Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-02 / 51. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 254 JELÖLT AZ 5 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSON A 7 MEGYEI KERÜLETBEN (1.) Ki mindenki akart itt képviselő lenni? Átlagosan 7-8 jelölt pályázik a képviselőségre választási ciklusonként Csongrád megye egy-egy kerületében. Az eddigi öt választás egyéni képviselőjelöltjeinek többsége vesztes, hiszen nem lett honatya. A képviselőségre pályázók adatai között szemezgetve most a két legtöbb jelölt közül választó 3. (szegedi) és 7. (makói) egyéni választókerületet tesszük nagyító alá. csongrád megye ÚJSZÁSZI ILONA 254 politikusjelölt-név került szavazócédulára Csongrád megyében az eddigi öt országgyűlési választási hadjárat végén. A legtöbb, 46 jelölttel a 3. és a 7. (makói) választókerület dicsekedhet. A szegedi 3. kerületben voksolók legtöbbször (4) Botka Lászlóról (MSZP) mondtak véleményt voksaikkal - 3 alkalommal (legutóbb már az első fordulóból) az ország házába juttatták. Ebben a körzetben 3 ciklusváltáskor Rózsa Edit és Pászti Ágnes is versenyzett. Közülük a gumigyár egykori munkaverseny-felelősét, Rózsát a rendszerváltás előtt innen juttatták a parlamentbe, de ezután csak SZDSZ-listáról politizálhatott. Az ügyvédnő Pászti viszont alulmaradt, talán azért is, mert mindig más színekben (Konzervatív Párt, KereszténydemokraPályázók 7-8 jelölt jut átlagosan egy-egy Csongrád megyei választókerületre, hiszen az eddigi öt országgyűlési választáson összesen 254 név került a szavazócédulára. Ugyanakkor Makón 1994-ben 14 személy közül választhattak a polgárok. A legkisebb választékot 2006-ban 3 jelölt jelentette az 1. számú (szegedi) körzetben. ta Néppárt, Centrum) indult. Kétszer kopogtatott a képviselőségért a nyelvész Bratinka József: az 1990-es választáskor az MDF színeiben képviselhetett, négy év múlva nem kapott bizalmat. A traumatológus Bartha László mint Fidesz-MDF-jelölt 1998-ban nyert, 2002-ben vesztett a választókerületben. Farády Éva doktornő a MIÉP jelöltjeként kétszer volt sikerteEgyelőre kérdéses, hová lehet vinni júliustól a makói szennyvíztisztítónál keletkező iszapot, ami évente 2000 tonna, de hamarosan 5000 lesz. Eddig a szemétszállító cég átvette, ám az új szolgáltató négyszeres árat kérne érte. Ez idővel megnövelheti a csatornadíjat, ha nem születik olcsóbb megoldás. makó BAKOS ANDRÁS Amikor megépültek Magyarországon az első biológiai tisztítók, és megjelentek a halak a kifolyó víz csatornájában, úgy látszott, megoldódik egy régi környezetvédelmi probléma. Mostanra azonban látszik, hogy a megoldás egy másik gondot szült: a biológiai tisztítók tényleg kiszűrik a vizből a szennyeződést, a baktériumok munkája nyomán visszamaradó anyag sorsát azonban egyre nehezebb megnyugtatóan rendezni. Rózsa Edit a rendszerváltás előtt egyéniben is, 1990-ben és 1994-ben viszont csak listán jutott be a parlamentbe. Marosvári Attila kétszer indult - egyszer sem nyert. ARCHÍV FOTÓK: DM/DV Nem szabadulunk saját szennyünktől len. A jelöltek többsége (30) egyetlenegyszer próbálkozott. Közülük a legnagyobb vesztes talán a 2002-ben induló Csanádi Jánosné, aki a Független Kisgazdapárt jelöltjeként mindössze 211 voksot, a szavazatok 0,54 százalékát szerezte meg. Bár nagy vesztesnek érezhette magát Botka és Bartha is: ők ketten a legkisebb arányban maradtak alul a másikkal szemben: 1998-ban Bartha a voksok 56 százalékával nyert - Botka 44 százalékkal vesztett, 2002-ben Botka 54 százalékkal bejutott, Bartha 44 százalékkal kívül maradt a parlamenten. Csúcsot döntöttek a makóiak is a jelöltek számát illetően. Az öt választás 46 képviselőjelöltjének zömét (10) jól ismerik a választók, mert többször méretkeztek meg a bizalomért. Közülük a közgazdász MartonoSi György 4 alkalommal is elindult: kétszer a Fidesz színeiben, majd szövetségben az MDF-fel, illetve a KDNP-vel, egyszer lett egyéni képviselő. Háromszor szállt be a harcba a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kari tanára, Mihály Zoltán (MDF), s 90-ben ő lett a honatya. Hasonlóképpen az állatorvos Dán János, aki 1998-ban jutott képviselőséghez. Három alkalommal indult az orvos Domokos Mária (KDNP) is, de egyszer sem lett politikus. A duplázók közül nem jutott egyéni kerületi mandátumhoz a kisgazda háziorvos Sántha Sándor; az MSZP-s, majd MSZDP-s Wéber Mátyás; a háziorvos Kómámé dr. Nagyfalusi Mária (Köztársaság Párt, Új Szövetség), továbbá az SZDSZ-t vállaló történész, Marosvári Attila. A kétszeres versenyzők közül egyéni képviselő lett az MSZP színeiben egymást váltó agronómus, Gazdag János és a makói polgármester, Búzás Péter. A politikussággal 18 makói csak egyszer kacérkodott. Függetlenként próbálkozott 1994-ben Kurunczi Sándor és Szentpéteri János is, mégsem ők kapták a legkisebb támogatást. Négy éve összesen 234 voksot (1 százalék) gyűjtött össze Angyal Alpár a Zöldek Pártja nevében. Eltűntek a Földlakók és a centrumosok Sok bejegyzett párt egy jelöltet sem tudott állítani 4 évvel ezelőtt, közülük a legtöbb idén nem is indul. A Centrumnak 3 megyei jelöltje volt 2006-ban, ők 4 nappal azután jelentették be: nem indulnak, hogy az OVB nyilvántartásba vette a pártot. magyarország MUNKATÁRSUNKRÓL Földlakók-Élet-Igazság-BékeSzabadság Pártja, Petőfi Nemzeti Néppárt, Panellakók Polgári Párt, Magyar LÉT Párt, Szegények Magyarországi Pártja, Dolgozók Magyarországi Pártja, Egység a Jövőért Integrációs Párt, Magyar Szegényeket Pártoló Párt - néhány azok közül, amelyeket 2006-ban bejegyzett az Országos Választási Iroda, de végül egyetlen jelöltet sem tudtak állítani. Idén eddig ezek közül egyik sem próbálkozott ezzel. Hozzájuk képest továbbjutott 2006-ban az Élőlánc Magyarországért, amelynek 4 jelöltje volt az első fordulóban - a másodikra már egy sem. Egy jelöltre futotta a Zöld Demokraták Szövetségének. Egyelőre ezeket a pártokat sem vette nyilvántartásba az Országos Választási Iroda. Nem indul a választáson a Centrum Összefogás Magyarországért Párt sem. A párt elnöke, Papp János levélben közölte az Országos Választási Bizottsággal (OVB), hogy február 15-én a szervezet országos választmánya úgy döntött, visszalépnek a 2010-es parlamentiképviselő-választásoktól. A Centrumot február 11-én vette nyilvántartásba az OVB, a párt országos választmánya négy nappal később döntött a visszalépésről. A párt 4 éve Csongrád megyében három választókerületben indított jelöltet. Akárcsak 4 éve, újra indul viszont a szegedi Pajzs Szövetség. 2006-ban egy jelöltet sem sikerül állítaniuk. 26 új párt egy év alatt. Száznyolcvanhárom pártot tartanak hivatalosan nyilván a bíróságokon, ezek közül 55 a legutóbbi parlamenti választások óta alakult az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint. Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felében volt jellemző. Az elmúlt évben 26 pártot jegyeztek be a bíróságokon. Néhány ezek közül: Megoldás: Egyik sem!, Mátyás Párt, Ősi Magyar Nemzeti Összefogás Párt, SMS Demokrata Párt. Idén eddig egyetlen pártot vettek nyilvántartásba, a Szabad Emberek Magyarországért elnevezésű szervezetet. Ez derül ki most Makón is. A képviselő-testület legutóbbi ülésén arról folyt a szó, hogy a mostani tisztítóban évente 2000 tonna szennyvíziszap keletkezik, amit eddig a szeméttelepet gondozó Bio-Pannónia Kft. tonnánként 2000 forintért vett át és helyezett el. Most a hulladékgazdálkodásra kiírt közbeszerzést egy másik cég, az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. nyerte el, a mostaninál 20 százalékkal olcsóbb szemétdíjért. A vásárhelyi vállalkozás azonban a makói iszapot 8000 forintért venné át, és ebben az összegben a szállítás ára nem is szerepel. A makói önkormányzat az iszapot amelynek mennyisége a mostani csatornaberuházás után évi 5000 tonnára nő - olcsóbban szeretné elhelyezni valahol. Felmerült, hogy a Makói Oktatási Központ által használt 80 hektáros állami földön lehetne használni, trágyaként. Ez ügyUrnaürités a legutóbbi választásokon. Itt biztosan nincs a Földlakók pártjára leadott voks. ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE hetetlen lenne. Hosszú távon inkább energiacélú hasznosítással lehet csökkenteni a mennyiségét, és a telep ebbe az irányba indult el. Ez nem fekália rsampmm A szennyvíziszap értékesebb a műtrágyánál, mégsem készítenek belőle komposztot. FOTÓ. SEGESVÁRI CSABA ben a város tárgyal az iskolát fönntartó megyei önkormányzattal, de egyezség még nincs. - A megegyezés nem a mi szándékunkon múlik, hanem a jogszabályokon - felelte kérdésünkre Sándor Attila, a megyei közgyűlés alelnöke. Mint mondta, az érintett terület művelési ága olyan, hogy a törvény nem teszi lehetővé az iszap ottani elhelyezését. Most szakértők vizsgálják, mi lehet a megoldás. A makói testületi ülésen a fideszes Mágori Józsefné azt kérdezte a Makó-Térségi Víziközmű Kft. igazgatójától, hogy ha már ez az anyag tényleg olyan hasznos, miért nem készíttet belőle komposztot a szennyvíztelep? Hozzátette mikrofonon kívül: nyilván nehézfém is van benne. „Ha ez ilyen egyszerű lenne, már megcsináltuk volna" - felelte Medgyesi Pál a komposztötletre, és mint mondta, vizsgálat igazolja, hogy a káros anyagok mennyisége mind a határérték alatt van. A komposzttal egyrészt az a gond, hogy minősíttetni kell, másrészt pedig az iszap mennyisége így megháromszorozódik, és ez már kezelA szennyvíziszap nem emberi fekália. A makói tisztítóműbe kerülő szennyvíz végső állomása a bioreaktor, ahol baktériumok dolgozzák fel, bontják le az anyagot. Különválasztódik a tisztított víz - ez a Marosba megy - és az iszap. Ez a mix - mivel jelentős részben szerves anyag - jó trágyázásra, a műtrágyánál mindenképp értékesebb, mert lazítja is a talajt. Hollandiában és több uniós országban ezzel trágyáznak, másutt, például Belgiumban tiltják, itt elsősorban az ember révén bekerülő gyógyszermaradványok miatt aggódnak, mert ezeket nem tudják lebontani a baktériumok. A szennyvíztisztítás kutatói most azon dolgoznak, hogyan lehet megakadályozni, hogy ezek az anyagok újból visszakerüljenek a táplálékkörforgásba.