Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-25 / 47. szám

2010. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TŰKOR 50 bódéból árulják a malac­ságokat 50 kereskedő árulja toros por­tékáját és pálinkáját a holnap kezdődő I. Szegedi Toros Pálin­kafesztiválon, a Széchenyi té­ren. A10 versenyző csapat fa­házakban és saját „böllérudva­rokban" dolgozhatja föl az alapanyagot. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Gőzerővel dolgozik az előké­születeken a Délmagyaror­szág csapata a hétvégi I. Sze­gedi Toros Pálinkafesztivál böllérversenyére. A szerve­zők a 10 versenyző csapat számára a feldolgozásra váró két fél sertésen kívül a Szé; chenyi téren felállított 32 négyzetméteres faházakat és az eléjük kialakított „böllér­udvarokat" biztosítják. A fű­szereket és a pálinkát a ver­senyzők otthonról hozzák: hogy miből mennyit, az le­gyen meglepetés a fesztivál­látogatóknak. Nemcsak nézelődni, vásá­rolni is lehet a különböző malacságokból a Széchenyi téren! A csapatok bódéi mel­lett közel 50 faházat állítot­tak fel a szervezők, ahol a cégek, mangalicások és ős­termelők árulják majd füs­tölt toros termékeiket és pá­linkájukat; az érdeklődők akár a húsvéti sonkát is megvásárolhatják a fesztivá­lon. A térről nem hiányoz­hatnak a kenyérlángost és kürtöskalácsot kínáló keres­kedők sem. Lapunk csapatának, a Délmadárnak - az ellenfelek csapatnevei alapján - nem lesz sétagalopp a böllérver­seny. A Vadvirág kompániá­val, az Ajaki böllérekkel ­ők lakodalmas műsorral is készülnek a fesztiválra -, a Királyi szakácsokkal, a Ben­dőtömködők csapatával, a Pick gyöngyszemeivel, a szlovák böllérekkel, a Be­reczki és társai böllércsapat­tal, az erdélyi böllérekkel és az I love Szeged Rádió 88 csapatával kell felvennünk a versenyt. Már javában építik az I. Szegedi Toros Pálinkafesztivál bódéit a Széchenyi téren, FOTÓ: FRANK YVETTE FUT A SZEKÉR A MAGYAR VALLALKOZASOKKAL SZERBIABAN Szegedtől fél órára az ígéret földje Szabadkáról mifelénk manap­ság azt szokás tudni, hogy ott verik a magyarokat. Eközben a szegedi Elzett-Certa ottani nagykeriizletéről a helybeliek utcát neveznek el, a Fornetti szabadkai süteménygyára pedig Szerbia 77. legnagyobb adózója volt legutóbb. Velük és a Mol, a CBA, az OTP révén Szerbia-szer­te terjeszkedik a magyar tőke. SZABADKA BAKOS ANDRÁS Egy évvel azután, hogy a NATO a koszovói albánok elleni atro­citások miatt végigbombázta Szerbiát, Szabadkán üzletet nyitott egy szegedi vállalkozás. - Sokan mondták nekem akko­riban itthon, hogy meggondo­latlanság, amit csinálunk, hi­szen ott nemrég még háború volt - mondja Török György, a zárakat, lakatokat, pántokat, ajtó- és ablakvasalatokat for­galmazó Elzett-Certa Kft. ügy­vezető igazgatója. - Mi voltunk „A szomszédok - szerbek és magyarok is - örültek nekünk, mert megnőtt ingatlanjaik értéke." Török György ügyvezető ott akkor az első külföldi befek­tető. Valóban látszott a pusztí­tás nyoma, nem jártak az au­tók, mert nem volt üzemanyag. Most, tíz évvel később Szabad­ka belvárosában kora délután szinte mindig bedugul a forga­lom, nagyot változott az élet. Az idő minket igazolt. Én sejtet­tem, hogy így lesz, hiszen a sze­gedi üzletünkbe már a 90-es években is sok szerbiai vevő járt, és ők panaszkodtak, mi­lyen körülményes hazajutni az áruval, jó lenne elkerülni ezt a tortúrát. Amikor tájékozódtam, készségesen fogadtak, meg is alapítottuk az Elzett-Certa D. 0. O.-t, ez a cég hivatalos neve. Nagyon jutányos áron kaptuk bérbe a kiskerüzlet helyiségét. Nyitottunk egy nagyobb bázist, innen az egész országba viszik az árut: nagyon jó a terjesztő­hálózat, az a cég, amellyel dol­goztatunk, a délután felpakolt holmit másnap reggelre elviszi a helyszínre, akár az ország leg­távolabbi pontjára is. Megren­delés pedig van, mert minde­nütt építkeznek. Az Elzett ugyan egy 120 éves világmárka, és német, francia, svájci cégek állnak a szegedi for­galmazó mögött, a Szabadkán eladott árukat azonban mind magyar kezek szerelik össze, magyarországi üzemekben. Szabadka alig 40 kilométer­re van Szegedtől, mégis kevés hír jut el ide a vajdasági város­ról. Többnyire csak a magyar­verésekről szóló tudósítások érik el az olvasó ingerküszöbét. - Én viszont az elmúlt tíz évben egy rossz szót sem hal­lottam, és nem tapasztaltam olyat, hogy rossz szemmel nézne ránk ott bárki is ­mondja Török György. - A Pri­bojska utcában, Szabadka új ipari övezetében építettük föl a nagyobbik központunkat, és nemrég visszahallottam, hogy a helybeliek azóta maguk kö­zött Elzett utcának nevezik ezt a sort. A szomszédok - szer­bek és magyarok is - örültek nekünk, mert megnőtt ingat­lanjaik értéke, s nemrég egy magyar tanítónő azt mondta, Nem lehet csalni az e-naplóval Közel egy éve csak elektroni­kus naplóval dolgoznak a vá­sárhelyi Gregus-szakközépben. A tapasztalatok meggyőzték az önkormányzatot: a szakképző központ összes intézményében rendszeresítik az e-naplózást. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMREPÉTER A vásárhelyi Gregus Máté Tagintézményben 2008 őszén pár osztályban kísérle­ti jelleggel kezdték alkalmaz­ni az elektronikus naplózást, majd tavaly tavasztól az egész iskolában bevezették. Jelentős könnyebbség, hogy 550 diákra 350 számítógép jut - mondta el Kurusa Jó­zsef, a középiskola műszaki igazgatóhelyettese. A tanári­ban és minden teremben ta­lálható gép, így a pedagógus azonnal rögzítheti a változá­sokat: érdemjegyet, hiány­zást, késést. A szegedi Né­meth Tamás által kiépített rendszer naprakész statiszti­kákkal szolgál. A tanulók tel­jesítményét a szülők, kollé­gisták esetében pedig a Cse­resnyés nevelőtanárai is fi­gyelemmel kísérhetik. Az adatokhoz kóddal férhetnek hozzá az érintettek. Szabadka főutcája. Jut hely a magyar cégeknek is az üzletsoron. ARCHÍV FOTÓ: SCHMIDT ANDREA nagyon büszkék arra, hogy mi ott vagyunk. A szegedi cégvezető csak azon csodálkozik, hogy a na­gyobb magyarországi cégeken kívül mások nem fedezték föl ezt a hatalmas és növekvő pia­cot. Azok a magyarországi vál­lalkozások, amelyekhez sok vajdasági vevő jár, még nem vették a lapot. A szegedi cégek­nek szerinte érdemes lenne ott próbálkozni, főleg, ha itthon valami miatt nehezebben megy a bolt. - Romániában sok lehe­tőségünk már nincs, de Szerbiá­ban még van mozgástér. Jól jel­lemzi a szabadkai viszonyokat, hogy ugyanaz a jogászunk ma is, akivel annak idején az indu­lást intéztük. Négy-öt nap alatt ma is be lehet jegyeztetni egy céget. Az adózás kedvezőbb, mint itthon, 10 százalékos nye­reségadót kell fizetni. Az önkor­mányzat is korrekt partner, és az áruszállítás sem jelent gon­dot a határon át. Ugyanannál a könyvelőirodánál dolgoztatunk a kezdetek óta, és a négy ottani alkalmazottunk is bevált: kép­zettek, dolgosak. A fiúk még le­gényként jöttek oda, azóta már megnősültek. Mol, OTP, CBA, Fornetti. A szegedi vállalkozás mellett a Vajdaságban más cégek is képviselik a magyar tőkét. Szabadkán működik OTP-fiók, a Mol is jelen van, a CBA-élelmiszerboltlánc szintén. A legérdekesebb mégis a Fornetti nyolcadik éve tartó sikertörténete egy olyan ország­ban, ahol a Balkán leghíresebb pékjei, az albánok is szakmányban sütik a burekjaikat. A magyar péksüteménygyár közvetve csaknem ezer em­bernek ad munkát, és legutóbb a 77. legnagyobb adózó volt Szerbiá­ban. Az Újvidéki Magyar Szóból kiderül, hogy amikor a Fornetti Mini Péksüteménygyár két éve 9 millió euróból bővítette üzemét, a szabad­kai önkormányzat a kialkudottnál negyedével kevesebbet kért egy bi­zonyos földterületért, hogy hozzájáruljon a munkahelyteremtő beruhá­záshoz. A Fornetti viszont helybeli klubokat, iskolákat támogat, és a szabadkai kórházat is segíti. Szeged: igen, megye: nem Szegeden a 7 önkormányzati középiskola közül hatban használnak elektronikus nap­lót, egyben jövőre tervezik bevezetni, míg a 19 általános iskolából jelenleg egyben al­kalmazzák, de a többiben is szeretnék rendszeresíteni. A 17 megyei fenntartású intéz­mény között 12 középiskola van, ezekben nincs e-napló­zás, de a Batsányiban - tud­tuk meg - szeretnék egy-két éven belül bevezetni. - Nyugodtan állíthatom: mindenki használja, elfogad­ta, és élvezi az előnyeit az e-naplónak - közölte Kurusa József. - Több szülőtől kap­tunk visszajelzést, hogy az in­A diákok az iskola aulájában lévő számítógépeken is tájékozódhatnak a jegyeikről. FOTÓK: KARNOK CSABA terneten - akár egy okos mo­biltelefon vagy egy PDA segít­ségével - rendszeresen meg­nézi gyermeke jegyeit. Ezzel a sumákolás is megszűnt, lejárt Bevált az elektronikus napló, amely a sumákolást is megszüntette. a dupla ellenőrzők kora: értel­metlen külön otthoni haszná­latra is tartani egyet. A szakember még el­mondta: az e-napló csalás­biztos. A diákok csak úgy tudnának „betörni" a rend­szerbe, ha ellopnák tanáruk jelszavát, kódját. Ha ez sike­rülne, a jegyet akkor sem ér­demes kozmetikázni: az adatbázist mindennap men­tik egy szerverre, és pillana­tok alatt kiderülne a hamisí­tás. Erre még nem volt pél­da, arra viszont igen - me­sélte Kurusa -, hogy a diák jelezte, elfelejtették beírni az osztályzatát. Nem egyest reklamált. - Tetszik, hogy megnézhe­tem az osztálynaplóba írtakat ­árulta el a 9. B-s Csapó Péter, aki barátaival, Kecskeméti Csa­bával és Szabó Bencével bön­gészte az e-naplót az aulában elhelyezett komputeren. - He­tente kétszer-háromszor meg­nézem a jegyeimet, a szüleim is használják, képben vannak mindenről, ami velem történik. A kedvező tapasztalatok miatt Vásárhely a közeljövő­ben az integrált szakképző központ összes intézményé­ben bevezeti az e-naplózást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom