Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-13 / 61. szám

2010. MÁRCIUS 13., SZOMBAT AKTUÁLIS 29 A SZEGEDERT ALAPITVANY FODIJAVAL VAJDA JÚLIA KARITATÍV MUNKÁJÁT IS ELISMERTEK Nagy elődökre és a fiatalokra is figyel A Szegedért Alapítvány idei fő­díjasa, Vajda Júlia a West Side Story Mariáját vagy a Koldus­opera Peacocknéját éppúgy si­kerrel elénekelte, mint az opera­irodalom népszerű szoprán sze­repeit, Manont, Micaelát, Gildát, Tatjánát, Aidát, Adinát és Nori­nát. Most művészetét és karita­tív tevékenységét is elismerték. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Vajda Júlia nagymamájának, édesanyjának is szép hangja volt - ők tanítgatták először énekelni. Már óvodásként ze­nés-táncos játékokban szere­pelt. Zenei általános iskolába járt; a tanárképző l-es számú gyakorlójában Sinkó Éva taní­totta az éneket, akinek a férjé­vel, Sinkó György basszistával A didergő királyban együtt játszották a királyt és a kis­lányt. Hegedülni tanult, isko­lája kórusával pedig szerepelt a színház és a szabadtéri pro­dukcióiban. A Tömör­kény-gimnázium diákjaként már Gyimesi Kálmánnál ta­nult énekelni, együtt járt Mi­hálka György kóruspróbáira Tokody Ilonával. A tanárképző magyar-ének szakán Bárdi Sándor bevonta a szegedi kis­opera előadásaiba; még a Ki mit tud?-on is szerepeltek. Diploma után, 1979-ben Vajda Júlia a Szegedi Nemzeti Színház énekkarának tagja lett. Amikor Magyarországon először a szegedi operatársu­lat bemutatta Donizetti Anna Bolenáját, kolléganője várat­lan betegsége miatt be kellett „Gregor József egyik kedvenc partnere volt, vele mutatkozott be Norina szerepében az Operaházban." ugrania Smeton, az apród sze­repébe. - Délután szóltak, hogy este el kellene énekel­nem olaszul. Sikerült megta­nulnom, és baj nélkül lement az előadás. Az Anna Bolena azóta az egyik kedvenc ope­rám. A színházunk akkoriban évadonként legalább három operettet játszott, sorra bízták Vajda Júlia a Szegedért Alapítvány múlt szombati gálaestjén a fődíjjal. FOTÓ: VERÉB SIMON Ifjú színészeket tanít énekelni. - Énekmesterként is dolgozom a színházban: aggódom, izgulok a színészkollégákért. Nem öncélú tanít­gatásról van szó, hanem mindig konkrét feladatokra készülünk fel. Leg­utóbb az Aranycsapat dalain dolgoztunk Erdélyi Tímeával, Barnák Laci­val és Szívós Lacival. A fiatal énekeskollégákra is figyelek: nagyon ne­héz a helyzetük, mert rövidebb idő áll rendelkezésükre a felkészülésre, egyszerre sok helyen kell dolgozniuk, szaladgálnak a különböző váro­sok, színházak között, közben mindig topon kell lenniük. rám a szubrett szerepeket; megtanultam táncolni, be­szélni, természetesen játszani. Angyal Mária és Horváth Zol­tán lelkiismeretes rendező volt, mindketten törődtek mű­vészeik egyéniségével, szak­mai fejlődésével is - meséli Vajda Júlia. Ránki György operájában, a Pomádé király új ruhájában Dzsufit bízták rá, majd követ­keztek az operett-főszerepek: a Sztambul rózsájában Midili, a Mayában Madeleine. Sztárok a My Fair Lady-ben Tompos Kátya, Gálvölgyi Já­nos, Bezerédi Zoltán, Venczel Vera és Széles László játssza a főbb szerepeket a szabadté­ri első előadásában, a My Fair Lady-ben. A fesztivál meg­újult honlapján, videointerjú­ban részleteket is elárul Nó­vák Eszter rendező. A főváros legnépszerűbb színházainak vezető színé­szeiből igazán erős csapatot válogatott össze Nóvák Esz­ter, a szabadtéri My Fair Lady produkciójának rendezője. Eliza szerepében a hazai fil­mesek által jelenleg legfog­lalkoztatottabb fiatal színész­nőt, Tompos Kátyát láthatjuk, aki a rendező elmondása sze­rint nemcsak remekül énekel, de bájos kisugárzása lenyű­gözi majd a nézőket. „Széles László, az Örkény-színház ki­váló, korosztályának egyik legjelentősebb színésze játsz­sza Higgins professzort. Gál­völgyi Jánossal még soha nem dolgoztam, nagyon várom a Ü,// SZEGEDI 2010 —-l SZABADTÉRI « " • ALAN JAY LERNHR -IREDERICK LDEWÉ MY FAIR LADY MUSICAL - JÚLIUS 2., 3., 9., 10., 11. FŐBB SZEREPBEN: TOMPOS KÁTYA SZÉLES LÁSZLÓ GÁLVÖLGYI JÁNOS BEZERÉDI ZOLTÁN Ztótér-randezés Í r-rt K-t a REÖK-ben Már csak korlátozott szám­ban kaphatók jegyek a Ma­ladype Színház vendégsoro­zatának második élőadására, a Mediciek korában játszódó Lorenzaccióra, amely márci­us 22-én, 18 órakor kerül színre. A darabot hazánk egyik legtekintélyesebb szín­házi rendezője, Zsótér Sán­dor vitte színre, rá jellemző­en izgalmas koncepcióban. közös munkát, különlegesen tehetségesnek tartom, Picke­ring szerepét bíztam rá." Doolittle-t a Katona József Színház egyik vezető színé­sze, Bezerédi Zoltán alakítja, Freddie-t a filmes munkái alapján is egyre népszerűbb, fiatal Szabó Kimmel Tamás. „Venczel Vera játssza Higgins anyját, a Vígszínház művész­nője különleges finomságá­val nagyon szórakoztató je­lenség lesz a hatalmas Dóm téren." A rendező büszke ar­ra, hogy egy ideális szerep­osztást sikerült összeállítani. A rendezői középgenerá­ció egyik legjelentősebb mű­vésze „állandó" alkotótársa­it - Khell Zsolt díszlet- és Ze­ke Edit jelmeztervezőt - kér­te fel közös munkára. „Vizio­nált, felnagyított világot képzeltünk el, hatalmas hangrögzítő készülékkel és metronómmal, vetítésekkel, mindenféle csinnadratta show-elemmel" - mondja. Érdekesség, hogy a koreog­ráfus Nóvák Péter, a rendező testvére lesz. Megújult a szabadtéri hon­lapja, amely amellett, hogy fiatalos dizájnnal fogadja lá­togatóját, számos újdonság­gal is gazdagodott. Az eddigi tartalmak mellett sztárokkal és alkotókkal készült videoin­terjúkat, beharangozókat néz­hetünk meg, és interaktívabbá is vált a honlap: szavazások­kal, cikkenkénti fórumozással biztosít több megszólalási le­hetőséget a közönségnek. Az évadnyitó sajtótájékoztató összefoglalója és Nóvák Eszter ajánlója már elérhető a www.szegediszabadteri.hu-n. (X) 1984-ben az Álarcosbál Osz­kárja jelentette az operai kiug­rást. Azután sorra énekelte a Donizetti-vígoperák, a Verdi­és Puccini-darabok lírai szop­rán főszerepeit. Eljátszotta Ai­dát, Gildát, Cso-cso-szánt, Manont, Margitot, Papagenát. Berdál Valériánál is tanult, akinek a szerepkörét részben ő vitte tovább. Az operatársu­lattal sokszor turnézott Nyu­gat-Európában, itthon pedig rendszeresen vállalt fellépése­ket jótékonysági koncerteken is. Gregor József egyik ked­venc partnere volt, vele mu­tatkozott be Norina szerepé­ben az Operaházban. - Szinte máig sem tudom el­hinni, hogy nekem ítélték a Szegedért Alapítvány fődíját. Hatalmas megtiszteltetés, Ka­tona Márta professzor asszony után én vagyok a második nő, aki 'megkapta. Nemcsak az énekesi pályámat ismerték el vele, hanem a karitativ, mond­hatnánk úgy is, szociális gon­dozói munkámat is. Lapis And­U tálja, ha jolly jokernek nevezik - Szerencsém volt, hogy ilyen sokféle szerepet énekelhet­tem. Mindig örömmel vállal­tam akár néhány mondatos feladatokat is, ezután sem mondok rájuk nemet. Az An­conai szerelmesek, A szabin nők elrablása, A kaktusz virá­ga távol állt ugyan az operá­tól, mégis jó volt benne ját­szani. Utálom, ha jolly joker­ként emlegetnek, vidéken tu­lajdonképpen mindenki jolly joker. Itt mindenkinek mindent kell játszani. Király Levente nemcsak drámai hős, hanem nagyszerű táncos komikus is volt fiatalkorában. Számomra természetes, hogy mindenben kipróbálom magam, mindegyik szerepből tanulok valamit ­vallja Vajda Júlia. Azt is hozzá­teszi : fontos számára, hogy ne feledkezzenek meg azokról az idősebb kollégákról sem, akik egykor játszótársai voltak. rás gyönyörű, kalapos kis­plasztikáját a Dömötör-díjaim elé tettem - mondja a Liszt-dí­jas szoprán, aki újra Musetta szerepét alakítja a tavaszi Bo­hémélet-előadásokon, az Ope­raházban pedig a Vérnászra készül. Szecsődy Irén óta csak ő énekelte a Cselédasszony szerepét Magyarországon. Ez az egyik kedvenc darabja, áp­rilis közepén Németországba megy vele vendégszerepelni. BHM&CaHmMMM KANEK0 MIYUJI KEDVENCE SZVJATOSZLAV RICHTER ES KOCSIS ZOLTÁN Tisztán látja a zenét Budapesten is koncertezett a sze­gedi szimfonikusokkal Kaneko Miyuji (képünkön), aki két éve megnyerte a Bartók Béla Zongo­raversenyt. A tokiói zeneakadé­mián tanuló zongorista 100 szá­zalékig japánnak és 100 százalé­kig magyarnak vallja magát. BUDAPEST, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL goraversenyt, a fiatal muzsi­kus világszerte fellépett; az it­teni győzelme mindenhol jó ajánlólevélnek bizonyult. - A nagy legendák közül Szvjatoszlav Richter orosz zongorista a kedvencem, kü­lönösen tisztelem, ahogy Lisz­tet játszik. Elvileg Liszt idegen lenne az orosz stílustól, de - A japánokra Jellemző, hogy borzasztóan aprólékosak; ez a zenében is így van. Ahogyan kinyitják a kottát, és elkezde­nek olvasni, elemezni egy da­rabot, már az is teljesen más, mint Európában. Ennek a módszernek köszönhetően tisztán látja az ember a zenét. Japánban főleg abban segítik a tanárok a koncertezésre ké­szülő fiatal művészeket, hogy a felkészülés során adódó problémákat hogyan oldják meg. Mire ott az ember meg­kapja a diplomát, valóban önálló művésszé válik. Itt ki­tűnő zenei oktatást kaptam, de más szögből is szerettem volna látni a felvetődő kérdé­seket - magyarázza Kaneko Miyuji, miért döntött úgy, hogy évtizedes magyarországi tanulás után visszatér szülő­hazájába. Azt is hozzáteszi: Európában a zenei tradíciók­ból kiindulva közelítenek meg mindent, Ázsiában viszont tisztában vannak azzal, hogy számukra a klasszikus zene idegen világ, ezért nagyon alaposan, szisztematikusan kell vele megismerkedniük. Amióta 2008-ban megnyer­te a szegedi Bartók Béla Zon­ahogyan Richter felfogja, az számomra roppant izgalmas. A mai zongoristák közül Ko­csis Zoltán az első számú ked­vencem, már csak azért is, mert az ő Bartók Gyermekek­nek CD-felvételét hallgatva kezdtem el zongorázni három­éves koromban - árulja el Ka­neko Miyuji, aki szerint óriási a verseny a zongoristák között világszerte, és kevés a kon­certlehetőség. - Mindent meg kell tennünk a klasszikus zene megszerette­téséért. Ki kell használni, hogy az új generációk számára nem a lemezek jelentik a muzsika népszerűsítésének útját, ha­nem például a YouTube. Sokan elítélik ezt, de én úgy gondo­lom, át kell esni azon a trau­mán, hogy a szerzői jogok ma már mást jelentenek. A 21. szá­zadban kulcsfontosságúak azok az emberek, akik tökélete­sen beszélnek nyelveket és ott­honosan mozognak egymástól nagyon különböző kultúrák­ban is. A családomnak köszön­hetően anyanyelvi szinten be­szélem a japánt és a magyart, valamint az angolt is, de jól el­boldogulok németül és franciá­ul is. Ha már japán apától és magyar anyától születtem, sze­retnék részt venni a két ország közötti kapcsolatépítésben. Gyerekkoromban találkoztam Szokolay Sándor zeneszerzővel, aki azt mondta: „Ügy érzem, ez a fiú 100 százalékig japán és 100 százalékig magyar." Én is így gondolom. Amikor itthon vagyok, legalább annyira ma­gyarnak érzem magam, mint otthon japánnak. 14 évd él Magyaroruéion. Kaneko Miyuji (20) Japánban született, 6 éves korában költözött Magyarországra anyai nagyszüleihez, akik magyar nyelvre, gyermekdalokra tanították. Zenei tanulmányait Vácott kezdte, 5 év alatt 7 országos versenyen 16 díjat nyert. 11 évesen fel­vették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kivételes Tehetségek Képzőjébe. 2006-tól a Tokyo College of Music ösztöndíjasa, azóta há­rom nemzetközi zongoraversenyt nyert meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom