Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-13 / 37. szám

9 Babakocsifutással tréningezett a díva Gyermekei megszületése után vendégként tért vissza az őt elindító szegedi társulathoz Keszei Bori, aki 2003-tól éveken át a bécsi Staatsoper tagja volt. 2008-ban megszületett Zorka lánya, a következő évben Bence fia. Ma és vasárnap Adélé szerepét énekli az Ory grófja kisszínházi előadásain. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT A Dóm téri Bánk bán-produkció Melindájaként láthatták legutóbb, 2007 nyarán a szegediek régi kedvencüket, Keszei Borit, aki már akkor az anyai szerepre készült. Zorka lánya után tavaly Bence fia is megszületett. Ősszel a Figaro házassága Susannájaként aratott nagy sikert az operaházban, most pedig Adélé szerepét énekli Szegeden az Ory grófjában. hónappal már újra dolgoztam. A gyerekek mellett sokkal koncentráltabbak a napjaim, most jövök rá, hogy régen mennyi üresjáratom volt, miközben úgy éreztem, roppant elfoglalt vagyok - mondja Keszei Bori, aki szerint a koncentrált munka is kevés lenne, ha nem lenne fantasztikus „háttérapparátusa". A párja, Krizsán Zoltán festőművész rengeteget segít. A próbaidőszakban hat hétre béreltek egy lakást Szegeden, férje addig nem dolgozott, szolgálatot teljesített a gyerekek mellett. Háp, háp, háp, jönnek a kacsák... - Egész nap énekelek a gyerekeimnek. Zorkának tegnap volt a második szülinapja, négy nap múlva pedig Bence fiam első szülinapját ünnepeljük, szinte pontosan egy év van közöttük. Ha operát kezdek énekelni, azonnal rám szólnak, hogy hagyjam abba. Bence elkezd sírni, Zorka pedig hangosan tiltakozik: Mama, neee, mama, neee! A népdalokat szeretik, most épp a Háp, háp, háp, jönnek a kacsák... az aktuális kedvencük. - Amikor anyává válik az ember, megismeri a személyisége másik oldalát. Hosszú háziasszonykodás után nehéz újra primadonnaként színpadra lépni. Sokat nem hagytam ki, mert amikor 2008 nyarán már a második gyermekemet vártam, énekeltem a bécsi Konzerthausban A denevérben. Bence megszületése után öt - Egyelőre nem sikerült tökéletesen visszanyernem régi formámat, legalább öt kilót le kell még adnom, de két gyerek után örülhetek, hogy csak ennyi maradt rajtam. Volt osztálytársam javaslatára a szülés után elég hamar egy speciális, a szokásosnál nagyobb kerekű babakocsival, amely bírja a terepet, elkezdtem fut# „ * / V ' tém Keszei Bori Adélé szerepében a kisszínházban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ni a Normafánál. A heti há- nem a gyerek is friss levegőn romszor félórás babakocsifu- volt közben, tás dupla haszonnal járt: Bori szerint Adélé szerepe nemcsak én lettem fittebb, ha- az Ory grófjában nagy kihívás, bonyolult feladat. - Mint a legtöbb Rossini-szerep, könnyűnek tűnik, de aztán kiderül: nagy küzdelmet jelent. Bécsben egy másik Rossini-opera, az Olasz nő Algírban előadásain a seconda donnát, Elvirát énekeltem, ami rettenetesen nehéz volt; most megtapasztalhattam, hogy Adélé azon is túltesz. A látványos koloratúrákat persze egy koloratúrszopránnak meg kell tudni oldania, de Rossininél egyik pillanatban még nagy, kitartott hangokat, mély legatókat kell énekelni, a következőben pedig már könnyedén kell hozni a magasságokat. Jó érzés, hogy sok év után úgy fogadott vissza a szegedi operatársulat, mintha egyetlen nap sem telt volna el azóta. Ugyanezt éreztem a közönség reakcióiból is. Amikor elhatároztam, hogy a váratlanul korán jött második gyermekünket megszülöm, azzal kellett szembenéznem: lehet, hogy ez azt is jelenti, soha többé nem lépek színpadra. Ilyen kihagyás után több kollégámmal is ez történt. Ehhez képest jól áll a szénám: júniusban már Bécsben éneklem A denevérben Adélé szerepét, jövőre pedig Schönberg- és Berg-művekkel Németországba hívtak. Persze két gyerekkel és egy férjjel, ha szeretné megtartani a családját az ember, már nem gondolhat akkorát, mint huszonéves függetlenként. Osztrák impresszárióval dolgoÜvegfestmények a Gulácsy-galériában Bori festőművész férjének, Krizsán Zoltánnak Szegeden, a Kárász utcai galériában is tátható három munkája. - Mostanában új technikára váltott: üvegre fest, amivel nagy sikert arat. Nemrégiben New Yorkban volt tárlata, hamarosan Budapesten, a Falk Miksa utcában nyílik önálló kiállítása. Számomra az ő karrierje legalább annyira fontos, mint a sajátom hangsúlyozza Bori. zom, aki igyekszik számomra jó feladatokat találni, de két gyerekkel még a szegedi próbaidőszakot is embertelenül nehéz volt megszervezni meséli Bori. Mégis biztos benne: a két gyerek minden szempontból jót tett neki. - Azt már régen megtanultam, hogy a mi pályánkon a minőség és a tényleges karrier nincs mindig összhangban. Számomra most az az első, hogy a gyermekeim egészségesen nőjenek fel, legyen anyjuk, és ne menjen rá a házasságom arra, hogy egyébként imádok énekelni. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő, bízom a spontán döntésekben. Az is lehet, ha egy kicsit nagyobbak lesznek, néhány évre kiköltözünk valahová, ahonnan könnyebb a pályámat továbbépíteni. SARI ZSUZSA FILMJE FŐDÍJAT KAPOTT A SZEMLEN A vagány világfi Szegedi alkotás kapta a 41. Magyar Filmszemlén a legjobb tudományos és ismeretterjesztő munkának járó fődíjat. Sári Zsuzsa filmje, az Egy világfi Szegeden Szent-Györgyi Albertről szól. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A filmszemlén a legjobb tudományos és ismeretterjesztő filmek kategóriájában induló 36 alkotás közül Sári Zsuzsa Egy világfi Szegeden című alkotása győzött. A Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztő-riportere a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szegedi éveiről készített filmet, amely olyan közismert munkákat is maga mögé utasított, mint Nagy György népszerű sorozata, a Magyarország története. „Sári Zsuzsa érzékenyen árnyalja filmjében azt a kulturális, az idegenekkel szemben végletekig tartózkodó és ezért kissé önhitt címzetes urak vezette akkori szegedi miliőt, ahová csak hosszas udvarlást követően - Klebelsberg kultuszminiszter hívására csöppent a világjáró Szent-Györgyi Albert. A filmből kiderül, az angolszász szokásokkal felvértezett és ezért különös: pipázó, automobilozó, a szokásjogokkal nem sokat törődő Szent-Györgyi Albertet kezdetben nem igen szívlelték a dél-alföldi városban; nem értették, miért nem köt nyakkendőt, miért tegeződik a hallgatókkal, és miért nem kéri számon szóról szóra a képleteket. Egyszóval fura pasas volt ez a Szent-Györgyi a szegediek szemében" - méltatja kritikájában a fődíjas alkotást Fekete Zsuzsa. - A forgatás kapcsán kerültem igazán közel Szent-Györgyi Albert személyiségéhez. A kíváncsiság vezetett, szegedi tevékenységének mindegyik szegletét szerettem volna bemutatni: a repülést szerető sportembert, az automobil-tulajdonost, a motorost, aki vagányul körbejárta Európát. Az volt a célom, hogy minél sokszínűbben, érdekesebben szóljak az emberről. Igyekeztem minél több hiteles dokumentumot, irodalmi szemelvényt is felhasználni. Két egykori Szent-Györgyi-tanítványt ííNU c MX i ly. 1 is megszólaltattam: Wollemann Máriát az SZBK-ból és Ormos Jenő patológust; mindketten érdekesen beszéltek egykori tanárukról. A filmben nemcsak Liebmann Béla fotói mesélnek Szent-Györgyiről, hanem archív felvételről megszólal a fotográfus is, aki a Nobel-díj odaítélése után a professzor fotósának tartotta magát. A Magyar Televízió archívumából felhasználtam annak az 1970-es években készült kétrészes portréfilmnek a részleteit is, amelyet Szent-Györgyiről egyik hazalátogatásakor forgattak Budapesten - mondja Sári Zsuzsa, aki nemcsak szerkesztője és rendezője, hanem narrátora is a filmnek. Azt is hangsúlyozza: azokkal a kollégáival - Berecz István hangmérnökkel, Csepregi János vágóval és Herner Donát operatőrrel - dolgozott együtt, akikkel félszavakból is megértik egymást. Sári Zsuzsa és alkotótársai a Dóm téren. FOTÓ: DM/DV A Maladype a REÖK-ben 2010 állandó vendége lesz a REÖK-ben hazánk egyik legjelentősebb színházi társulata, a Maladype. A fiatal, játékos csapat könnyed, humoros formavilágával hitelesen szólítja meg a nézőket, olykor játékra csábítva őket is. SZEGED Az ország egyik legjelentősebb független társulata, a Maladype Színház öt alkalommal vendégszerepel a REÖK-ben februártól. Az első szegedi előadásuk a Georg Büchner drámája nyomán színre vitt Leonce és Léna lesz. A többszörös fesztiváldíjas társulatot Balázs Zoltán vezeti, akit a szegedi közönség a két évvel ezelőtti Mezzo-operaverseny egyik produkciójának rendezőjeként ismerhetett meg. A Maladype szó „találkozást" jelent: a fiatal, zseniális színészek egyrészt egymással találkoznak az előadásokon és a társulaton belül, másrészt a közönséggel, akiket megszólítani is igyekeznek, nem pusztán passzív szemlélőként szórakoztatni. A Leonce és Léna például minden este más változatban kerül színre, mivel mind a huszonöt jelenetet többféleképpen alkották meg. A színészek - akiktől valódi színházi csapatjátékot igényel az előadás - kezdésnél tudják meg, a rendező, Balázs Zoltán melyik változatot szeretné látni aznap, ráadásul a nézők is beleszólhatnak a játék menetébe. - Szeged színházi életének fontos eseménye lesz a Maladype állandó, egész évet kitöltő vendégjáték-sorozata - mondja Herczeg Tamás, a REÖK igazgatója. - Egy-egy előadás erejéig már korábban is járt nálunk jelentős társulat, mint például a Krétakör, ám ezzel a sorozattal egy határozott befogadói kör építésére is lehetőség van. Azt mondhatjuk, hogy a Maladype tagjai a mai színházi élet, színpadi akcióra és összjátékra talán leginkább kondicionált színészei. A magas művészi igényesség mellett könynyed, humoros formában, a legnemesebb improvizációs technikával, olykor interakJelenet a Lorenzaccio című előadásból. tív módon is mélyen és őszintén hatnak a nézőkre. A február 22-én, 19 órakor színre kerülő Leonce és Lénára a belépők már kaphatók a REÖK jegyirodáján, elővételben 1000, a helyszínen pedig 1500 forintért. A további előadások a Tojáséj, az Übü király, a Lorenzaccio és egy még be nem mutatott darab lesznek. (X) Love jam és ÖRÖM-börze! Valentin-napon 19 órakor debütál a Csak Rómeó és Júlia a REÖK-ben, amelyet hétfőn is láthat a közönség ugyanebben az időpontban. A Shakespeare klasszikusából készült beavatószínházi „love jam" a reneszánsz szerelmet hasonlítja össze a mai koréval. Kedden 19 órától a Szegedi Focus Műhely ÖRÖM-börze című „női játszóháza" szerepel műsoron.