnek a pravoszlávok is a római katolikusokkal. Különleges náluk a húsvéthétfő: az a halottak húsvétja. (Egy évben 5 alkalommal emlékeznek meg halottjaikról.) Örömteli sírszenteléssel a halottaknak is feltámadást hirdetnek, piros tojást visznek a sírokra. A böjt nem fogyókúra. A farsangot lezárva, a hamvazószerdával kezdődik a húsvétvasárnapig tartó 40 napos böjti időszak. Emlékezünk arra, hogy maga Jézus is 40 napos böjtöt vállalva készült fel nyilvános működésére - mondja Thorday Attila. - Mivel a vasárnap mindig Krisztus feltámadásának ünnepe, csak a hétköznapok számítanak böjti napnak. A böjt a lelki megerősödés időszaka, az elmélyülésé és a befelé fordulásé. Étkezési szokások is kötődnek hozzá: péntekenként nem eszünk húst, hogy eszünkbe juttassa: Isten fia értünk adta önmagát. Bármilyen böjti vállalást lehet tenni, amit szeretetből és másokért végzünk. Van például, aki tévézés helyett beteget látogat, vagy 40 napra lemond a cigarettáról, alkoholról, hangos szórakozásróL CT3 ÖJD Cü QJ m :0 Az újjászületést és a termékenységet is ünnepeljük A húsvétot régóta világszerte ünneplik, a locsolkodás viszont közép-európai találmány, és csupán százötven éves. Szeged környékén tojáshéjszórással vagy -elásással kértek a gazdák bő termést. NÉPSZOKÁSOK munkatársunktól Nagycsütörtökön vagy zöld csütörtökön szólal meg utoljára a templom harangja, nagyszombatig tartó némasága emlékeztet a keresztre feszítésre. Erre mondják: a harangok Rómába mentek - mondta Vincze Klára néprajzkutató, a szegedi és a makói múzeum munkatársa. - Ehhez a naphoz kapcsolódik a lábmosás hagyománya; a rituális tisztálkodásnak betegségűző szerepet tulajdonítottak, hiszen ez a tavaszi újjászületés ünnepe, Krisztus megszületik bennünk, tehát magunkat és házunkat is megtisztítjuk. Nagypénteken régen munkatilalom volt; úgynevezett passió- vagy kálváriajárást tartottak, ahol felelevenítették Jézus keresztútjának stációit. Ez te tőzött a nagyszombati stációjárásban az élet jelképe, fehérsége Krisztus tisztaságára utal. A bárány az isteni bárány, maga Jézus Krisztus. A zsidók elsőszülettjeinek váltságára emlékeztet; az Úr az egyiptomiak elsőszülöttjeit halállal sújtotta, a zsidókét megkímélte, amiért bárányt áldoztak. Szokás volt a húszas évekig húsvétkor bárányt vinni a papoknak. A locsolkodás közép-európai hagyománya nagyjából 150 éves. Régen a hétfőt víztemetőnek hívták, mert a legények vödörrel és vízzel öntöztek. A második világháború után szelídült a népszokás kölnivizes locsolkodássá. Locsolóverses locsolásért locsolópénzt, tojást, ételt szokás adni. A versikék közt találni hagyományosat, de ki-ki tréfás, pajzán vagy politikai mondanivalót is rigmusba szed. Húsvéthétfő a rokonlátogatás ideje is. A húsvét utáni fehérvasárnapot a templom körül és a temetőkben. Szombaton szentelnek tüzet és vizet, a gyertya jelképezi a feltámadó Krisztust, az örök világosságot. A hívek visznek haza is a szentelményekből. Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe, a parasztok határt kerültek, biztosítva a jó termést. Megszenteltették a tojást, sonkát, kalácsot. Szeged környékén tojáshéjból szórtak a veteményesre, és elástak a föld négy sarkába! Este báloztak. A hétfői locsolkodás a termékenységi varázslás része, hogy ne hervadjanak el a lányok, cserébe ők festett tojást adnak. A tojást már a 600-as években is használták húsvéti szimbólumnak; mátkázó vasárnapnak mondták; a gyerekkori barátnők komatálat küldenek egymásnak kaláccsal, sonkával, tojással, borral, mondván: „ha élünk, ha halunk, mégis komák maradunk". Később a barátságból keresztszülőség lesz, így válnak a barátnők keresztkomákká. A kisgyerekeknek a mesék alapján találták ki a huszadik századi felnőttek, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Mindössze 15 éves a legújabb szokás: kertben elrejteni a tojást, hogy a gyerekek megkereshessék. A nyúl szaporasága, a tojás, a termékenység szimbóluma így fonódik össze. UTOLSÓ VACSORA Nagycsütörtökön Jézus tanítványai körében ünnepelt - utolsó húsvéti vacsoráját elevenítik fel a templomokban. Jézus alázatos gesztusát felidézve, amellyel tanítványai lábát az ünnepi vacsora előtt megmosta, egyes plébánosok is megmossák híveik lábát. Thorday Attila teológiai tanár, Szeged-Szentmiháty plébánosa (képünkön) is megmossa a lábát 12 kiválasztott hívőnek, a közösség képviselőinek. Virágvasárnappal tegnap elkezdődött a nagyhét, a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra előkészítő nagyböjt legintenzívebb időszaka. A hét napjai Jézus szenvedéstörténetét követik, a jeruzsálemi bevonulástól a feltámadásig. HÚSVÉT dombai tünde Péntek este városi keresztúttal, ezzel a sajátos imaformával készülődtek a szegedi keresztény ifjúsági közösségek a húsvétra; 14 stációnál imádkoztak, például a börtönnél és a kórháznál, majd (II. János Pál pápa emlékére) a tizenötödikkel a feltámadást idézték fel. A tegnapi virágvasárnapon megszentelt barkaágakkal a kézben vonultak be a templomba, felidézve az örömujjongást, ahogy Jézust várták Jeruzsálemben. Ezzel megkezdődött Jézus szenvedése, amely kereszthalálában csúcsosodott, és kapuja lett az örök életnek. Jézus pálmaágon lépkedett be Jeruzsálembe VATIKÁNVÁROS. Virágva sárnap keresztény ünnepén a Vatikánban az olajágak körmenetén emlékeztek meg Jézus Krisztus bevonulásáról Jeruzsálembe. Követői annak idején pálmaágakat tettek a Megváltó lába elé - erre emlékeztet a fonott pálmalevelekkel díszített ág, amit XVI. Benedek pápa a kezében tart a virágvasárnapi miséje elején (képünkön). A hazai éghajlati viszonyok között a pálmaleveleket helyettesíti a fűzfabarka a virágvasárnapi szertartásokon, barkaágat fogott a kezében Erdő Péter bíboros is az Esztergomban celebrált misén. Egyrészt a jeruzsálemi bevonulás emlékére szentelik meg azt virágvasárnap, s őrzik a megszentelt barkaágat otthon, hosszú időn keresztül. A barka a természet tavaszi újjáéledésének is hírnöke, tojásfának díszítve is egyre több helyen jelenik meg. Lengyelországban több vidéken pálmának nevezett hatalmas, feldíszített népművészeti oszlopokat készítenek virágvasárnapra, amelyek közül ünnepélyes keretek között választják ki a legszebbet. A KERESZTÉNYSÉG LEGNAGYOBB ÜNNEPÉRE KÉSZÜL Elkezdődött a nagyhét Fiatalok meggyújtják fáklyáikat a dómnál a péntek esti keresztút előtt: a sajátos imaformával a húsvétra készülődtek a szegedi keresztény ifjúsági közösségek. FOTÓ: FRANK YVETTE Nagycsütörtökön Jézus - tanítványai körében ünnepelt - utolsó húsvéti vacsoráját elevenítik fel a templomokban. Jézus alázatos gesztusát felidézve, amellyel tanítványai lábát az ünnepi vacsora előtt megmosta, egyes plébánosok is megmossák híveik lábát. Amint azt Thorday Attila teológiai tanár, Szeged-Szentmihály plébánosa elmondta, ő is megmossa a lábát 12 kiválasztott hívőnek, a helyiközösség képviselőinek. - Nagypénteken és nagyszombaton nem tart szentmisét a katolikus egyház. Az oltár lecsupaszításával Jézus kifosztottságára utalunk. A pénteki szertartásban szentírási szakaszokról elmélkedünk, könyörgéseket végzünk az egész emberiségért, és hódolunk a szentkereszt előtt magyarázta a plébános. - Nagyszombaton napnyugta után kezdődik az a hosszú szertartás, amelynek elején a templomon kívül megszentelt új tüzet a homály fedte templomba visszük, hogy a gyertyafény továbbadásával szimbolizáljuk Krisztus világosságát, amely az emberi bűn sötétségét szétoszlatja. Ekkor hangzik fel az örömének. A vízszentelés szertartását követően több templomban felnőtteket keresztelnek. A szentmise végén éjjel vagy - mint Szentmihályon - a húsvétvasárnapi szentmise után tartják a feltámadási körmenetet. Ennek célja, hogy az élet győzelmét hirdesse a kívülállóknak a halál felett, amit a keresztény közösség megünnepelt a templom falai között. A húsvétvasárnapot követi az úgynevezett fehérvasárnap. Az elnevezés abból az ókeresztény szokásból fakad, hogy akik húsvét éjszakáján keresztelkedtek, megújult életüket kifejezve egy hétig fehér ruhában jártak. Manapság ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjának is nevezik.