Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-27 / 72. szám

Q KULTÚRA UNISONO - MAURO ASTOLFI ÉS JURONICS TAMÁS KOREOGRÁFIÁJA A NAGYSZÍNHÁZBAN Az Unisono egyik jelenete. FOTÓ: VERÉB SIMON A Szegedi Kortárs Balett a színházi világnapon, ma este is játssza a tegnap nagy sikerrel bemutatott Unisono című új produkcióját a nagyszínházban. A kétrészes Beethoven-est koreográfusa az olasz Mauro Astolfi és Juronics Tamás. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti veze­tője a YouTube-on táncfelvé­teleket nézegetve bukkant rá a Spellbound Dance Company videóira. Felvette a kapcsola­tot a római társulat művészeti vezetőjével, Mauro Astolfival, és meghívta: Unisono címmel közösen koreografáljanak ­egy hangon, egyszólámúan ­Beethoven-zenékre kétrészes balettestet. A bemutatót teg­nap este, a zeneszerző halálá­nak 183. évfordulóján tartot­ták a nagyszínházban. - A közös hang maga Bee­thoven, valamint a táncosok, akik a muzsikáira készült két koreográfiát előadják. El­mondhatom: a társulatunk Mauróval élvezte a közös munkát. Bár a mozgásrend­szerünk nem áll túl távol egy­mástól, mégis két teljesen kü­lönböző darab született. Mau­ro cizellált, nagyon míves mozgásanyagot használ, ami jól illeszkedik a beethoveni kamarazene finomságához, kimunkáltságához. Az én ko­reográfiámban inkább a kom­ponista zenéjének másik vo­nulata, a IX. szimfóniát jel­lemző heroizmus jelenik meg. A két darab jól kiegészíti egy­mást, másfajta színházi hatá­sokkal operálnak - mondja Juronics Tamás. A Kossuth-dí­jas koreográfus-rendező sze­rint az egyszólamúság nem csak Schiller és Beethoven Haller jános térdműtétje A Szegedi Kortárs Balett egyik vezető táncosa, Haller jános nemrégiben megsérült, dr. Varga Endre szegedi professzornak meg kellett operálnia a térdét. 4-6 hét múlva újból színpadra léphet. Addig az új darabban Frenák Pál társulatából Major László helyet­tesíti, aki néhány nap alatt meg­tanulta a koreográfiát. A Szent­ivánéji álomban Csetényi Vencel, a szegedi társulat művésze ugrik be Haller János helyett, a Homo ludensben pedig Juronics Tamás veszi át táncosa szerepét. korában volt fontos idea. Kö­zös imára, közös gondolko­dásra, amely változtatni ké­pes a világon, ma is nagy szükség lenne, ez sokak kö­zös vágya. Olasz koreográfus kollégájával is egyetértenek ebben, s azt remélik: lesz folytatása a sikeres közös munkának. Sanghajba és Kairóba készül a balett. Pataki András balettigazga­tó arról tájékoztatott: együttese a szokásosnál is többet vendégszere­pel a hazai színházakban; Budapest és Szeged mellett 13 városban játssza 8 repertoárdarabját. A 2010-es Sanghaji Világkiállításon Eöt­vös Péter Atlantisz című művére készült Juronics-koreográfiát adja elő a társulat, az év végén pedig a Kairói Operában lép fel Carmina Buranával. Az új előadó-művészeti törvény az együttes megszokott biztonságos működését megnehezítette, mert a hasonló társulatok strukturális és financiális hátterét nem határozta meg egyértelműen. Pataki András a hazai táncos szakma képviseletében igyekszik kidol­gozni azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek a professzio­nálisan működő, nagy előadásszámot teljesítő társulatok művészi és gazdasági biztonságát garantálhatják. 2010. MÁRCIUS 27., SZERDA 15 Áprilisi premierek: Liliom, Álarcosbál Két népszerű darab premierjé­re készül áprilisban a Szegedi Nemzeti Színház: Molnár Fe­renc külvárosi legendáját, a Li­liomot és Verdi operáját, az Ál­arcosbált mutatja be a társulat. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT A kisszínházban Pindroch Csa­ba címszereplésével a Szat­márnémeti Északi Színház mű­vészeti igazgatója, Keresztes Attila állítja színpadra Molnár Ferenc örökzöld klasszikusát, a Liliomot. Julikát Gidró Kata­lin, Marikát Erdélyi Tímea, Muskátnét Balogh Erika alakít­ja - bemutató április 16-án. A rendező a színház sajtótájé­koztatóján úgy fogalmazott: megpróbálják kibontani a Lili­om-jelenséget; hihetetlenül kortárs szöveg Molnár Ferencé - az emberi kommunikáció­képtelenség abszurditását mu­tatja. Letisztult, egyszerű, a színészekre építő előadásra le­het számítani. A drámai tagozat vezetője, Bodolay Géza főrendező a nagyszínházban viszi színre az Álarcosbált többek között Farkasréti Mária, Erdélyi Er­zsébet, László Boldizsár, Gei­ger Lajos és Kelemen Zoltán főszereplésével. A Verdi-ope­ra díszletét és a jelmezeket Kentaur jegyzi. A bemutatót április 17-én tartják, a produk­ciót Pál Tamás és Gyüdi Sán­dor is vezényli majd. Az SZTE tavaszi fesztiválja keretében Barnák László színművész rendezésében a nagyszínház balett-termében április 20-án mutatják be A rejtőzők című „virtureális játékot", amely­nek főszereplője egy számító­gépfüggő fiatal srác - Porosz­lay Kristóf alakítja -, aki a vir­tuális világ rabja. Április 28-án a Közép-Euró­pa Táncszínház a Szegedről in­dult koreográfus, Duda Éva két egyfelvonásosával, Az Ismeret­lennel és a Carnevallal vendég­szerepel a kisszínházban. Juronics Tamás Háztűzné­ző-produkcióját beválogatták a POSZT versenyprogramjába - a színház művészeti igazga­tója örül annak, hogy a szak­ma és a kritikusok előtt is el­játszhatják Pécsett a Szegeden nagy sikernek számító elő­adást. Zongoristák döntője és gálakoncertje SZEGED. AIV. Bartók Béla Nem­zetközi Zongoraverseny döntő­jét ma 18 órától rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem Ze­neművészeti Karának Fricsay Ferenc Hangversenytermében. A viadalon induló 8 ország 27 fiatal pianistája közül hat ver­senyzőt juttatott a zsűri az utol­só fordulóba: - a ma esti fellé­pés sorrendjében - Rinaldo Zhok (Olaszország), Görög Eni­kő (Szerbia), Rebeca Omordia (Románia), Szabó Marcell és Szokolayné Szőke Diána (Ma­gyarország), valamint Utasi Noémi (Szerbia). A nyilvános döntőben Mozart-, Liszt- és Bartók-zongoraversenyeket ját­szanak a pianisták a Szegedi Szimfonikus Zenekar közremű­ködésével, Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester vezényle: tével. A verseny eredményhir­detését és a díjkíosztó hangver­senyt vasárnap délelőtt 10 órá­tól tartják a Fricsay-teremben. Délután a résztvevők átmennek Romániába, ahol Nagyszent­miklóson 15 órakor megkoszo­rúzzák Bartók szülőházát és szobrát. 16 órakor gálahangver­seny kezdődik a győztesekkel a Nákó Kastélyban. A közös hang: Beethoven Visszatért Vasas Szent Péter - Jól mögsoványodott - konstatálta a 82 éves Börcsök József a Bánvölgyi László szobrászművész által restaurált Vasas Szent Péter-szobor láttán a Móra Ferenc Múzeum kőtárában. A barokk alkotás az 1879-es tiszai árvíz után tűnt el a rókusi templom mögül - máig ismeretlen körülmények kö­zött került egy röszkei tanyára. Ide költöztek 1951-ben Börcsökék, akik nagy tiszteletben tartották az udvarban álló szobrot: minden húsvétkor lemeszelték - így „hízott meg" az ország egyetlen, Vasas Szent Pétert áb­rázoló szobra, amelyet most a múzeumnak adományoztak. Történetét Zombori István múzeumigazgató mutatta be. FOTÓ: VERÉB SIMON A Central Park a szabadtérin -wvv >' Zeke Edit jelmeztervei a My Fair Lady ascoti jelenetéhez. Elfogadták a Szegedi Szabad­téri Játékok két legnagyobb érdeklődéssel várt darabjá­nak, a My Fair Ladynek és a Hairnek a jelmez- és díszlet­terveit. A Dóm téren idén nyáron megelevenedik a lon­doni Covent Garden és a New York-i Central Park is. Vetíté­sekkel, grandiózus díszletek­kel és gyönyörű jelmezekkel csábít a két előadás. Két teljesen különböző kor és atmoszféra várja a néző­ket a My Fair Lady és a Hair előadásain. Nóvák Eszter rendező „korban akarja tar­tani" a szegény virágárus­lány, Eliza Doolittle történe­tét: a színpadon egy hamisí­tatlan századfordulós kör­nyezet tárul majd a nézők elé, csodaszép báli jelmezek­kel, a Covent Garden előkelő urainak és hölgyeinek bájo­san konzervatív viseletével. Bagó Bertalan viszont a hat­vanas-hetvenes évek Ameri­kájának szabad szellemű életérzését, színes forgatagát kívánja a színpadra vará­zsolni a Hairben. Meglepő díszletekkel és lenyűgöző jelmezekkel csá­bítottak már a korábbi évek­ben is a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai. A terve­zők idén is igyekeznek lebi­lincselni a nézőket a lát­ványvilággal. A My Fair La­dy díszletét Khell Zsolt, jel­mezeit Zeke Edit, a Hair dísz­letét Vereckei Rita, jelmezeit Túri Erzsébet álmodta meg. A hatalmas tér és a színpad adottságai megengedik, hogy az alkotók fantáziájá­nak semmi se szabjon ha­tárt. A My Fair Lady látványvilá­ga az Elizát úrinővé varázsoló Higgins professzor figurája kö­ré épül: óriásmetronóm és hangfelvevő készülék mozog majd a színpadon, így változ­nak jelenetről jelenetre a hely­színek. Érdekesség, hogy mindkét darabban látványos vetítésekkel egészül ki a szín­padkép. A My Fair Ladyben könyvtárszobát, kertet, estélyt, Radnóti-est a SZESZ-szel A Szegedi Egyetemi Színház Radnóti-estjére várja a RE­ÖK a nézőket március 29-én, hétfőn 19 órakor. A Czene Zoltán rendezte elő­adás során a SZESZ előadói dokumentumok és versek alapján emlékeznek meg a költőről. A teljes árú jegy 600, a kedvezményes 500 forintba kerül. lóversenyt jelenítenek meg a paravánokon, a Hairben pedig a New York-i Central Park fel­hőkarcolói elevenednek meg a vetítések segítségével. A láto­másszerű képek a mámorban úszó fiatalság hiteles és sokszí­nű portréját rajzolják meg. Az előadások természete­sen nem csak a látvánnyal csábítanak: olyan remek és népszerű színészek játékát élvezhetjük majd, mint pél­dául Tompos Kátya, Gálvöl­gyi János, Bezerédi Zoltán, Dolhai Attila, Szemenyei Já­nos, Peller Anna vagy épp Kerényi Miklós Máté. A sztár­szereposztással színre kerü­lő darabokra a belépők már megvásárolhatók. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom