Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légyott, Lurkókuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár, Utazó EMral Szieszta MÁR MOHÁCS ELŐTT IS „KÖZEPESEN KORRUPT" VOLT MAGYARORSZÁG Tisztességesebbek vagyunk, mint egy éve A tavalyihoz képest idén egy fokkal jobbnak minősítette a korrupciós helyzetet Magyarországon a visszaélések ellen küzdő nemzetközi szervezet. Idén többek közt a BKV-és a rádiófrekvencia-ügy borzolta a kedélyeket. Volt már Magyarországon Ernuszt-ügy is. Igaz, nem 2009-ben, hanem 1494-ben. KORRUPCIÓ BAKOS ANDRÁS 2002-ben még a 33., tavaly a 47., idén pedig a 46. helyen végzett Magyarország a korrupciós listán, amelyet a Transparency International (TI) állít össze az év vége felé. Ilyenkor általában azt a következtetést vonják le az újságok, hogy Magyarország továbbra is „közepesen korrupt" ország. Az eggyel jobb helyezés első pillantásra érdekes lehet, annak fényében, hogy továbbra is tart a Zuschlag-ügy tárgyalása - 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzése, elosztása szerepel a vádiratban -, a kereskedelmi rádiófrekvenciákat is különös módon osztották el, és a pártok sem tudtak megállapodni a kampányfinanszírozás vitás kérdéseiről. MEGLOPJÁK A KÖZT Idén derült ki továbbá, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) több tucat korábbi vezető kapott 30-40 milliós végkielégítést távozásakor, ezeket most vizsgálják. A TI azonban nem a sajtóból dolgozik, hanem üzletemberek, szakértők és turisták megítélése alapján. A Zuschlag-ügy tárgyalása idén is folytatódik. A Transparency International szerint ez csak a jéghegy csúcsa. FOTÓ: MTI véve a dőzsölést és a köznek a meglopását. Ebben nagyon serények..." Ezek Francesco Massaro velencei titkár szavai 1523-ból. Az eredetileg kicsit hosszabb idézet is tavaly kezdett keringeni internetes oldalakon. A KINCSTARTÓ SIKKASZTOTT Fórumokon vitatkoznak róla, illetve arról, micsoda mocskos hazaáruló az, aki ilyeneket tesz közzé. Nem lehet tudni, hogy a velencei titkár lesújtó véleménye valódi tapasztalatokon nyugodott-e - mindenesetre nyugodhatott. Rácz Lajos Magyarország környezettörténete az újkorig című tudományos munkájából kiderül például, hogy a magyar országgyűlés 1494-ben azért íratta össze az összes adófizetőt, és másoltatta egy könyvbe a kincstár Sfrbaeresztő kötél. A Transparency International szerint Magyarországon azért tartós a korrupció, mert „a visszaélésen kapottak nem esnek rossz társadalmi megítélés alá". Ezt azonban nem mindenki látja így. Például az 1994 és 98 között regnált, és kétharmados többsége révén erős Horn-kormánynak sokak szerint nem a Bokros-csomag, hanem a Tocsik-ügy volt a sírbaeresztő kötele. Vagyis a választó hajlandó áldozatot hozni, de csak akkor, ha úgy látja, a vezetők is ugyanezt teszik. Ha nem, büntet. A Tocsik-ügy úgy született, hogy az állami nagyvállalatok területén lévő földek a rendszerváltás után az önkormányzatok tulajdonába kerültek, de úgy, hogy a föld értékének megfelelően kaptak tulajdonrészt az érintett vállalatban. A vagyonügynökséget arra kötelezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezt az értéket készpénzben fizesse ki a dunaújvárosi önkormányzatnak. Erre több helyhatóság pert indított az állam ellen, hogy megkapja a pénzt. Tocsik Márta és a Vektor Rt. közvetített a két oldal között, és az ezért fölvett sikerdíj vágta ki a biztosítékot - vagyis az, hogy a pénz akkor is elfolyik, amikor az állam egyik zsebéből a másikba teszi át. Tocsik Márta ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával indítottak büntetőeljárást, de hat ítélet után 2004-ben felmentették. A polgári pert azonban 2008 májusában jogerősen elvesztette: a 804 milliós sikerdíjból 80 milliót tarthatott meg, 562 milliót, plusz az áfát vissza kell fizetnie - ha tudja. B Az alábbi is egy ilyen szakértői vélemény, de régebben vetették papírra: „A magyarok (...) büszkék és arrogánsak, s nem tudnak sem uralkodni, sem kormányozni, és tanácsot sem fogadnak el olyantól, aki ért hozzá. Mindig dicsekednek saját dolgaikkal, azonnal készek bármit megfogadni, de igen késedelmesek a végrehajtásban. Kevés dologgal foglalkoznak, kikétévi számadásait, mert fölmerült a gyanú: a kincstartó, Ernuszt Zsigmond sikkasztott. A gyanú nem volt alaptalan. Ugyanebben az évben kezdte bontogatni a szárnyait egy magyar-német vállalkozás, amely rézben utazott. A magyar nemesfémbányászat a válságát élte, mert sokáig nem volt jó megoldás a tárnák víztelenítésére. A német vidékeken kipróbált technikát honosította meg itthon a magyar nemesi családból származó Thurzó János. Ám nemcsak víztelenített, meg akarta szerezni a rézmonopóliumot is. 1494-ben éppen az Ernuszt család egyik bányáját vette bérbe. Thurzó János látta, hogy nem lesz elég pénze a vállalkozáshoz, ezért gazdag partnert keresett. Az augsburgi Fuggereket választotta, akik már akkor a pápának adtak hiteleket. A magyar fukar szó a német család nevéből származik... Thurzó János egyik fia Fugger-lányt vett el, s a két család közös cége ahogy a németek nevezték: ungarischer handel - 1495-től az 1520-as évek közepéig működött. Thurzó Jánosból, majd fiából körmöcbányai kamaraispán lett, Thurzó Elek többször volt kincstartó. Ezt aztán szóvá is tették: nem járja, hogy Elek báró ellenőrzi a saját cégét is, ráadásul a felesége a kancellár unokahúga. A Fugger-Thurzó vállalkozás pozícióira nürnbergi és budai kereskedőknek fájt a foga. Végül 1525-ben a király elkobozta, állami kézbe vette a bányákat. Jákob Fugger megpróbált „diplomáciai úton" közbenjárni, és ez sikerült is, amikor jött a török, és II. Lajosnak szüksége lett a Fugger-bank kölcsönére. BKV-S BOTRÁNYOK Nyilván sokban mások a régi és a mostani Magyarország korrupciós ügyletei, egyvalamiben mégis hasonlítanak: abban, hogy nem véletlenül derülnek ki, s pláne nem „egy rendszertisztulási folyamat részeként". Utóbbi idézet nem II. Lajostól származik, hanem Atkári János leköszönt budapesti főpolgármester-helyettestől, aki nemrég a BKV-botrányról nyilatkozta a HVG-nek, hogy „ha nincs feszültség az MSZP-n, illetve a fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíción belül, akkor ezek az ügyek nem derültek volna ki". Még szebben: „a mostani botránysorozat egy alapvetően elhibázott politikai szerkezetnek a következménye". CD CXÜ NÉVJEGY Rácz Zsuzsa 1972-ben született Miskolcon. diplomáit az ELTE angol és kommunikáció szakán, valamint a KRE szupervizor szakán szerezte. 2002-ben jelent meg első regénye, az Állítsátok meg Terézanyut!, amelyből film készült, Hámori Gabriella főszereplésével. A magyar Bridget jonesnak is nevezett regényt az olvasók beszavazták a 100 legjobb magyar regény közé. 2003 és 2008 között a Maximában jelentek meg heti rendszerességgel írásai. 2009 novemberében adta ki második, Nesze Neked Terézanyu! című regényét. V T Tocsik Márta a tárgyalóteremben. Rácz Zsuzsa nem jó kislány Hét évet kellett várni Rácz Zsuzsa (képünkön) második Terézanyu-regényére: a „szinglikönyvek" írója időközben megtalálta a szerelmet, és anya lett. Idő kellett, hogy feldolgozza a sikert, és úgy tapasztalta: a férfiak nehezen viselik, ha egy nő sikeres. Nem tartja magát jó kislánynak, és ez a könyvek főhősére is érvényes. IRODALOM FARKAS JUDIT f5 Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója 100 milliós végkielégítése sokaknál kiverte a biztosítékot. -140 ezer példányban kelt el első regénye, az Állítsátok meg Terézanyut! Mégis hét évet kellett várni a következőre. Miért? - Idő kellett, hogy megértsem, helyrerakjam, mivel jár az életemben egy ekkora siker. Át kellett gondolnom, akarom-e folytatni egyáltalán: írjak-e, és ha igen, Terézanyut vagy mást? Nagyon magasra került a léc, és egyébként is szorongok az elvárásoktól. Mindenki azt várta, ismételjem meg a sikert, de a sikert meg is kell tanulni kezelni. Konkrét jogi, közgazdasági feladatokkal jár, mintha egy nagy értékű ingatlanom lenne, amit menedzselnem kell. Ez nem megy egyik percről a másikra, különösen, ha az ember ír, és azért ír, mert érzékeny lelkű és szociálisan érzékeny - nem ideális az üzletember szerepre. - Az olvasók viszont nem felejtették eb a Nesze Neked Terézanyul-ból az első két hétben tízezer példányt adtak el. Mivel magyarázza Terézanyu sikerének a titkát? - Iszonyú jó érzés és nagy biztatás ez az érdeklődés, hálás vagyok érte. Gyakran kapok olyan visszajelzést, hogy a könyveimet olvasni felszabadító. Nehéz felvállalni és megfogalmazni esendőségünket, sebezhetőségünket. Ha mint egy görbe tükörben ráismerünk ezekre a főhős, Kéki Kata csetlés-botlásaiban, és jót nevethetünk rajtuk, az mindenképpen felszabadítóan hat. Nagyon széles az olvasók skálája életkorban, a tizenévesektől a hatvanasokig. Tipikus női alaphelyzeteket írok le, de a hang, a megfogalmazás közel áll az élő beszédhez. Mondják: olyan, mintha ott ülnél, és mesélnél. A Nesze Neked Terézanyu! komoly témákat is boncolgat: mit jelent felelősséget vállalni, elköteleződni, gyereket szülni. Humorral elmondva fel tudjuk ismerni a saját fájdalmunkat, ám tudunk távolságot tartani tőle. - A két Terézanyut szingliregénynek mondják, ám az írónő időközben megtalálta a párját, és 2010-et egy kétéves kislány édesanyjaként köszönti. Úgy látja, a gyerekvállalás is tabutémának számít ma Magyarországon? - Nagyon nehéz beszélni a döntés felelősségéről és az azzal járó félelemről. A nő nyakába akarják varrni a felelősséget: majd ő úgy érzi, itt az ideje szülni, ez az ő szerepe, a kötelessége. Kérdőre vonják azokat, akik a megfelelő korban vannak: mikor jön már a baba? A lehető legritkább esetben tudnak tapintatosan kérdezni arról, ami legbensőbb magánügy. Ebben nekem is volt részem. - Mindkét regényben sok az önéletrajzi elem. Ön is félt? - Minden, ami a második regényben le van írva, a saját félelmeimnek egy töredéke. Most viszont abszolút családanya, jobban mondva kismama vagyok, egyszer erről az időszakról is fogok írni. - A pici mellett fejezte be a Nesze Neked Terézanyut. Nem volt nehéz összeegyeztetni az alkotást és a gyereknevelést? - Nagyon fáradtak vagyunk, utólag nézve nem vágnék bele még egyszer. Nagyon fegyelmezettnek kellett lennem, nehéz volt, de legalább itthon tudtam írni. - Érezte-e hátrányát íróként, hogy nő? - Akárcsak a társadalmunk, úgy a magyar irodalmi élet is férfiközpontú. Azért is sokat zrikáltak, hogy szórakoztató irodalmat írok, amit egyáltalán nem értettem. Mintha mindenkinek egyfélét, magas irodalmat kellene írnia! A férfiak zöme nehezen viseli, ha egy nő sikeres. Én gyakran éreztem, hogy addig tartanak kedves írónőnek, amíg mosolygok és bólogatok. De én nem vagyok jó kislány, és a könyveim talán azért is működnek, mert a főhősnőm, Kéki Kata mentalitása is ilyen.