Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-30 / 25. szám

Barabás Márton zongorából készült egyik művével a szegedi Kass Galériában. FOTÓ: FRANK YVETTE Szegeden, a Vár utcai Kass Ga­lériában tegnap nyílt meg Ba­rabás Márton tárlata, amelyen kiselejtezett, régi tárgyakból, például zongorákból készült egyedülálló szobrok láthatók. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Barabás Márton családja bő­velkedett tehetséges képző­művészekben: nagyapja jegy­zett tájképfestő volt, valamint rokoni szálak fűzik a legna­gyobb magyar festőművészek közé tartozó Barabás Miklós­hoz is. A Magyar Képzőművé­szeti Főiskolán végzett alkotó festményeket, szobrokat, ins­tallációkat és könyvobjekteket készít. Könyvszobrait főként tönkrement zongorák belső al­katrészeiből, kalapácsaiból készíti. E tárgyakat építi be a kiselejtezett kiadványokba, például 15 éve kidobott pénz­ügyi közlönyökbe, jogi értesí­tőkbe. Sajátos hangulatú alko­tásaiban a táncoktól kezdve az együttlét, a hiány és a vendég­ség jelenik meg. Zenei antik­várius barátja közreműködé­sével néhány éve kezdte el a kottafüzetek továbbformálá­sát. A füzeteket kötetté formál­ta, amelyekbe zongorabillen­tyűket, kollázselemeket épí­tett, így soha nem volt „kotta­könyvek" jöttek létre. Barabás Márton kiállítását Kass János grafikusművész nyitotta meg tegnap a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti kiállítóhe­lyén, a Vár utcai Kass Galériá­ban. A tárlat április 18-áig te­kinthető meg. i^Xovábbi FOTÓK, www.delmagyar.hu Pótolják az elmaradt balettelőadásokat SZEGED. Juronics Tamás együtte­se, a Szegedi Kortárs Balett feb­ruárban pótolja a társulat több tagjának megbetegedése miatt karácsony előtt elmaradt Homo Hungaricus-előadásokat. A Ba­jor Gizi l.-bérlet december 16-án elmaradt előadását február 18-án 19 órától, a Latinovits Zol­tán 2.-bérlet december 18-i elő­adását február 19-én 19 órától, a Jávor Pál 2.-bérlet december 19-i előadását február 20-án 15 órá­tól, a december 17-i bérletszüne­tes előadást február 23-án 19 órá­tól pótolják a kisszínházban. A társulat ma este Budapesten is bemutatja a Homo Hungaricust. Mire gondol a férfi szex köz­ben? - ezt a kérdéskört járja körül a Felnőttfilm, amely beju­tott a 41. Magyar Filmszemle döntős alkotásai közé. Forga­tókönyvén egy szegedi fiatal­ember, Ábrahám Ádám is dol­gozott. SZEGED BOBKÓ ANNA Örök téma: a nemek közti harc - ezt mutatja be a Fel­nőttfilm, amelynek forgató­könyvén egy szegedi fiatalem­ber, Ábrahám Ádám is dolgo­zott. A kisjátékfilm bejutott a 41. Magyar Filmszemle döntő­sei közé. Szegeden tegnap mutatták be a Belvárosi mozi Csöke József Termében, a He­tedik kör című mozifilm előtt. - A párkapcsolatokról sze­rettünk volna szólni röviden, fiatalosan és dinamikusan. Új szemszögből felvetni olyan kérdéseket, amelyek minden­kit érdekelnek - hallottuk a 28 éves fiatalembertől, aki Szegeden, a Deák Ferenc Gim­Ádám első munkáját, az Ádámcsutkát is hamarosan vetítik. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA náziumban érettségizett. A fii-' mezés egészen kiskora óta foglalkoztatta. Akkor szeretett bele, amikor édesanyja 1989-ben elvitte a Még drá­gábban add az életedre. Ádám Egy világfi Szegeden - a 41. filmszemlén. 384 alkotással jelentkez­tek a készítőik az idei, 41. Magyar Filmszemlére, amelyet február 2-a és 8-a között rendeznek a fővárosi Palace MOM Parkban és az Uránia Nem­zeti Filmszínházban. A versenyprogramba 356 filmmel neveztek. Az elő­zsűrizés után 16 játékfilm, 33 kisjátékfilm, 30 dokumentumfilm, 9 tévé­film és 7 tudományos film maradt versenyben. Utóbbi kategóriában a Szegedi Stúdió Egy világfi Szegeden - Szent-Györgyi Albert szegedi évei­ről című filmje is bekerült a döntősök közé. Szerkesztette és rendezte: Sári Zsuzsa. A Magyar Televízióban készült többi bejutott alkotás is meg­található a következő linken: www.magyarfilmszemle.hu/versenyfilmek. a gimnázium után az ELTE filmszakára jelentkezett, ahol forgatókönyvírást is tanult. Az elmélet helyett azonban a gyakorlat sokkal jobban fog­lalkoztatta, így még diákként nekiveselkedett a forgató­könyvírásnak. Első munkája az Ádámcsutka volt, ezen 2007 óta dolgozott. Ha min­den a tervek szerint alakul, hamarosan ezt is láthatjuk a magyar mozikban. Kevesebb időt, egészen pontosan másfél hónapot vett igénybe a Fel­nőttfilm forgatókönyvének megírása, amelyen rajta kívül hárman - László Péter, Koch Ariel és Mamzel - dolgoztak. Miután elkészült a forgató­könyv, a rendező, László Pé­ter személyesen kereste fel a színészeket, köztük Csuja Im­rét, aki - a készítők nagy örö­mére - elvállalta az egyik sze­repet a filmben, amit a 30 fős stáb egy fővárosi kávézóban forgatott le két éjszaka alatt. Milyen a Film fogadtatása? - kérdeztük a fiatal forgató­könyvírótól. - Eddig a lehető legjobb reakciókkal találkoz­tam: a nézők nevettek rajta, és beszélgettek róla - hallottuk a fiatalembertől, aki tervei sze­rint olyan filmeket ír majd a jövőben, amelyek tömegeket szórakoztatnak. Kis Mukk a bábszínházban GALKÓ BENCE SZÍNMŰVÉSZ rendezésében vasárnap dél­előtt 11 órakor mutatja be a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata A kis Mukk című báb­játékot. A címszerepet Diósze­gi Ágnes játssza. A produkció zenéjét Fábri Géza szerezte. Ságvárisokat díjaztak BAJNAI GORDON miniszterel­nök és Hitler István oktatási és kulturális miniszter adta át a dí­jakat tegnap a Parlamentben a nemzetközi diákolimpiákon részt vevő, kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó diákoknak és fel­készítő tanáraiknak. A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimná­zium diákjai közül Gévay Gábor és Danner Gábor informatikából nyújtott kimagasló teljesít­ményt. Felkészítő tanáruk Fodor Zsolt. Varga Ádám pedig fiziká­ból ért el kitűnő eredményt, őt Tóth Károly segítette a nemzet­közi diákolimpiára. A primadonna selyemszalagja SZEGED. „Felhő Rózsinak ­Byll" - így szól az aranybetűk­kel hímzett fölirat azon a hófe­hér selyemszalagon, amelyet a szegedi szinház egykori pri­madonnája kapott búcsúföllé­pése alkalmából álnév mögé rejtőző, titkos hódolójától. A szalagot megcsodálhatjuk a Somogyi-könyvtár színháztör­téneti kiállításán, amely Sán­dor János, a Szegedi Nemzeti Színház korábbi főrendezője magángyűjteményéből válo­gatott relikviákból készült. A tárlaton látható, száznál is több háború előtti színházi ké­peslapon Szegeden fellépő je­les művészek portréi és dedi­kációi, híres előadásokról ké­szült képsorozatok, tréfás színpadi jelenetek között bön­gészhet a nézelődő. Fölvonul­nak előttünk a monarchia-ko­rabeli Magyarország városai­nak színházépületei is. A gyűj­temény különlegességei közé tartozik a szegedi színház régi páholydísze és kandelábere, valamint a Denevér és a Dol­lárkirályné című előadás sú­gópéldánya is. A Somogyi­könyvtár kiállítása egyben tisztelgés Szmollény Nándor, a szegedi színház első nagy krónikása emléke előtt. A Thá­lia temploma - Emlékek a ma­gyar színjátszás történetéből című kiállítást Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház fő­igazgatója nyitotta meg a könyvtár aulájában. Toulouse-Lautrec a REOK-ben Toulouse-Lautrec legkedvesebb kánkántán­cosai, sanzonénekesei, kokottjai, bohócok és artisták kelnek életre a REÖK falain a mától látogatható kiállításon. A festő kedves figu­rája, amely romlott nők és alkoholizmusba merült férfiak szívébe lopta be magát, három hónapon keresztül kerülhet közel a közön­séghez. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Henri de Toulouse-Lautrec közel nyolcvan litográfiája a tizenkilencedik század mon­dén párizsi világát varázsolja a REÖK-be: a nemzetközi hírű művész alkotásait mától láthatja a nagyközönség. A tárlat három nagy tematikában foglalja össze Lautrec életének utolsó tíz évét. A cirkusz világa mellett a Vörös Malom buja, szivarfüstös éj­szakái elevenednek meg a falakon, vala­mint Lautrec zene iránti rajongása is lelep­leződik. A kiállításon szereplő többi mű a kor ismert színészeit, énekeseit - így példá­ul Sarah Bernhardtot és Yvette Guilbert-t -, valamint Lautrec számára kedves életképe­ket mutat be. A lovak, bohócok és artisták iránti szen­vedélyét mutatja be a cirkuszsorozat 22 alko­tása, kitűnően ábrázolva azt a felhőtlenül szórakoztató világot, amely Lautrec bizo­nyos szempontból gyermeki személyiségével tökéletesen harmonizált. A képek egy folya­matos mozgásban izzó világot varázsolnak elénk. A Moulin Rouge a bohémek legkedve­sebb, a párizsi éjszakai élet legcsábítóbb mulatója volt. Lautrec a hely plakátjának megtervezése után - amely La Goulue kán­kántáncosnőt ábrázolja - kezdett el komo­lyabban foglalkozni a litográfiával. Ez az iz­galmas, ám romlást hozó világ élete végéig fogva tartotta Lautrecet. Ehhez mérten kissé bizarr, ám Lautrec hí­res volt érzékeny, barátságos lényéről. Ezzel a mítosszal cseng össze, hogy kedvelte az ér­zelgős románcokat. Sőt: gyakran ő maga is dalra fakadt - hamisan ugyan, de annál na­gyobb áhítattal és odaadással. Désire Di­hau-nak, a párizsi opera fagottművészének melódiáihoz készített illusztrációk ezt a hó­bortját elevenítik fel. A párizsi éjszakai élet szeretett „Mon­sieur Henri"-ja, Vincent van Gogh nagy ba­rátja, a párizsi bordélyok kedves látogatója, a kabarék és mulatók szeretett vendége és nem utolsósorban a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere több mint három hónapon keresztül a szegedi közönséghez is közel kerülhet, hiszen egészen május 6-áig megtekinthető a tárlat. (X) Farsangi készülődés a REÖK-ben Jövő szombaton 10 órától már a farsangi mu­latságokra készülhetnek a gyerekek a követke­ző Heten Doron matinén. Álarcok, zörgődobok és lámpások megalkotása lesz a feladat. A be­lépés ingyenes. A szegedi kiállítás plakátja. MEGYEI TÜKÖR ÁBRAHÁM ÁDÁM A NEMEK HARCÁRÓL ÍRT FORGATÓKÖNYVET 2010. JANUÁR 30., SZOMBAT Szobrok zongorából Mentális pornó a moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom