Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA Q VÉCSEI LÁSZLÓ AKADÉMIKUS AZ SZTE ORVOSTUDOMÁNYI KAR Új DÉKÁNJA Mottó: „Elméleteket csak tényekre szabad építenünk" Szorosabb együttműködésre törekszik az intézményen belül, erősíti a kutatói kapcsolatokat, segíti a hallgatói munkát a Sze­gedi Tudományegyetem Általá­nos Orvostudományi Kar új dé­kánja. Vécsei László akadémi­kus, a neurológiai klinika tan­székvezető professzora július­ban foglalja el új hivatalát. Pá­lyájáról, terveiről kérdeztük. SZEGED ÚjSZÁSZI ILONA Meghatározó a szegedi orvos­egyetem az 56 éves Vécsei László, a Szegedi Tudomány­egyetem Általános Orvostudo­mányi Kar Neurológiai Klini­kájának vezetője életében. Summa cum laude eredmény­nyel 1979-ben itt diplomázott, itt indiilt tudományos pályá­ja: a Kórélettani Intézetben, Telegdy Gyula professzor mel­lett, majd - egy évtizedes pé­csi, svédországi és amerikai kitérő után - az itteni neuro­lógiai klinika élén folytathatta az elődök munkáját. - Induláskor az 55 ágyas in­tézetben 20-22 orvos dolgozott, ma - a neurorehabilitációs osz­tállyal kiegészülve - 100 ágyas a klinika, a munkatársak száma is növekedett. Sikerült kialakí­tani, hogy a 6 nagy neurológiai profil szerint szakosodhatnak munkatársaim. Meghonosítot­tuk a Neurológiai Kerekasztalt, a régió fontos, 1993-ban indí­tott, immár 130 alkalomnál tar­tó továbbképzési fórumát. így igazodunk egyik legfontosabb feladatunk, a betegellátás kö­vetelményeihez. De kutatási Igent mond Vécsei László. Az akadémikus, a neurológiai klinika tanszékvezető professzora júliustól négy évig az ÁOK dékánja. FOTÓ: KARNOK CSABA programunkkal is érdekes eredményeket értünk el. Az idegszövet pusztulása és védel­me problémakörét, a sclerosis multiplex és a migrén patome­chanizmusát középpontba ál­lítva - készít mérleget kéré­sünkre Vécsei László. Itteni, új klinikai dolgozó­szobája is sokat elárul Vécsei pályájáról. A falon látható ­többek között - az elődök tab­lója: az élen Miskolczy Dezső akadémikussal, aki 1930 és 1940 között vezette a klinikát. De elidőzhetünk az oklevelek szemrevételezésével is: az MTA-tagságokat (2001 és 2007) igazoló dokumentumoktól kezdve a Szőkefalvi-Nagy Bé­la-díjon és Franz Burda-díjon át egészen a hallgatóktól elnyert „Best Teacher" elismerésig. Megtudjuk: Vécsei László fele­sége bőrgyógyász, három gyer­meket nevelnek. Szakmai meg­bízatásainak máig hosszú a lis­tája: volt a Magyar Ideg- és El­meorvosok Társaságának és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) elnöke, több szaklap szerkesztőbizottsági tagja, s egy évtizeden keresztül ő volt a MOTESZ Magazin főszerkesztő­je. Ez évben pályázott az SZTE ÁOK dékánságára. Programját a Kari Tanács február 10-én tá­mogatta, így júliustól a követ­kező négy évben Vécsei akadé­mikus irányításával dolgozik a szegedi orvoskar. - Dékánként az elméleti és klinikai gyakorlati oktatás erő­sítését tartom egyik legfonto­sabb feladatomnak. Hasonló­képen lényeges az elméleti in­tézetek és klinikák közötti ku­tatási programok elmélyítése, közös pályázati anyagok elő­készítése, a pályázati aktivitás további növelése. A hallgatók munkáját a tudományos diák­köri aktivitás további javításá­val, a szociális és oktatási ösz­töndíj mellé tett, pályázható tudományos kerettel; a sporto­lási és a klubélet támogatásá­val szeretném segíteni - össze­gezte dékáni programját Vé­csei professzor. Külön figyel­met szentel majd a kapcsola­tok erősítésére - az SZTE-n be­lüli karokkal, .az SZBK-val, a Szegedi Akadémiai Bizottság­gal (SZAB), amelynek elnökhe­lyettese, valamint a többi egyetem orvosképző karaival. Mottót Sántha Kálmán ideg­gyógyász professzortól köl­csönzött: „Elméleteket csak té­nyekre szabad építenünk." Tapasztalatok. Tudományos pályája leltározásakor Vécsei László ki­emeli: Telegdy Gyula professzor melletti meghatározó pályakezdését követően sokat köszönhet Pálffy György professzornak, akivel a pé­csi klinikán eltöltött években dolgozott. Tudatosan építkezve a kül­földi tapasztalatszerzést 2 évig a svédországi Lundi Egyetemen, Rolf Ekman professzor mellett kezdte, ahol svéd PhD-fokozatot is szer­zett. Innen az amerikai nemzet egyik meghatározó neurológiai inté­zetébe került: Bostonba, a Harvard Medical Schoolba, Flint Beal pro­fesszor munkatársaként dolgozott. 38 évesen. 1993-ban a SZOTE Neurológia vezető egyetemi tanárának nevezték ki Vécsei Lászlót. Tanterem az oktatásban SZEGED. Egymást kiegészíti a szegedi egyetem Neveléstudo­mányi Intézete és Oktatáselmé­leti Kutatócsoportja két új, in­formációs-kommunikációs technológiával felszerelt tanter­me. Az IKT teremben 20 nagy teljesítményű számítógép ka­pott helyet - projektorral és in­teraktív táblával. Itt a korszerű tanítás legújabb technológiai vívmányaival ismerkedhetnek meg a hallgatók, de az eszközök alkalmasak az online tesztelés­re is. A másik: ideális megfigye­lési és kísérleti helyszíne a mik­rotanításnak. A középen elhe­lyezett mobil bútorok az egyéni tanulás, a páros vagy kiscsopor­tos munka feltételeit biztosítják. A videokamera, a nagy képer­nyős plazmatévé és más eszkö­zök segítik a visszajelzést, a ta­nárjelöltek munkájának elem­zését. A külső megfigyelők is ké­nyelmesen elhelyezkedhetnek. A bőrdaganat és az UV fény Közel 308 millió forintos uniós támogatás segítségével indult új kutatási projekt Szegeden az ultraibolya (UV) fény élettani, kór­élettani és rákkeltő hatásának vizsgálatára. Ez a szegedi egyetem és a biológiai központ egyik közös programja. növényi és a humán sejtekben. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az ultraibolya (UV) fény érzéke­léséért felelős ez idáig ismeret­len fotoreceptor(ok) azonosítá­sa az egyik célja annak a pro­jektnek, amelyet a Szegedi Tu­dományegyetem és az MTA Sze­gedi Biológiai Központ által lét­rehozott konzorcium nyert el. A Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként, az Innova­tív kutatói teamek alapkutatás­tól az alkalmazott kutatásig ter­jedő projektjeinek támogatása című pályázat eredményeként 307 millió 524 ezer forint uniós forrás segíti, hogy új ismerete­ket szerezzenek az UV fény ger­jesztette jelátviteli láncok mű­ködéséről és alkotóelemeiről a Az új ismeretek birtokában vár­hatóan lehetőség nyílik az UV fény és az emberi hámsejtek kö­zötti kölcsönhatás célzottabb vizsgálatára, ami hatékonyan fogja támogatni a bőr dagana­tos megbetegedései és az UV fény közötti kapcsolat részlete­sebb megismerését. - A Nemzetközi fotobiológiai interdiszciplináris kutatások környezeti tényezők és genomi­kai faktorok interakciójának vizsgálatára, új diagnosztikus és terápiás eljárások kidolgozá­sára című projekt megvalósítá­sa már a múlt év júliusában el­kezdődött, és jövő év júniusá­nak végén fejeződik be - mond­ta Nagy Ferenc, a Széchenyi-, Humboldt- és Wolfgang Pa­ul-díjas kutató, a Német Tudo­mányos Akadémia tagja, a pro­jekt vezetője és szakmai irányí­tója, egyben a konzorcium által bevont nemzetközi kutatókból álló Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke. - Az ózonréteg elvékonyodása miatt a termé­Tttbb Irány. Az SZTE-SZBK-program több fő kutatási iránya közül az egyik elvezethet olyan növények előállításához, amelyek fokozott tole­ranciát mutatnak az UV-B sugárzás káros hatásaival szemberr. A másik, az UV fény és bőrdaganatok kutatási irányvonal elindítását az motivál­ja, hogy a további melanomagének megismerése nemcsak a betegség megelőzéséhez és korai diagnosztizálásához járulhat hozzá, de új gene­rációs terápiás szerek kidolgozásához is. szetes napfény rövidhullámú komponenseinek, főleg az ult­raibolya(UV)-B fénynek az élő szervezetekre gyakorolt káros hatása egyre nagyobb problé­mát jelent, ökológiai problémák kialakulásához is vezethet. - Az élő szervezetek komp­lex módon válaszolnak az UV sugárzásra. Az alapkutatási program célul tűzi ki az UV su­gárzás érzékelésében, az UV su­gárzás okozta káros hatások megelőzésében, ezek kivédésé­ben szerepet játszó molekuláris mechanizmusok és komponen­sek megismerését - tudtuk meg a projekt operatív koordináció­ját ellátó Kemény Lajos orvos­professzortól. A program multi­diszciplináris, molekuláris és sejtbiológiai, genetikai, orvosi, biofizikai, matematikai megkö­zelítést alkalmazó és fejlesztő, nemzetközi szinten elismert ha­zai és külföldi kutatócsoportok együttműködésén alapul. Uj műszaki, mérnöki, H gazdasági is képzés » Régiónkban a műszaki képzés kínálata sokáig elmaradt más tudományterületekétől. Ezért fontos, hogy a hagyományos, élelmiszeriparhoz kötődő sza­kok mellett egymás után jelen­nek meg az új műszaki, mérnö­ki és gazdasági szakok a Sze­gedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Karán (MK). SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Átadták február 12-én az első élelmiszermérnök mesterdiplo­mákat az SZTE Mérnöki Karán. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Véha Antal dékán emlékeztetett: az SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főisko­lai Kara 2007. január elsejével változtatta nevét Mérnöki Karra a már akkorra átalakult képzési profilnak megfelelően. A ha­gyományos, élelmiszeriparhoz kötődő szakok mellett egymás után jelentek meg az új műsza­ki, mérnöki és gazdasági képzé­sek. A bővülő képzés infrastruk­turális hátterét biztosítja a kar új épülete; a közel egymilliárd forintos beruházás március ele­jén kezdődik. A bolognai rendszerre tör­tént átállás óta az SZTE MK alapképzési palettája - élelmi­szermérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök - gazdagodik: et­től a tanévtől a műszaki mene­dzser mérnök, a jövő tanévtől az informatikus és szakigazgatási agrármérnök szakkal. Tervezik, de az akkreditálási folyamat még nem fejeződött be a kör­nyezetgazdálkodási agrármér­nök szakon. Mesterképzésre van lehetőség két éve az élelmi­szermérnök, a jövő tanévtől a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakon. A Mérnö­ki Kar szakirányú továbbképzé­sei közül jelenleg is fut az élel­miszeripari higiéniai, a tejipari, valamint a baromfiipari szak­mérnök; a közeljövőben indul: a minőségügyi rendszermene­dzser (európai uniós oklevéllel), az élelmiszeripari higiéniai szakmenedzser képzés. Más karokkal, illetve intéz­ményekkel közös képzések is indulnak a szegedi univerzitás mérnöki karán. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és a JGYPK-val közösen - ettől a tanévtől - védelmi igazgatási alapszak és mesterszakra is le­het jelentkezni. A következő tanévtől a ZMNE kihelyezett in­tézetet létesít a karon, aminek köszönhetően további közös képzés - közlekedésmérnöki alapszak, katasztrófavédelmi mérnöki mesterszak - indul. A JGYPK-val közösen pedig mű­szaki szakoktató; továbbá a Szent István Egyetem kihelye­zett képzéseként a következő tanévtől gépészmérnök alap­szakra lehet majd jelentkezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom