Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-16 / 62. szám

8 T — 2010. MÁRCIUS 16., KEDD Kisszínházi gondok. Gyüdi Sándortól tudjuk: annak ellenére, hogy szinte új az épület, a kisszínház sem problémamentes. Tavaly elromlott a klímaberendezés - akkor nem volt szükséges a mintegy félmillió fo­rintba kerülő javítást rögtön elvégeztetni, most viszont, a tavasz köze­ledtével erre is sort kell keríteni. Ráadásul a lapos tetőn összegyűlt 30-40 centis hó és a kemény fagyok miatt február elején kicsit be­ázott a kisszínház: épp a színpad fölött csöpögött be a hólé. Krizsán István szerint jégdugó keletkezhetett a lefolyókban, és a nagy nyomás hatására találhatott a víz egy hajszálrepedést a tetőn. Keresik a hibát; azóta már volt normál eső, az már nem okozott problémát. Ha nem számolták volna fel jogutód nélkül az épület kivitelezőjét, a Délépítő Kft.-t, a tetőkre szokásosan adott - általában 5-10 éves - garanciát most érvényesíttethetnék. Jobb a szegedi teátrum helyzete a pécsinél A Szegedi Nemzeti Színházat nem fenyegeti olyan veszély, mint a pécsiek hasonló korú teátrumát, ahol az utóbbi időben a technika többször is felmondta a szolgálatot. A kedvezőbb helyzet az el­múlt évek kisebb-nagyobb fejlesztéseinek is köszönhető. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Az elmúlt hetek hírei arról szóltak: katasztrofális mű­szaki állapotban van a Pécsi Nemzeti Színház, amelynek nagy felújítását épp akkor kezdték meg, amikor 1986-ban a szegedi nagyszín­házat az elhúzódó rekonst­rukció után végre megnyitot­ták. Fellner és Helmer szege­di palotája felett sem telt el nyomtalanul az elmúlt ne­gyedszázad. Négy-öt éve nagy ijedelmet okozott, ami­kor egy próbán az előszín­pad fölötti mennyezetről az egyik stukkó angyalka kézfe­je a nézőtérre esett. Senki sem sérült meg, de más lett volna a helyzet, ha a 15 de­kás gipszdarab 13-14 méter magasból valakinek a fejére pottyan. - Alaposan ellenőrizték, végignézték az eset után az összes hasonló helyet, repe­déseket nem találtak. Ilyes­mi nem történt azóta, biz­tonságban vannak a nézőink és a munkatársaink is ­mondja Gyüdi Sándor. A teá trum főigazgatója azt is hoz­Pécsett megadta magát a technika Több balesetveszélyes helyzet adódott mostanában a pécsi színházban: először a Pletykák előadásán esett le az egyik lámpa egy méter átmérőjű len­cséje, amely sérülést is okozha­tott volna, de egyik színészt sem találta el a színpadon. Két nap múlva egy másik előadá­son a díszletet mozgató techni­ka adta meg magát, majd az 1987-ben gyártott vezérlőpult is meghibásodott. Krizsán István műszaki igazgató a szegedi színház „hőközpontját" mutatja. FOTÓ: VERÉB SIMON záteszi: bár veszély nincs, több minden elavult, külö­nösen a fűtési, a légtechni­kai és az elektromos rend­szer. Előbbi kettőre létezik egy uniós pályázat, amin el is indult a város. Ha sikerül nyerni, a tervbe vett átalakí­tás nagy részét az EU finan­szírozásával a következő években több lépcsőben el­végzik. Krizsán István műszaki igazgató szerint különösen a fűtéskorszerűsítés sürgető, mert jelenleg a szomszédos bíróság udvarán üzemelő ka­zánokból kapják a fűtésre használt gőzt. Rugalmasab­ban szabályozható és sokkal gazdaságosabb saját rend­szerre lenne szükség. A lég­kondicionálást is takarékos módon tervezik: nem az egész épületet hűtenék egyszerre. Az üzemi területeket munka­időben, a színpadot és a néző­teret pedig az előadások idejé­re hűtenék. A színháztechnika moder­nizálásával előrébb járnak a szegediek - a pécsi teátrum szakemberei épp a napok­ban jártak itt tapasztalatokat szerezni. 2006-ban a nagy­színházban kicserélték a színpad padlózatát, a forgó­színpadot mozgató görgőket, modern, számítógépes vezér­lőpult állt szolgálatba, új a ponthúzórendszer lelke és a nagyfüggöny is. Napirend a Fekete-iskolában 7.45 és 8.30 között beszélgető­kör, a gyerekek és a tanító kör­ben ülnek egy szőnyegen, s el­mesélik az őket ért élményeket, ráhangolódnak egymásra, a munkára. 8.30 és 12 között intenzív tanu­lás, az ismeretek feldolgozása, készségfejlesztés. 12.00-12.30: értékelő beszélge­tés. 12.30-13.30: szabad sáv (egyé­ni fejlesztések, művészeti foglal­kozások fakultatív módon). 13.30-15.00: ismétlősáv (gya­korlás, elmélyült tanulás, a nap lezárása, értékelés). 15.00-16.30: játék, művészeti foglalkozások fakultatív módon. nyos helyzetű gyerekek felzár­kóztatására. Hápi, a mi barátunk, Frakk, a macskák réme - tele gyer­mekrajzokkal, színes farsangi álarcokkal a szegedi Fekete István Általános Iskola folyo­sója. - A gyerekek kreatívkod­nak, ez azt jelenti, kinyílt a személyiségük - magyarázza Kónyáné Farkas Hedvig, aki 20 éve egyedülálló módszert dol­gozott ki az intézményben. La­punk is bemutatta már a ME­SÉM-programot (Munka- és El­lenőrzőkártyás Speciális Ér­tékteremtő Modell), amely az egész napos foglalkoztatáson alapszik. A gyerekek nem tan­tárgyakat, szemléletet tanul­nak a feladatkártyák segítsé­gével, saját, nem a tanár dik­tálta tempóban. A modell hí­vószavai: rugalmas tanrend, egyéni tanulásra épülő, „sze­mélyközpontú" iskola, a kom­munikációs és matematikai képességek fejlesztése. - Minél tovább marad isko­lában a gyermek, annál jobb. A lehetőségek hiányában sok családban - mint Déva várát ­lerombolják, amit egész nap építettünk - fogalmazott Kó­nyáné Farkas Hedvig. Minden párt ért a „gátvédelemhez" Nagykoalíció születne Magyar­országon, ha most a belvíz len­ne az egyetlen megoldandó probléma: mindegyik párt hosszú távra szóló, gondos ár­vízvédelmi tervet, tározókat követel és ígér. A szakma örül­ne, ha ez a lelkesedés nem fogyna el a választások után ­és a felszín alá is nézne a poli­tika. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS A mezőgazdaság eredményes­sége nálunk jobban függ az időjárástól, mint Nyugat-Eu­rópában. Biztonságosabbá kell tenni a termelést, ameny­nyire lehet, ehhez pedig jó belvízelvezető rendszer kell, és tározók, amelyek megtart­ják az öntözéshez szükséges vizet - mondta lapunknak Mágori Józsefné, a Fidesz Ma­kó térségi országgyűlésiképvi­selő-jelöltje. Ez a párt elképze­lését is tükrözi, de ő tapaszta­latból is bgszél, családi vállal­kozásuk fokhagymát termel. A vízről a többieknek is van mondanivalójuk. A Lehet Más a Politika képviselőjelöltje, Szabó Rebeka szerint, aki böl­csen használja a tájat, az fi­gyelembe veszi a természeti adottságokat: nem kell min­dent fölszántani, s az ártere­ket is lehet használni - gyü­mölcsösnek, legelőnek. Komplex nemzeti vízgazdál­kodási stratégiát sürget a párt. Az MDF szakpolitikusa, Makay Zsolt úgy fogalmazott: egy okos állam a vízgazdálko­dásban is hosszú távra tervez, vezérelve a kiszámíthatóság, a kapkodás helyett, s a Kár­pát-medencén végigzúduló víztömeg amekkora gondot, ugyanakkora lehetőséget is je­lent, élni kellene vele. A Job­bik új vízközműtörvényt kez­deményezne, komplex hasz­nosítású tározókban, a vizes élőhelyek helyreállításában gondolkodik - és a vízben élő­ről is van mondanivalója: har­colna az orvhalászat ellen. Ám az MSZP is látja a Ho­mokhátság elsivatagosodását, a belvizet is, és szintén hosszú távra tervez. Tabajdi Csaba, a párt uniós delegációjának ve­zetője nemrég arról beszélt, hogy „átfogó, uniós szintű vízgazdálkodási politikára van szükségünk, amely haté­konyan kezeli a vízhiányt, az áradások, a takarékos öntö­zés, a vízszennyezés problé­máját... A 2011-ben induló ma­gyar EU-elnökség ezért is te­kinti kiemelt feladatának az uniós vízpolitika megújítá­sát". Az tényleg jó lenne, ha a vízgazdálkodás rendszereinek tökéletesítésére minél több „Ha ma nyugaton egy parcella öntözhetővé válik, értéke megtízszereződik." Balla Iván ügyvezető igazgató uniós forrás érkezne ide, hi­szen ha ma nyugaton egy par­cella öntözhetővé válik, érté­ke megtízszereződik - véli Balla Iván, a Tisza-Maros szö­gi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. A szak­ember ugyanakkor arra emlé­keztet, hogy hiába szerették volna újból üzembe helyezni a valamikori nagy téesztáblá­kon még meglévő lineáröntö­zőket, a parcellák mai tulajdo­nosait nem lehet közös neve­zőre hozni. SOK SZÜLŐ LEROMBOLJA, AMIT A PEDAGÓGUS FELÉPÍTETT Egész napon át iskolában Minél tovább marad iskolában a gyerek, annál jobb. FOTÖ: KARNOK CSABA Ne csavarogjon a gyerek, töltse a délutánt is az iskolában - ez a célja az egész napos oktatás programjának, amelynek bevezetését a kam­pányban a Fidesz és az MDF is szorgalmazza. Több megyei iskolában is található hasonló modell. Ez nem napközi: tanítás és fejlesztés, ké­ső délutánig. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Szűrje ki a szülői ház „káros ideológiai hatásait" - kutatók szerint erre szánták a Szovjet­unióban az egész napos okta­tás koncepcióját, amelyet ha­zánkban a 60-as évek végétől vezettek be néhol, a hátrá­nyos helyzetű tanulók lemara­dásának csökkentése érdeké­ben - de a gyakorlatban nem hozta a várt eredményeket, ezért a 80-as években elhalt. Az ötletet most a kampány­ban a Fidesz vetette fel újra - ál­lami támogatással ösztönözné az iskolatípus elterjedését. Az MDF a programja szerint egye­nesen kötelezővé tenné. Európa több országában, így Németor­szágban is népszerű az egész na­pos oktatás. A szülők elfoglal­tak, a módszer pedig garantálja, hogy a gyerekek a délutánt is ta­nulással töltik - nem csavarog­nak vagy számítógépeznek. Az Ec-Pec Alapítvány Lé­pésről lépésre programja ré­vén több magyar iskolában al­kalmazzák a módszert - Páll Viktória szakmai vezető tájé­koztatása szerint így taníta­nak a pécsi Csokonai, Bu­dai-Városkapu, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc és a budapesti Budenz József Általános Isko­lában is. - Az iskolaotthonos okta­tást most is ismeri a közokta­tási törvény - hívja fel a fi­gyelmet a modell egy létező változatára Németh Szilvia ok­tatáskutató. Működik ilyen például a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gimnázium és Di­ákotthonban, ahol - az intéz­mény honlapja szerint - külö­nösen sokat foglalkoznak a gyermekek egyéni fejlesztésé­vel: az alsós diákoknak úszás­oktatást, színjátszást, cserké­szetet, énekkart, sportszakkö­röket kínálnak. Iskolaottho­nos rendszer van a csongrádi kistérség csanyteleki Szent László Általános Iskolájában és a makói Szikszai György Református Általános Iskolá­ban is. - A gyerekeket egyen­lő módon terhelik délelőtt és délután, tehát nem olyan, mint a napközi. Mintegy két óra tanulás után egy-egy óra a szabad foglalkozás: így meg­oszlik a terhelés. Egyedül pénteken viszik haza néhány könyvüket a tanulók. Két, tel­jesen egyenrangú tanítónő foglalkozik velük - mutatta be a módszert az oktatáskuta­tó a közrádióban. Szerinte ez önmagában nem elég a hátrá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom