Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ AKTUALIS A hét témája SZERKESZT NYEMCSOK ÉVA A Tisza öngyógyítását segítette, hogy a mellékfolyók, például a Körösök nem szennyeződtek túl nagy mértékben, és a ciánkatasztrófa idején magas volt a vízállás. Az Örökség: egy halász története. - A szennyezés előtt. 1999-ben volt, hogy 10 mázsa halat fogtam két nap alatt, amelyek között akadt 80 kilós harcsa is. Ma már nem tudunk annyi halat fogni a Tiszában, mint akkor - kesergett 2002-ben Mészáros Balázs. Az algyői halászról Az Örökség: egy halász története címmel Hegedűs Péter készített dokumentumfilmet. Az alkotó és hőse eljutott a 2000-es környezeti katasztrófát okozó romániai aranymosó üzem ausztrál tulajdonosához is. Akkor az Esmeralda cég vezérigazgatójának adta halpucoló bicskáját az algyői halász - mondván: a szerszámra már nincs szüksége, mert a tiszai ciánszennyezés miatt elveszítette apjától örökül kapott mesterségét és megélhetését. Mint a Tisza egyik nagykövete Romániába is eljutott Mészáros Balázs, aki a szomszédos országban huszonhét, környezetre veszélyes bányáról szerzett tudomást. Mindegyik olyan kockázatos módszerrel dolgozik, mint az Aurul (ma Transgold) elhíresült nagybányai üzeme. Az elmúlt tíz évben a folyók vízminősége javult, de a tiszai halászok katasztrófa okozta gondjai állandósultak. Azóta többen - köztük Mészáros Balázs is - kényszerűségből felhagytak korábbi mesterségükkel. A vízi világ emléknapja. Február l-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította 2000. június 16-án az Országgyűlés. Az elmúlt években e napra is hivatkozva kishalakat telepítenek a folyóba, és megemlékezéseket szerveznek. Idén például A cianid betiltása határok nélkül címmel tartanak konferenciát a Magyar Állami Földtani Intézetben. A halállomány azóta sem a régi Tíz éve 12 nap alatt vonult le a cián a Tiszán, ezer tonna döglött halat hagyott maga után. A gyors pusztulást lassú gyógyulás követte. A katasztrófa tizedik évfordulóján természetvédő civilt és a környezetvédelmi hatóság képviselőjét, a halászok felügyelőjét és folyóparti települési vezetőt kértünk mérlegkészítésre. CSONGRÁD MEGYE ÚjSZÁSZI ILONA - A halállomány látványos pusztulása egész Európa és a világ zöldkérdések iránt fogékony közvéleményét is megmozgatta, a figyelmet a vízszennyezés megakadályozásának jelentőségére irányította. Magyarországon, illetve az Unión belül betiltották az arany- és ezüstbányászat kockázatos, katasztrofális következményekkel járó ciános technológiáját. Romániában azonban máig engedélyezett. Ugyanakkor változást hozhat, hogy a szomszédos ország környezetvédelmére uniós figyelem irányul - véli Bojtos Ferenc. A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szegedi irodavezetője fontosnak tartja, hogy hazánk és Románia új környezetvédelmi ügyekért felelős minisztere találkozott és tárgyal egymással. - Az árhullámokkal levoUkrajnára is figyelniük kell a környezetvédőknek. - A planktonok, a vízi növények, a halak, sőt még a Tisza hullámterében élő állatok, négylábúak és madarak közül is számos elpusztult a folyóba került ciántól. Tilalommal és telepítéssel telt a katasztrófa utáni első időszak a halászok és a horgászok számára. Érvényesült a természeti törvény: a halpusztulás miatti „üresedést" az élővilág megpróbálta kitölteni. De azóta a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a halászok is az ívóhelyek védelmére - mondja Papp András. A megyei halászati felügyelőtől tudjuk, hogy már 2007-ben akkora volt a „haltermés", mint a ciánszennyezés előtt: két éve 30 halász 51 tonna halat fogott a Tisza megyei szakaszán, míg a 4000 horgász 22 tonnát. Ugyanakkor a halállomány összetétele nem a régi, kimaradtak évjáratok is. - Visszavetette a halászatot, de a horgászturizmust, az ideTOVÁBB MŰKÖDIK A TRANSGOLD Világszerte fölfigyeltek a súlyos környezetszenynyezésre. Ennek ellenére a Transgold tovább folytatja tevékenységét, bár állítja: jelentős fejlesztéseket végzett a szennyezés visszafogása érdekében. A szennyezés óta ismét megjelentek a kérészek a Tiszán: igazi turistalátványosság, amikor a folyó kivirágzik. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA nuló, határon túli illegális hulladéklerakókból származó pillepalackoktól kezdve a kisebb gátszakadásokon át egészen az ipari tevékenység miatti szennyezésig sokféle terhelés éri folyóinkat. Ezekre is nagyságrendekkel nagyobb figyelem irányul, a megelőzésre a korábbinál jelentősebb súly helyeződik - öszszegzi a ciánszennyezés óta eltelt évtized tapasztalatait az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATIKTVF) igazgatója. Kardos Sándor reméli: az uniós tagállam Románia idővel egyre kisebb környezeti kockázatú technológiákat engedélyez a bányászatban, az iparban. Ugyanakkor a nem EU-tag genforgalmat is, amikor híre kelt a ciánkatasztrófának - emlékszik a tíz évvel ezelőtt történtekre Bedő Tamás. Csongrád polgármestere szerint „szerencse a szerencsétlenségben", hogy az ilyen mértékben nem szennyeződött mellékfolyók, így például a Körösök, illetve a magas vízállás segítette a Tisza öngyógyítását. Azóta viszont kevesebb a hal a folyóban. Ez feszültséget teremt, mert a halászok annyi halat foghatnak, amennyit akarnak, a horgászok viszont kétszer annyian vannak, mint tíz éve. A folyó élővilága kiheverte a mérgezést, amit bizonyít, hogy ismét megjelentek a kérészek: a helyiek és a turisták számára is igazi látványosasság, mert gyönyörű a Tisza, amikor „kivirágzik". MEGISMÉTLŐDHET A KATASZTRÓFA A környezetvédőket aggodalommal tölti el az is, hogy Verespatakon egy kanadai-román cég nyíltszíni fejtésből, ciánalapú technikával akar aranyat kitermelni. ami a 2000-es katasztrófa megismétlődésével fenyegethet. Szőke Tiszánk sötét napjai Haldoklott tíz éve a Tisza: a romániai aranymosók 100 ezer köbméternyi ciános szennyvize két hét alatt vonult le a folyón, mérgezte élővilágát. E sötét napokon az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés felmérhetetlen károkat okozott. Február l-jén, a Tisza élővilágának emléknapján fölidézzük a sötét napok krónikáját. vetelnek a szennyezést okozó bányavállalattól. Magyarország a szennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Románia az Aurult tette felelőssé a környezeti kárért, ám az ottani vizsgálat szerint a katasztrófát „előre nem látható körülmények" okozták. Államunk 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mert az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. A perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold cég a felelős. Tíz éve méregdugó vonult le a Tiszán, a szennyezésben több mint ezer tonna hal pusztult el. FOTÓ: KARNOK CSABA ROMÁNIA, MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Egy évtizede, 2000. január 30-án Romániában környezeti katasztrófa történt. Az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos és a Szamos folyóba, onnan a Tiszába. PUSZTÍTÓ CIÁN. A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból az aranyat és ezüstöt a fejlettebb országokban már nem alkalmazott ciános kioldással nyerte ki. Az eljárás vízigénye nagy, ezért a mérgező mosóvizet ülepítették, hogy újra felhasználhassák. Ám a Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy 25 méteres szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. Ám a bányavállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, ezért meg sem kísérelték lokalizálni vagy enyhíteni a szennyezést. A fémbányától elszabadult szennyvízdugóban a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerinti határérték 180-szorosa volt. Ez egyre hígult ugyan, de a Szamos-Tisza összefolyásánál is 135-szörös, a Kiskörei-víztározónál - a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően - 34-szeres volt. A Körösök és a Maros befogadása után, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. Halpusztulást még Belgrád alatt is észleltek, a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a koncentráció. 29,3 MILLIÁRD FORINT KÁRIGÉNY. A vártnál gyorsabban tért magához a Tisza. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett. 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya. A katasztrófa után 3-4 évvel a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége felmérhetetlen, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma. Megyénkből csongrádi vállalkozók jelentkeztek 2,5-3 milliárd forint kárigénynyel. A próbaperekben egységesen 100 ezer forintot köSZENNYEZŐDÉS ÉS HALTETEMEK. A magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak mérséklésére. Külön erőfeszítést igényelt a Tisza menti települések ivóvízellátásának biztosítása, az élővilág megóvása, és a tömegesen elpusztult halak tetemeinek eltávolítása. A szakemberek összefogásának és felkészültségének eredménye, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt. A kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek. A ciánfolt a tíz esztendővel ezelőtti február 12. napján hagyta el Magyarország területét. Az érintett folyókban - 2000 áprilisi becslés szerint - 1241 tonna hal pusztult el.