Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR SZEGEDI SZABADTÉRI ALAN JAY LERNER - FREDERICK LOEWE MY FAIR LADY MUSICAL - JULIUS 2., 3., 9., 10., 11. TOMPOS KATYA SZÉLES LÁSZLÓ GÁLVÖLGYI JÁNOS BEZERÉDIZOLTÁN SZABÓ KIMMEL TAMÁS 100 éves a DÉLMAGYARORSZÁG Ossza meg velünk történetét! Kérjük kedves olvasóinkat, előfizetőinket: osszák meg velünk élményeiket, történeteiket! Rendszeresen jelentkező rovatunkban és a delmagyar.hu-n is bemutatjuk a beérkezett sztorikat. Jelentkezni a 62/567-817-es telefonszámon, ügyfélszolgálatainkon és a marketing@delmagyar.hu címen is lehet. miből keltek ki - válaszolta a keresztanyja. Én is tojásból keltem ki? Abból, kisfiam. Akkor majd nekem is megmutatod egyszer a tojáshéjat, amiből megszülettem? - hangzott a párbeszéd." Évtizedekre visszanyúló kapcsolatot ápol a lappal Pálinkó Lujza sokszoros magyar bajnok versenytáncos és tánctanár is - „jó anyám már vagy 50 éve járatja". - Amikor aktív versenyző voltam, megjelent egy-egy hírecske, rövidebb cikk rólam, az eredményeimről. A vízválasztó a tévés szereplés volt, a Szombat esti láz. Rövidesen egy másik zsűribe is hívtak, a Délmagyarország lakodalmas fesztiváljára. Belecsöppentem, nincs kötődésem a műfajhoz, nem is kedvelem igazán. Talán ez is az oka, hogy rögtön egy élesebb megjegyzéssel indítottam kritikámat - jó nagy füttyöt kaptam érte - eleveníti fel a közönség reakcióját a táncművész, akinek legfőbb szempontja az volt a bírálatnál: „szívesen hallgatnám-e a lakodalmamban". Csak nagyon ritkán szólnak a civilek Csak Vásárhelyen létezik hivatalos forma arra, hogy egy civil a közgyűlésen bármilyen ügyben felszólaljon. De a többi városban is meghallgatnák a polgárokat. CSONGRÁD MEGYE SZÖGI ANDREA Felszólalási jeggyel gyakorlatilag bárki felszólalhat a vásárhelyi közgyűlésen. Évente 2-3 alkalommal fordul elő, hogy a napirendhez kapcsolódva vagy attól teljesen függetlenül valaki felszólalási jegyet kér - az ülést vezető elnök, döntően a polgármester pedig határoz arról, hogy mikor hallgatja meg a testület az illetőt - tájékoztatott Göbl Vilmos sajtóreferens. Nincs a vásárhelyihez hasonló külön formája annak, ha a szegedi közgyűlésen tanácskozási joggal nem rendelkező akar felszólalni. Gál Andreától, a jegyzői iroda vezetőjétől megtudtuk: ilyen eset nagyon ritkán fordul elő. Ha mégis, a testület szavazással dönt arról, kapjon-e szót az illető - ha igen, legfeljebb 3 percig beszélhet. Nem szokott előfordulni, hogy civilek szót kérnek a testületi ülésen - tájékoztatott Sztantics Csaba, Szentes jegyzője. A szervezeti és működési szabályzat a tanácskozási joggal rendelkezőkön kívül másnak nem ad lehetőséget hozzászólásra. Makón is a közmeghallgatás a módja annak, hogy a lakosok elmondják gondjukat, panaszukat. Bizonyos ügyek tárgyalásakor - mint az egész várost érintő szennyvízcsatornázás vagy szemétszállítás - a polgármester meg szokta kérdezni a teremben ülő néhány civiltől, akar-e hozzászólni. A tapasztalat szerint soha senki nem akar. Csongrádon viszont időnként előfordul, hogy „kívülálló" szeretné elmondani a véleményét. Formális keret erre nincs, a testület szavaz, hogy felszólalhat-e az illető. Eddig még senkit nem utasítottak el. 100 ÉV, 100 TÖRTÉNET A JUBILÁLÓ DÉLMAGYARORSZÁGGAL Egy közel 100 milliós tartozás 2008-ból Brcán Zorán szintén szerepel a „180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók" legfrissebb APEH-listáján. A szegedi férfiről 2008 júliusában írtunk. Az akkori dokumentumok szerint, a bírságokat is beleértve, 96 millió 344 ezer forinttal tartozott az adóhivatalnak Brcán Zorán, aki lapunk információja és a cégadatok szerint a közelmúltig egy szegedi önkiszolgáló étteremben, a Hóbiárt bisztróban is érdekelt volt. Noha kerestük Brcán Zoránt is, ő sem akart kérdéseinkre válaszolni. gyan lehet ekkora hátraléka? - szörnyülködött, és esett egyik döbbenetből a másikba egy volt kollégája. A magas rangú nyugalmazott rendőrtiszt azért kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert ismerte Dávid Gyula apját. A fenti kérdésekre mi is szerettünk volna választ kapni, de Dávid Gyula nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Tojáshéj és lakodalmas zene VOLT KOLLÉGÁJA MEGDÖBBENT DÁVID GYULA TETEMES ADÓSSÁGÁN Egykori szegedi rendőrtiszt az APEH-feketelistán 100 év, 100 történet - a május 22-én jubiláló Délmagyarország hűséges olvasóit, előfizetőit, ismert megyei polgárokat és a laphoz ezer szállal kötődő munkatársakat sorozatunkban arra kérjük: meséljenek el egy-egy élményt, történetet, amely a 100 esztendős laphoz kapcsolódik. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Több mint 12 ezer írásban számolt be a megye és az ország sportéletéről újságírói pályafutásának 34 éve alatt Süli József. 1974-től tavalyi nyugdíjazásáig a Csongrád Megyei Hírlap, majd a Délmagyarország sportrovatának munkatársa, rovatvezetője. - Azért voltam irigylésre méltó helyzetben sportújságíróként, mert rengeteget utazhattam: a birkózókkal bejártam Belgiumot, Franciaországot - Nizzában négyszer voltam. A legtávolabbi város, ahova eljutottam? Perm, az Urál lábainál - meséli Süli József, aki 1995 és 2007 között tudósított a Pick Szeged mérkőzéseiről, és a csapattal a Brit-szigetek kivételével egész Európát végigutazta. Ez alatt baráti kapcsolatba került a játékosokkal, vezetőkkel - akik néha bizony meg is tréfálták. - Trogir mellett voltunk edzőtáborban. Általában főtt tojást kaptunk reggelire, amit én pucoltam a legszakszerűbben. Kővári Árpád elnök azonban megbeszélte a konyhásokkal: betesznek a tojások közé egy nyerset is. Odanyújtotta, ugyan pucoljam már meg neki. Megkocogtatom - semmi. Erősebben - még mindig semmi. Jó erősen odavágtam az asztal széléhez. Mindenfelé szétfröcscsent, teljesen beterített a tojássárgája - mondja a sportújságíró, akinek technikáját azóta is emlegetik a klub háza táján. A tojáshéj Bálint András, 89 éves vásárhelyi olvasónk történetében is központi szerepet kap. 25 esztendőn át terjesztette a Délmagyarországot Székkutason és környékén. - Tortúra volt a hajnali kelés, hóban-esőben menni kellett, de rengeteg szép emlékem fűződik ehhez a korszakhoz - fogalmazott olvasónk, aki az alábbi sztorit is a lap kézbesítőjeként hallotta, s a mai napig megmosolyogtatja. „50 éve történt, a tanyavilágban. Egy kisgyermek a keresztanyjánál nyaralt a tanyán, késő tavasztól őszig. Keltek a kiscsibék, az asszony bontogatta ki a tojásokból őket, a tojáshéjat pedig betette a szalma alá. Miért? kérdezte a kisfiú. Ha nagyok lesznek, megmutatom nekik, ff A vízválasztó a tévés szereplés volt, a Szombat esti láz. Rövidesen egy másik zsűribe is hívtak, a Délmagyarország lakodalmas fesztiváljára. Pálinkó Lujza dett határozatban, magánszemélyek esetében 10 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg". 2009 júliusában figyeltünk fel a szegedi Dávid Gyula nevére, akinek adótartozása akkor vált jogerőssé. Az Északi városrész egyik tízemeletes panelházába bejelentett férfit a Magyar Távirati Iroda és más sajtóorgánumok is kiemelték, lévén, hogy a magánszemélyek között ő volt a harmadik, aki a bírságokkal együtt a legtöbbel, 253 millió forinttal tartozott az adóhivatalnak. Dávid Gyula nemrégiben megint felkerült egy APEH-feketelistára. Most azon magánszemélyek és egyéni vállalkozók között olvasható a neve és lakcíme, akik legalább 10 millió forintos köztartozást halmoztak fel, és adósságukat 180 napja, vagyis nagyjából fél éve nem fizették ki. Ezen az adóslistán azonban a tartozás pontos összege már nem szerepel. Ez ugyanis az APEH szóvivőjének, Bakonyi Ágnesnek korábbi nyilatkozata szerint adótitok, mint ahogy az is, hogy honnan van a tartozása. Természetesen szerettük volna megtudni az érintettől, mit csinált, hogy ekkora adótartozást halmozott fel, de Dávid Gyula bejelentett címén csak egy idős ember nyitott ajtót. Lapunk tudomására jutott, hogy Dávid Gyula hosszú ideig a rendőrség gazdaságvédelmi osztályán dolgozott. - Hihetetlen, hogy ennyivel tartozik! Mit csinált? Ho$$ Az adóhivatal negyedévente teszi közzé honlapján frissített feketelistáit. Süli József volt sportújságíró egész Európát végigutazta. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Pálinkó Lujza versenytáncos eredményeiről mindig beszámolt a lap. FOTÓ: KARNOK CSABA Nem törlesztette adósságát, még mindig milliókkal tartozik az APEH-nak egy nyugalmazott szegedi rendőrtiszt. Dávid Gyulának a bírságokkal együtt több mint 250 millió forintos a restanciája egy korábbi adóhatósági feketelista tanúsága szerint. SZEGED SZABÓ C. SZILÁRD Az APEH-adósok legfrissebb névsorában olyan szegedieket is felfedeztünk, akik korábban már szerepeltek a hatóság nyilvánosságra hozott szégyenlistáján. Az adóhivatal negyedévente teszi közzé honlapján frissített feketelistáit. Az egyik ilyen lajstromban azoknak az adózóknak a nevét, lakóhelyét, székhelyét, a megállapított adóhiányt és a jogkövetkezmény összegét veszik számba, akiknek „a terhére az előző negyedév során jogerőre emelke-