Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-25 / 20. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA A KÉMIAI KÖRNYEZETVÉDELEMTŐL A NANOTECHNOLÓGIA ORVOSI ALKALMAZÁSÁIG Dékány Imre: Váltani kell! Kutatási témát háromszor vál­tott négy évtizedes pályája so­rán Dékány Imre vegyész. De az akadémikus idén kart is vált. A szokatlan fordulat ma­gyarázatát is kértük a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ta­valy egyik legtöbbet idézett ké­mikusától, a Gábor Dénes-díjjal kitüntetett professzortól. MTA NANOSZERKfZfTÜ ANYAGOK KUTATÓCSOPORT VEZETŐ Dr DÉKÁNY IMRE AKADÉMIKUS, E6YETEMI TANÚ SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - A környezetvédelem oktatá­sát - speciálkollégium kereté­ben a Kolloidkémiai Tanszé­ken - már a 80-as években el­kezdtük. A kezdeményezés a szakmából következett, a kol­loidok megismeréséből - ame­lyeket nanoszerkezetű anya­goknak is neveznek manapság - magyarázza Dékány Imre akadémikus, vegyész, hogy a Gábor Dénes-díjat a múlt év decemberében miért épp a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárától, Kling Istvántól vette át. Az SZTE tavaly egyik leg­többet (a Web of Science sze­rint 649-szer) idézett kémiku­sa, a kémiai környezetvéde­lem és a nanotechnológia te­rületén kiemelkedő kutató­munkát végző vegyész hang­súlyozza: a szegedi egyete­men már akkor létezett kör­nyezettudományi oktatás - a Kiricsi Imre irányításával dol­gozó Alkalmazott Kémia és PS3SM Dékány Imre és 15-20 fős kutatói csapata az ipar elvárásaira is figyel. FOTÓ MLSKOLCZL RÓBERT Környezettudományi Tanszék koordinálásával -, amikor a gazdaság még nem kellően fi­gyelt erre a területre. - A környezetvédelemhez kötődő nanotechnológiai eljá­rás segítségével ultravékony rétegeket fejlesztettünk ki, amelyek reaktív tulajdonsá­gúak és ezáltal öntisztulók ­rögzíti az SZTE Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszék­ét vezető professzor. E téren évek óta kapcsolatban állnak németországi kutatóhelyek­kel, részben NATO-támoga­Nano arany és ezüst - TTIK, ÁOK. Szövetbarát voltát régóta ismeri az aranynak az orvostudomány. Az ezüstről pedig régóta ismert, hogy fertőtlenítő hatású, tehát használható az egészségiparban. De kérdés, milyen e nemesfémek hatása peptidekhez, fehérjékhez kapcsolva; illet­ve biológiai szenzorként hogyan működnek. A választ kereső Penke Botond akadémikus irányításával dolgozó orvoskari kutatócsoport munkájába kapcsolódott be Dékány professzor már 2006-ban. A kö­vetkező tanévtől az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról az Általános Orvostudományi Karra lép - a normatív finanszírozásból adódó okok miatt. Kevés ugyanis a kémiai tanszékcsoport bérkerete. Nem minden oktatónak sikerül eredményesen pályázva pénzt szerezni, és ezzel a bevétellel is finanszírozni az oktatás és kutatás költségeit. De a hallgatók alacsony létszáma is oka annak, hogy az akadémikus 4 évtizedes természettudományi kari lét után az orvosi karon szeretné folytatni oktató és kutatómunkáját. tott, többször tízmillió forin­tos pályázati sikerüknek kö­szönhetően. Módszerükkel ke­zelik a harci repülőgépek, a páncélozott járművek felüle­tét, így azok a vegyi biológiai fegyverek hatását képesek semlegesíteni. A 90-es évek közepén már fotokatalizátor nanorészecs­kék alkalmazásával napfény­nyel tisztították az olajjal szennyezett talajokat is. Az alapkutatási eredmények má­sik iránya: a szuperoldóké­pességű komplex folyadék, amelynek segítségével eltün­tethető a falfirka. Erre létreho­zott spin-off cégük, a Nano­colltech Kft. alig győzi teljesí­teni a nanotechnológia alkal­mazásával összefüggő egyéb igényeket. A cég által kifej­lesztett termékek gyártását a Medikémia Zrt.-nél valósítot­ták meg Szegeden. - Az elmúlt négy évtized­ben háromszor változtattam alapkutatási témát. Egyik épül a másikra, de a bázis a kolloidkémia marad, mert 15-20 fős kutatói csapatom­mal az ipar elvárásaira és a társadalom igényeire is figye­Húsz éve A Gábor Dénes-díjakat a No­vofer Alapítvány műszaki-szel­lemi alkotásért kuratóriuma ítéli oda minden évben a mű­szaki-szellemi élet kiválósága­inak, az innovációs folyamat­ban alkotó módon részt vevő szakembereknek. A díj csak­nem húsz éve ismeri el azt a magatartást, amelyet a név­adó, Gábor Dénes egész élet­pályája során tanúsított. lünk - magyarázza az akadé­mikus, aki immár a bio-nano medicinára koncentrál. Újításként emelte a szegedi egyetem struktúrájába az inno­vativitást Dékány Imre, amikor 2003-ban Szabó Gábor tudomá­nyos rektor helyettesévé válasz­tották. A 2008-ig tartó időszak eredményességét az alapkuta­tás eredményeinek gyakorlati alkalmazása, az egyetemi tu­dásközpontok születése, milli­árdos pályázati sikerek mutat­ják. A tavaly az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnökévé választott tudós változatlanul fontosnak tartja az innovációt. Január 30.: a fizika napja az egyetemen SZEGED. A Szegedi Tudomány­egyetem Fizikus Tanszékcso­portjának szervezésében idén is megrendezik A fizika napja elnevezésű programot - janu­ár 30-án (szombaton) 9-től 14 óráig. A látogatók megismer­hetik a tanszékcsoporton fo­lyó kutatásokat és ezek alkal­mazásait a mindennapi élet­ben (az ipartól az orvostudo­mányig). Az idei A fizika napja fő előadását Szabó Gábor aka­démikus tartja, aki részletesen bemutatja a Szegedre készü­lő szuperlézer-projektet, az ELI-t. A szervezők célja, hogy az érdeklődők, különösen a középiskolás korosztály tagjai előtt feltáruljon a fizikai kuta­tások szépsége, mindennapi életünk és a tudományok egy­re szorosabb összefonódása, valamint a természettudomá­nyos végzettség által kínált (kutatói és ipari) karrierlehe­tőségek. A program plakátja és to­vábbi részletes információ a www.physx.u-szeged.hu web­oldalon érhető el, valamint Szalai Tamás kapcsolattartó­tól (szaszi@titan.physx.u-sze­ged.hu) is kérhető. Számítógépes TAO MAGYARORSZÁG, LUXEMBURG. A TAO, a feladatíró és -tesztelő szoftver áll a Szegedi Tudo­mányegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja és a Luxem­burgi Egyetem Henri Tudor Ku­tatóközpontja új együttműkö­désének középpontjában. A múlt év decemberében megál­lapodtak: a magyar és luxem­burgi kutatók együttműködve fejlesztik a luxemburgi munka­csoport által kidolgozott TAO (Testing Assisté par Ordinate­ur) feladatíró és -tesztelő szoft­vert. A TAO segítségével Lu­xemburgban az ország teljes tanulóifjúságát érintő felméré­seket végeznek, de a nemzet­közi, számítógép alapú tesztek levezénylésére is használják. Ebben az évben hazánk is részt vett abban a PISA programban, amely a 15 éves tanulók elekt­ronikus környezetben történő olvasáskészségeit mérte. Az SZTE OK-ban két éve kezdődött a TAO adaptálása: a kutatócso­port a papír alapú tesztelésről folyamatosan tér át az online mérésekre. Az együttműködés­nek köszönhetően Szeged le­het az elektronikus alapú mé­rések fejlesztésének egyik eu­rópai központja. A luxemburgi munkacsoport a technológiai háttér, míg a szegedi csoport a méréselmélet és az oktatási al­kalmazások fejlesztésében jár­tasabb. A Diagnosztikus méré­sek fejlesztése címmel tavaly Szegeden indult el a projekt. Köztársasági gyűrűs Sztriha, Dörnyei Csupa jeles eredménnyel vé­gezte tanulmányait és zárta PhD doktori címmel Dörnyei Ágnes vegyész és ifjabb Sztriha László orvos. Elismeréséül ta­valy novemberben az egyetem napi ünnepségen Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Pub­licae kitüntetéses doktori cím­ben részesültek, átvehették a köztársasági aranygyűrűt Só­lyom László államfőtől. Kiváló tanulók arcélét villantjuk föl - valamennyiünk okulására. SZEGED, PÉCS MUNKATÁRSUNKTÓL Nem esik messze az alma a fá­jától - mondhatjuk ifjabb Sztriha László orvos eddigi életútjára pillantva, hiszen or­vos édesapjához hasonlato­san a neurológia a legfőbb ér­deklődési területe. Ugyanak­kor a fiatal Sztriha doktort egyetemszerte ismertté tette, hogy minden eddigi iskolai osztályzata:jeles. - A történelemmel szen­vedtem a legtöbbet. A mate­matika -könnyebben ment, mint a biológia - emlékszik a szegedi Radnóti-gimnázium­beli diákévekre Sztriha Lász­ló. Elismeri: sok időt - napon­ta minimum 3-4 órát - töltött tanulással. Módszert váltott az orvosegyetemen: az időkö­zi számonkérés helyett a vizs­gaidőszakra koncentrált; a fo­kozódó stressz ösztönözte leg­inkább. Mindig meg tudta győzni magát arról, hogy ha az eleje jól ment, akkor ké­sőbb sem szabad feladni. Ta­nulni az otthoni csendes kör­nyezetben fel-alá járkálva tu­dott a leghatékonyabban. Amikor nem tanult, akkor ze­nét hallgatott, úszni járt, is­merősökkel találkozott, időn­ként bulizott. - Ódzkodtam édesapám nyomdokaiba lépni, ezért ke­rültem a gyermekorvoslást és a neurológiát. Eleinte a manuális irányt, a kis sebészeti beavat­kozást is kívánó szemészetet részesítettem előnyben, de tu­dományos diákkörösként az élettudományi báziskutatás vonzott. Rezidensként kerül­tem a neurológiai klinikára, ahol - Vécsei professzor irányí­tásával - az idegrendszer szer­vi betegségeivel kezdtem fog­lalkozni. Megláttam e szakma szépségeit, logikáját - vázolja pályaívét Sztriha doktor, aki most karácsonykor rövid időre tért csak haza látogatóba: az agyérbetegségek, a stroke irán­ti érdeklődése ugyanis Angliá­ig vitte. 3 évig Londonban, a King's College-ban dolgozik. Az ottani stroke-központban gyűjtött tapasztalatait majd a szegedi egyetemen kamatoz­tatja. A köztársasági gyűrűs Sztriha László meggyőződése ugyanis, hogy a stroke kezelé­se és rehabilitációja érdekében hazánkban széles körű kam­pányt, újszerű programot kell indítani - például Szegeden, az addigra megépülő új klinikán. Baranyában Dörnyei Ágnes 1980-ban szü­letett Dunaújvárosban. Közép­iskolai tanulmányait a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban végezte. Az 1998-as kémia or­szágos középiskolai tanulmá­nyi versenyen elért tizedik he­lyezésével felvételt nyert a Jó­zsef Attila Tudományegyetem, a későbbi Szegedi Tudomány­egyetem vegyész szakára. 1999-től az angol-magyar ké­miai szakfordító szak hallgató­ja is volt, diplomát is szerzett. Jelenleg a Pécsi Tudomány­egyetem Bioanalitikai Intézet egyetemi adjunktusa. Sztriha László a szegedi stroke-központban hasznosítja majd az Angliá­ban most gyűlő tapasztalatait, FOTÓ SCHMIDT ANDREA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom