Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

2010. MÁRCIUS 22., SZERDA AKTUALIS A DEL-ALFOLD 5 LEGNAGYOBB PROJEKTJEBOL 3 CSONGRÁD MEGYEHEZ KAPCSOLODIK 6 év alatt 55 milliárd forint I EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁS WSSSSmmBBKKmm. Lakosok száma (fő) Egy főre jutó ősszeg (Ft) Csongrádi 26000 581192 Hódmezővásárhelyi 60000 246383 Kisteleki 20 000 561450 Makói 53 000 357773 Mórahsrimi 16700 704 431 Szegedi 203000 1200931 Srentesi 45300 192052 Forrást NFti OM-GWIKA » A Nemzeti Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megítélt, egészében még ki nem fizetett összeg. megyeszékhely elektromos közösségi közlekedésének fejlesztésére elnyert 25 milliárdos tétel az összesített rangsor 2. helyezettje, a 3. pedig a békéscsabai szennyvízés csatornaprojekt, 15 milliárddal. Hasonló célra Makó és térsége (Kiszombor, Maroslele, Földeák, Apátfalva, Magyarcsanád) is nyert, mégpedig 11,515 milliárdot - ez a régió 5. legnagyobb uniós támogatású beruházása. A megyei rangsorban a 3. helyet foglalja el, és a Szegedi Tudományegyetem két projektje követi: az egészségpólusok infrastruktúra-fejlesztésére kiírt pályázaton megítélt 11 milliárd, illetve a mérnökképzésre, tudássétányra, műszaki-természettudományos „Az uniós pénzre operatív programokon keresztül lehet pályázni a különféle fejlesztési elképzelések pályázati kiírásokhoz igazításával." fejlesztésre nyert 6,424 milliárd forint. Mint megírtuk, Makó fürdőfejlesztésre 1,6 milliárdot, városrehabilitációra 900 milliót nyert. Szentesen is megjelent utóbbi két cél, a település például egymilliárdból szépült meg, de fontos az ipari park fejlesztése is. A kistérségben figyelemre méltó Derekegyház 484 milliós pályázata a község szennyvízkezelésének fejlesztésére, s hasonló összegből fejlesztik a Dr. Bugyi István Kórház sürgősségi betegellátását is. Vásárhely a 47-es út szélesítése mellett a Petőfi Sándor Művelődési Központra költhetett legtöbbet, 1,2 milliárdot, a fürdőre pedig 888 milliót. A Csongrádi kistérségben a várost elkerülő út a legnagyobb projekt (az NFÜ 3,6 milliárdról ír). Délebbre Kistelek 665 milliós városrehabilitációja a kistérség csúcstartója, de közel ennyit tartalmaz az Ópusztaszert és Pusztaszert összekötő út pályázata is. Mórahalom például a Colosseum Szállodával és a kistérségi járóbeteg-szakellátó központtal került fel a kistérségi topberuházások listájára. Ebben a mikrorégióban jut a szegedi (1 millió 200 ezer) után a legtöbb megítélt (de jórészt még ki nem fizetett) pályázati összeg egy főre: 704 ezer 431 forint. A megyei dobogóra még a Csongrádi kistérség fér fel ebben az öszszehasonlításban (581 ezer 192), leghátul pedig a vásárhelyit (246 ezer 383) és a szentesit (192 ezer) találjuk. CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL 2362 pályázatot nyert uniós csatlakozásunk óta a megye 60 települése, 7 kistérsége, számos vállalkozása és a Szegedi Tudományegyetem (a dél-alföldi régió összesen 6073-at). Az NFÜ nyilvántartása szerint összesen 552 milliárd 506 millió forint támogatást ítéltek meg régiónknak ebből 128 milliárd 830 milliót már ki is fizettek a pályázóknak. Ennek majdnem fele, 55 milliárd 150 millió jutott Csongrád megyének - ebből az összegből kalkuláltuk a cikk elején szereplő, egy főre lebontott adatot. Az uniós pénzre operatív programokon keresztül lehet pályázni - a különféle fejlesztési elképzelések pályázati kiírásokhoz igazításával. Vagyis: a települések arra pályáznak, amire lehetőségük van. Iparipark-bővítés, fürdőberuházás, városközpont-rehabilitáció, infrastruktúra-fejlesztés - ezekre a célokra kapták a legtöbbet. A Dél-Alföld 5 legnagyobb projektjéből 3 megyénkhez kapcsolódik: az első az M43-as építése, amelyre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázott, de az NFÜ Szegedhez kapcsolja. A •MNMMMMMMMMMMMNHMHMMMHHMHMMMM KIVONULNI KÉSZÜL A SOLE-MIZO MAKÓRÓL - VEVŐK A LÁTHATÁRON 54 ember kerülhet utcára a tejüzemből együtt mintegy ezer ember dolgozik. Makón jórészt balkáni és arab országokba irányuló exportra készítenek krémfehérsajtot, amely a görög feta sajt tehéntejből készült magyar változata, ezt is sólében érlelik. Itt most 54-en dolgoznak. Az elmúlt időszakban az üzem nem tudott megfelelni a tulajdonos elvárásainak. Információink szerint a makói dolgozók és a szakszervezet már egy évvel ezelőtt tisztába jött azzal, hogy bizonytalanná vált a jövő. A városi sakkszakosztály is tudja már, hogy nem számíthat többé a tejüzem szponzori segítségére. A bezárásról szóló hivatalos döntés - tudomásunk szerint - azért nem született még meg, mert közben akadt két vásárló az üzemre, és a vezetés is keresett esetleges vevőt, partnert, és velük tárgyal. Megtörténhet, hogy ha sikerül üzletet kötni, az új tulajdonos folytatja a termelést, és foglalkoztatja a dolgozókat is - ezt azonban nem lehet készpénznek venni. Ha nem oldódik meg a helyzet, akkor a dolgozók „eltolhatják" a kerékpárjukat, FOTÓ: SZABÓ IMRE Várhatóan bezárja makói tejüzemét, és elküldi 54 ottani dolgozóját a Sole-Mizo Zrt. A dolgozók egy éve tudják, hogy a jövő bizonytalan. Időközben viszont akadt néhány érdeklődő a gyárra, ezért nincs még hivatalos döntés. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Városszerte beszélik, hogy a Sole-Mizo Zrt. már be is zárta a makói tejüzemét, és elbocsátotta ottani dolgozóit. Ez azonban még nem történt meg, az emberek ma is dolgoznak. A regionális munkaügyi központ arról tájékoztatott, idén eddig egyetlen élelmiszeripari cég sem közölte velük, hogy csoportos elbocsátást tervezne Csongrád megyében. Pedig a leépítés előtt 30 nappal be kell jelenteni, ha a foglalkoztatott létszámnak legalább 10 százalékát elbocsátják. Hivatalos döntés egyelőre nincs - erről tájékoztatott a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója, Gerbrant Redmer de Boer személyesen a szegedi központban. A Sole-Mizo Zrt. magyar tulajdonú cég: a Bonafarm Csoporthoz tartozik, ahová többek között a Pick, a Délhús, a Bábolna Takarmány és a Ringa. Ez Csányi Sándor érdekeltsége. Az üzletember 2004-ben vette meg az Űj-MiZo Rt.-t, és 2006-ban a Sole Rt.-t. A két vállalat egyesítésével a magyar tejipar legnagyobb cége született meg, amely nem volt nyereséges, de a tulajdonos jó ideig finanszírozta a veszteséget, hogy időt adjon az átszervezésre. A Sole-Mizo Zrt.-nek négy tejüzeme van: a szegedi Közép-Európa talán legnagyobb ilyen gyára. Ebben, valamint a bácsbokodi, a csornai és a makói üzemben Állóháború A tejipari cégek veszteségének oka a szakma szerint a kereskedelem és a feldolgozók közötti érdekellentét. A multinacionális láncok a haszon nélkül továbbadott import tejtermékekkel lent tartják az árakat. Közben a hazai tejre nagy árrést szabnak meg, mert tudják, hogy a magyar terméket választó tudatos vásárlók megfizetik az importon keletkező veszteséget. Dől a pénz FEKETE KLÁRA fekete@delmagyar.hu A mögöttünk álló szinte nyárias hétvégén fél Szeged a belvárosban nyüzsgött: felébredtek az emberek a téli álmukból, és élvezték azt, amit egy már korábban újjászületett belváros a lakóinak nyújthat. A rendezett környezetet, a teraszokat, a parkok virágzó árvácskáit. Sokan elmentek a Reök-palota előtti térre is, hogy körbejárják az építkezést. A saját fülemmel hallottam, amint egy ember a másiktól azt kérdezte: te még emlékszel rá, hol is állt a lovas szobor? Mert nekem már fogalmam sincs... így múlik el a világ dicsősége, így felejtődik el, micsoda ribillió, meg nem értés kísérte ezt az uniós beruházást is. Holott pusz39 Miért nem munkahelyeket hozunk létre ebből a kazal pénzből, miért nem üzemeket? tán arról volt szó, ha már teret építünk, akkor az építészet, térrendezés szabályai szerint a szobor nem maradhat a régi helyen. Az uniós forrásból megszépülő Reök-palota előtti tér arra jó példa, hogy semminek sem lehet maradéktalanul örülni. Hiába dől a pénz, mindig lesznek, akiknek nem tetszik az a cél, amire elköltik a milliárdokat. Sok-sok milliárd forintról van szó, lapunk kiszámolta: 6 év alatt 55 milliárd forint érkezett a megyébe. Miközben minden uniós beruházást - ez alól talán egyedül az M43-as autópálya a kivétel - kétkedés, meg nem értés, kisebb-nagyobb botrány kísért. Miért nem munkahelyeket hozunk létre ebből a kazal pénzből, miért nem üzemek épülnek, amelyek a családok megélhetését biztosíthatnák? A legtöbb kritikát ilyen megközelítésből kapták a térrendező, belváros- és fürdőépítő, ipari parkokat körbekerítő önkormányzatok. Meg arról az oldalról, amelyik azt fújta: miért villamosra költünk, miért betonozunk be a szegedi sugárutakba tíz milliárd forintokat, amikor ezer más helye lenne a pénznek. A válasz mindig az volt, és ma is az: mert erre ad pénzt az Unió. Élhető környezetre, infrastruktúrára, turizmusra. A munkahelyek létrehozását pedig ránk, magyarokra bízza. A megyébe pumpált 55 milliárd forintból megvalósult legnagyobb beruházások lassan elérhető közelségbe kerülnek: ezen a héten átadják a szegedi élményfürdőt, egy hét múlva pedig egy kis darabot az M43-asból. Több településen az utolsó, szocializmusból itt maradt jellegzetes padot - betontartón egykoron piros deszkalapok - is elbontják. És megérhetjük, hogy még a szegedi villamos is elindul az új pályáján. 20 milliós fogás RÖSZKE. Több mint 20 millió forint értékű jó minőségű marihuánát találtak a röszkei vámhivatal munkatársai szombat délután egy montenegrói rendszámú autó ellenőrzése során közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A pénzügyőröknek több körülmény is felkeltette a figyelmét, ezért tételes vámvizsgálat mellett döntöttek. A gépkocsi középső kipufogódobjából és a hátsó átalakított lökhárító mögötti üregből összesen 10 kilogramm jó minőségű marihuána került elő. A vámhatóság a 20 millió forint értéket meghaladó kábítószer-szállítmányt és a gépjárművet lefoglalta, az autó vezetőjét, egy montenegrói férfit őrizetbe vette, ellene visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt eljárást indított. Minden fillért fognak Működési költségük 10 százalékát kell megtakarítaniuk idén a vásárhelyi kulturális és oktatási intézményeknek, amelyek leginkább a dologi kiadásokon spórolnak. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Takarékoskodnak a vásárhelyi kulturális és oktatási intézmények. Idén a tavalyihoz képest 10 százalékkal csökkentik kiadásaikat. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ a tavalyinál körülbelül 60 millió forinttal kevesebből, 213 millió forintból gazdálkodhat. Gulyás Csaba gazdasági igazgatóhelyettes elmondta: a 2007-es intézmény-összevonásokból származó megtakarításoknak most láthatók leginkább a gazdasági eredményei. - Elsősorban a dologi kiadásokon tudunk takarékoskodni - mondta Gulyás Csaba. - Megfelelő munkaszervezéssel próbálunk takarékoskodni. így például azon vagyunk, hogy elkerüljük a túlórákat, ezzel is csökkentve kiadásainkat. A dologi költségeket is visszafogjuk, ami azt jelenti, hogy a fűtési rendszer a hétvégén alapjáraton működik, de takarékoskodunk az árammal is - mondta lapunknak Tóthné Kecskeméti Katalin, az idén 126 millió forintból gazdálkodó Varga Tamás Általános Iskola igazgatója. Hozzátette: minden pályázati lehetőséget megragadnak, így évek óta ezek segítségével finanszírozzák a pedagógus-továbbképzéseket is.