Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-16 / 62. szám

2010. MÁRCIUS 16., KEDD GAZDASÁG 13 Nagycsarnok. A berendezés maradt, ám a korábbi „szakiknak" csak a töredéke dolgozik ma az Autófernél. A SZERZŐ FELVÉTELEI NATO-kompatibilis felépítményeket gyárt, és első beszállítója a Rábának - ez a negyven főt foglalkoztató, de 60 éves múltra visszatekintő szegedi Autófer Zrt., amely mindössze harmadik igazptóját „fogyasztja". Az oroszoknak Ikarus-alkatrészeket szállít, a németeknek váltócsavarokat, és az iparági válság elle­nére is szinten tudta tartani termelését. SZEGED KOVÁCS ANDRÁS Nem 30 százalékkal, hanem 30 százalékára zsugorodott az európai haszonjárműpiac 2009-ben, és ezt alkalmazko­dással vészelte át az Autófer Zrt. Farkas Károly elnök-vezér­igazgató azonban hozzáteszi, hogy azért kap még mindig meghívót a szegedi polgár­mestertől a 200 legnagyobb adózó klubjába, mert kidőltek előle, mellőle a vállalkozások. Az Autófer a szakmánál ha­marabb érezte a válságot az alkatrészpiacon, hiszen a csökkenő olajár miatt az oro­szok a korábbinál kevesebbet vásároltak, egyszerűen nem jutott pénz az Ikarus-buszok javításra. Miből él a vállalkozás? Forgalombiztonsági alkatré­szeket gyárt autóbuszokhoz és teherautókhoz - kormány­rudakat, -összekötőket, len­gőkarokat, gömbcsuklókat. Ezekből első beszállítói vol­tak az Ikarusnak, amíg léte­zett ez a márka Magyarorszá­gon. Pedig nálunk is felvesz­nek évi 4-500 buszt a Volá­nok, és ez eltartana egy ren­des gyártóbázist. Sok munka­helyet jelentene, és még töb­bet, ha a beszállítókat is hoz­závesszük. Németországban találtak új partnerre. Futómű-, kormány­és sebességváltó-alkatrésze­ket készítenek. A ZF-váltók­hoz például csavarokat, ami­ből időnként közvetlenül is szállítanak az egri ZF Hungá­riának. A futóműalkatrészek vásárlója a szintén német Heyd. Az új piacnak köszönhető­en a számokból alig lehet kiol­vasni az iparágat keményen sújtó válságot. 2008-ban 346 milliós árbevétel mellett 7 mil­lió forint mérleg szerinti ered­ményt realizáltak, míg 2009-ben ez a két szám 341, il­letve 4 millió volt. - Erre az esztendőre nagyon elégedett lennék a szinten tartással, de nem lesz egyszerű - tekint előre kissé borúlátón a 40 em­bernek kenyeret adó vállalko­zás vezérigazgatója. - Semmit sem szednek már Névjegy. Farkas Károly 1969-ben lett motorkerékpár-szerelő szak­munkás, felszabadulása után 11 hónapot dolgozott a XI. számú AFIT-nál - fiatalabbak kedvéért: Autófenntartó Ipari Trösztnél. Ezután visszatért inasévei gyakorlatának helyszínére, és 15 esztendőn ke­resztül ott dolgozott. Közben levelezőn elvégezte a műszaki középis­kolát, majd a közgazdasági egyetemet. A Volánhoz már vezetőként került, gazdasági igazgatóként vált meg a közlekedési társaságtól 1996-ban, amikor megvásárolta egykori első munkahelyét - ahol 60 év alatt ő a harmadik igazgató. 60 ÉV ALATT CSAK HÁROM IGAZGATÓJA VOLT A VÁLLALATNAK Időutazás az Autófernél Farkas Károly a NATO-kompatibilis felépítmények előtt. szét ma az autóban - mondja Farkas Károly -, a kormányösz­szekötő rudakat is egyedül az oroszok kérik tőlünk úgy, hogy szerelhetők legyenek. Még zsír­zó gombot is teszünk rájuk, pe­dig ma már élettartamzsírzós a bevett megoldás. Az Autófer jel­lemzően a kis- és közepes széri­ás megrendelésekből él, a naggyal nem bír, ott annyiból tudná megvenni az alapanya­got, mint amiből más multinál beszerezhető a kész alkatrész. Két, jellegzetesen katonai zöld tehergépkocsi áll az ud­varon, rajta hasonló színű fel­építmény. A rádiós autó NA­TO-kompatibilis, már rend­szerbe is állt, s itt fejlesztették, illetve gyártották az Autófer­nél. Ha a bent ülők úgy gon­dolják, akkor rádiójel se ki, se be nem megy. Vegyi, biológiai és atomszennyezett terepen is megvédi a katonákat a túlnyo­másos felépítmény. Továbbá gépkocsin túl helikopteren, repülőgépen, vasúton és ha­jón is szállítható, köszönhető­en annak, hogy alul-felül füg­geszthető. Az emberek hisznek a csodákban LUXEMBURGBAN FIZETIK A LEGMAGASABB ÖSSZEGET Kevesebb mint 54 ezer forint a magyarországi minimálbér Ember legyen a talpán, aki 53 ezer 655 forintból - minden szám­lát kifizetve - kijön a hónap végéig. Ez ugyanis az az összeg, amely az adók és járulékok levonása után megmarad a 73 ezer 500 forintos minimálbérbői. Annak jártunk utána, ki és hogyan határozza meg ezt az összeget évről évre. Csongrád megyei bérek. A KSH adatai szerint a Csongrád megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkozta­tottak havi bruttó átlagkeresete 2009. január-szeptemberben 163 ezer forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 151 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 186 ezer forintot kerestek. A versenyszférában mintegy 5 százalékkal emelkedett az átlagkereset, a költségvetés területén pedig közel ilyen mértékben csökkent. A nettó átlagkereset 2009 első kilenc hónapjában mintegy 106 ezer forintot tett ki a megyében, ez nem egészen 2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A reálkereset - a fogyasztói árak 3,9 százalékos emelkedé­se mellett - 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. CSONGRÁD MEGYE BERECZKY DIÁNA A minimálbér összege idén ja­nuár l-jétől havibér esetén bruttó 73 ezer 500, hetibérnél 16 ezer 900, napinál 3380, az órabér pedig 423 forint. Ezt az Országos Érdekegyeztető Ta­nács (OÉT) döntötte el, amely­nek a munkáltatók, a munka­vállalók képviselői, valamint a kormányzati megbízottak a tagjai - tudtuk meg a Szociá­lis és Munkaügyi Minisztéri­umtól. Máshol az Unióban Az Európai Unió (EU) Tájékoz­tató Szolgálatának legutolsó adatai szerint az EU tagorszá­gai közül Luxemburgban a leg­magasabb a minimálbér ősz­szege: 1682 euró (457 ezer 428 forint). A legalacsonyabb összegű minimálbért Bulgáriá­ban fizetik, ahol ez 123 euró, azaz 34 ezer 777 forint. Az OÉT a minimálbért a várható főbb nemzetgazdasá­gi folyamatok figyelembevéte­lével alakítja ki. Ilyen a jöve­delemtermelés, a foglalkozta­tás, az infláció, az adózás és a járulékfizetés várható szabá­lyai, illetve ezzel összefüggés­ben a várható foglalkoztatási költségek alakulása. Figyelik, hogy az indokoltnak tartott minimálbér az alkalmazásban állók mekkora hányadát érin­ti, és milyen nagy munkavál­lalói körben kell kötelező bér­emelést végrehajtani. A 73 ezer 500 forintos mini­málbér bevezetésekor a ver­senyszférában alkalmazásban állók 5-6 százalékánál kellett kisebb-nagyobb összegű bér­emelést végrehajtaniuk a mun­káltatóknak, mert munkaválla­lóik kevesebbet kerestek volna ennél az összegnél. A legalább középfokú végzettségű munka­vállalók garantált bérminimu­ma havibér esetén bruttó 89 ezer 500, hetibérük 20 ezer 610, napibérük 1420, órabérük pe­dig 515 forint. Ez az összeg azért több, mint a minimálbér, mert a munkaerőpiacon a magasabb képzettséget igénylő munkáért többet fizetnek. A minisztérium szerint a mi­nimálbér-tárgyalásokon a meg­élhetési költségek, azaz a létmi­nimum adatai is szóba kerültek. A létminimum az az összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Ezt a KSH-ban az élelmiszer-fogyasz­tás normatív értékéből kiindul­va határozzák meg, 2008-ban havi 19 ezer 356 forint volt. Már csökken a bedőlő ingat­lanhitelek száma, de a válság mélypontját még nem értük el - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnö­ke. A jövőben is lesznek ügyfe­lek, akik piramisjátékok vesz­tesei lesznek. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL A bankok tavaly év végéig bő 60 ezer lakáshitel visszafizeté­sét könnyítették meg, de nem lehet tudni, hogy az ügyfelek ezzel a segítséggel képesek-e fizetni a törlesztőrészleteket ­nyilatkozta az fn.hu-nak Far­kas Ádám, a PSZÁF elnöke. A vezető arra a kérdésre, hogy vannak-e még a Capital Part­nershez hasonló ügyek, igen­nel válaszolt. - Azt kell látni, hogy idő­ről időre újratermelődnek olyan helyzetek, amikor a fo­gyasztókat megtévesztik, mert az emberek hisznek a csodákban. Most jelentettünk be a rendőrségen olyan pira­misjáték-gyanús ügyeket, amelyekben befektetésekre meseszerű hozamokat ígér­nek - mondta Farkas Ádám. A 4-5 százalékosnál maga­sabb, és kockázatmentesnek mondott hozamnak ma már mindenképpen gyanút kell keltenie mindenkiben - tette hozzá. Abban, hogy a válság ilyen súlyos következményekkel járt Magyarországon, egyér­telműen szerepet játszott az ország nagyon erőteljes külső eladósodása, s ezen belül az, hogy a lakosság devizában adósodott el. - Arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy ebben mi volt a felügyelet sze­repe - válaszolta arra a felve­tésre, hogy Orbán Viktor sze­rint a felügyelet is közremű­ködött abban, hogy a válság ekkorát ütött Magyarorszá­gon. Emlé­keztetett ar­ra, hogy a de­vizahitelek felfutása ide­jén bőséges és olcsó hite­lek álltak rendelkezésre a nemzetközi piacokon, ami tompította a veszélyérzetet. - A válság alatt nem volt probléma a bankok tőkehely­zetével, a felügyelet jól látta el a feladatát - mondta. ­Ugyanakkor az egy valós kér­dés, hogy a devizahitelezés felfutását meg kellett volna-e akadályozni, és miként, bár ezt szakmai, és nem politikai kérdésnek tartom. A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA I Dátum Havi összeg (forintban) A minimálbér a bruttó átlagkereset százalékában 1992. januári. 8000 35,8 1995. március 1. 12200 31,4 2000. januári. 25500 29,1 2005. januári. 57000 36,0 2010. januári. 73500 még nincs adat Forrás: DM/DV-gyűjtés DM-GRAFIKA 99 A 4-5 százalékosnál magasabb, és kockázatmentesnek mondott hozamígéret ma már mindenképpen gyanút keltő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom