Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-18 / 14. szám

10 2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ Kalendárium FÁBIÁN GYÖRGY Figyelem! Sétáljon egyet a kertjében, és álmodja meg a tavaszt. Már most készítsen terveket, mert ha beindul a természet, erre már a legtöbbször nincs időnk. Legendák madara, a főnix Az elmúlt fél évben a körülöttünk élő növényekről, állatokról szóltak a rovat írásai, a változatosság kedvéért most rugaszkodjunk el a valóság talajáról és nézzünk körül az emberi fantázia teremtette sosemvolt lények között. MITOLÓGIA ALEXAY ZOLTÁN Vonzalmunk a fantasztikushoz úgy tűnik, hogy genetikailag kódolt, a mesék tele vannak csodás élőlényekkel, pl. hétfe­jű sárkány, különleges képes­ségű állatokkal, ezeket a törté­neteket szívesen hallgattuk és kezdetben el is hittük - felnő­vén persze már nem vettük ko­molyan, de jólesik visszagon­dolni rájuk. A mai gyerekek már jobban vonzódnak a tudo­mányos-fantasztikus történe­tekhez, de az irracionális vál­tozatlanul lenyűgözi őket, kü­lönösen akkor, ha közel áll a valósághoz, pl. az űrutazási események. Az már érdekesebb, hogy nemcsak laikusok, hanem a ré­gi korok tudományában jeles­kedő komoly férfiak is évszá­zadokon keresztül hittek min­denféle fantázia szülte lények létezésében, különféle kohol­mányokban. Az ókorban kitalált egyik csodálatos állat a főnixmadár. Ezerévenként önmagát elégeti és hamvaiból újjászületik. Ez a hiedelem a közismertebb és a főnix a kereszténységben a fel­támadás, az újjászülető lé­lek szimbólumaként szerepel. De milyen lehe­tett ez a csoda­lény? Miskolczi Gáspár az „egy jeles Fantáziakép a soha nem volt főnixről Vad-Kert"-ben a XVII. század végén így írja le: „...a FénixMa­dár az Égi Madarak között a legcsudálatosabbnak tartatik. Ez Arábiában terem... mégpe­dig, hogy minden gunározás és bagzás nélkül hamvából ujjá lészen, azt állítják. Élete rend­szerint terjed 660 esztendeig. Azt is állítják felőle, hogy ez az egész földkerekségen csak egyetlen egy madár légyen illyen. Ritkán láttatik, nagy­ságára annyi, mint a Saske­selyű, a nyaka körül arany­színű fényes, a farkában pedig rózsaszínű tollai vannak, arcu­latja pofás, feje tetején búbja, vagy bóbitája vagyon." Hát valóban csudás egy jó­szág lehetett és csodálnivaló a fantáziája annak, aki ezt így ki­találta. De ha tovább olvassuk Miskolczi uram írását, további részleteket is megtudhatunk er­ről a mesebeli madárról. „Illyen formán, hogy jó eleve megérez­vén az ő halálának közelítését, igen meleg fűszerszámokból... mellyek könnyen meggyullad­hatnak, magának egy fészket készít, annak utána béül a fész­kébe, s úgy várja, hogy meg­gyúljon. És meggyulladván ma­ga is fészkével együtt porrá ég." Ezután hamvából újjászületik. Először egy férgecske, amiből később egy új ma­dár lesz. Ez az if­jú főnix a Wy megégett fé­szekből egy mir­hából ké­szült edénybe te­szi anyja (apja) ham­vait és azt viszi Hélio­poliszba, a Nap temp­lomában lévő oltárra. Itt egyébként egye­sült a görög és a ró­mai mitológia. Végül is Miskolczi Gáspár is kételkedik: „ez lé­gyen elég e költött mese-forma Madár­ról", amellyel én is egyetértek. Ön betartja az újévi fogadalmát? Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! 66% nem A Két kérdése: Volt már, illetve megy bálba az idén? 34% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? Xl^pannon 99 Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket zotdrovat @lapaxn.hu 99 Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­axn.hu 99 A sós, vegy­szeres latyak cicáink talpát is kimarhatja. Érdemes ezt is ellenőrizni időnként. Ha felmaródás van, kezelni kell. Egysze­rűbb esetben sima kézápoló krém is meg­teszi. Komo­lyabb esetben irány az állat­orvos! NEVELJÜNK SZALONNABŐRKÉVEL PROFI KISKERTÉSZEKET! NE FELEJTSÜK EL ETETNI A HASZNOS MADARAKAT! Téli séta a haszonkertben A gyümölcsöskerteket januárban csak a csivitelő énekesmadarak járják. Etessük őket apró olajos magvakkal, esetleg szalonnavéggel. A tavasz beköszöntével ugyanis profi növényvédős kiskertészként vehetjük hasznukat. TÉLI NÖVÉNYVÉDELEM NAGYKUTASI VIKTOR Munka ugyan még nincs a gyümöl­csösben, ennek ellenére érdemes sé­tát tennünk. Vizsgáljuk meg fáinkat, távolítsuk el róluk a rajtuk maradt gyümölcsmúmiákat, mivel ezek a következő moníliafertőzés forrásai. Ha a fákon hernyófészkeket is talá­lunk, szedjük le azokat is a gyü­mölcsmúmiákkal együtt, és égessük el, ezzel is megelőzve a kártevők túl­zott mértékben való elszaporodását. Még nem késő a fák törzsét fehérre meszelni, ami megvédi a téli fagyse­bek kialakulásától. A gyümölcstárolóra is érdemes egy pillantást vetni. A tárolt gyümöl­csöket nézzük át és válogassuk ki, ez­zel megelőzhetjük azok tömeges elrothadását. Gyümölcs­fáinkon, ha elő­zőleg ágakat kötöztünk le, nézzük meg, hogy nem nőttek-e bele a kötések a fába, ha igen, kössük át vagy lazítsuk meg. Az év elmúltával készítsünk mérle­get az elvégzett tevé­kenységeinkről. Téli estéken nézzünk utána újdonságoknak, lehetősége­inknek, és érdemes megterveznünk a növényágyásaink helyét, esetleg fá­ink cseréjét vagy pótlását, hiszen erre még a tavasz folyamán lesz lehetősé­günk. Ha a téli viharokban gyümölcsfá­ink ágai megsérültek, a letört gallya­kat maradéktalanul tá­volítsuk el és a sebet fasebkezelővel feltétle­nül kenjük be. Nagyobb hóesés után vagy hófúvást kö­vetően a zárt hétvégi tel­keken vagy a határköze­li kertekben megjelen­hetnek a nyulak, esetleg őzek. Pusztításuk ellen a törzs köré pattintható törzsvédő a legbizto­sabb, melyet még most sem késő elhelyezni, mert a vad rágta sérülé­sek, főleg ha körkörös a rágás, a fa pusztulását okozhatják. Lassan ké­szülnünk kell a metszé­sekre, e munkákhoz egy ügyes kézifűrészre, éles Tisztelt kertész Úr! Magas törzsű kecskerágót kaptam ajándékba, gömbre nyírt koronával. Kérdésem az: hogyan tudnám megóvni a pajzstetvektől? Ugyanebből a növényből - csak cserje formában ­tavaly 7 darab ment tönkre az említett tetűtől. A kérgén fehér színű - talán pajzstetűnek vélném - élősködők jelentek meg, majd folyamatosan lehullatta az összes levelét. Próbáltam rovarölővel, atkaölővel, de sajnos nem tudtam megvédeni. A cserjék kb. 7-8 évesek és 70-80 cm magasak voltak. A magas törzsű nálam új, kb. 80 cm magas, dézsában van. Hogy tudnám megvédeni a fagytól? Segítségét előre is megköszönve, tiszteletteL Pintér István Kedves Pintér úr! Sajnos a kecskerágókat az elmúlt években a pajzstetvek és a gyapjas tetvek nagy számban megtizedelték. Az ellenük való védekezés az őszi és tavaszi lemosó permetezés lehetőleg olajos permetezőszerrel (arra azonban vigyázzunk, hogy olajos szert csak 2-3 évente használhatunk, mert nemcsak a kártevőt, de a növényt is megfojthatja. Ajánlom még az Actara nevű készítményt, mellyel 2-3 alkalommal történő permetezéssel is eredményesen védekezhetünk. A permetezésekhez legalább 10-15 fokos hőmérséklet kell. A növény nem fagyérzékeny, csak arra kell vigyázni hogy a dézsában lévő föld még télen se száradjon ki. Erre a legjobb megoldás a fagymentes időben történő locsolás és a talaj takarása (fenyőkéreggel vagy örökzöld gallyakkal). Nagykutasi Viktor Magas törzsű kecskerágó. és erős pengéjű metszőollóra és egy kacorra van szükségünk. Magasabb vagy idősebb fák met­szését kettes létráról vagy karos met­szőollóval végezzük. Már most érde­mes beszerezni a metszések utáni ke­zelésekhez szükséges fasebkezelő anyagot (pl. fagél, Fixpol, fabalzsam, Biocera), melynek segítségével bizto­sabb a forradás, és a kórokozóktól is védve marad a sebfelület. Vigyázzunk a macskákra! Alapvetően két macska létezik. Az egyik, amelyik a lakásban van mindig, és az, amelyik a lakásban van, amikor csak teheti. Na jó, kint is vannak macskák, de ugye a gazdik szíve megesik ezeken a jószágokon és azért időnként jólesik beengedni őket. Most hideg idők járnak, érdemes megint átnézni, hogy a macskáink közül azok, amelyek kint alszanak, megfelelő házikóval rendelkeznek-e. Az edzett macskák ugyan jól tűrik a legzordabb időjárási körülményeket is, de egy jóérzésű gazdi nem teszteli a cicák tűrőképességét, inkább igyekszik a szabadban tar tott vagy a nap egy részét a háztól távol töl­tő háziállatok számára legalább a minimális túlélési fel­tételeket biztosítani Ha a cicánk a szabadban alszik, már téliesítettük a nyári macskalakot. Ám itt az ideje átnézni, hogy min den a helyén van-e. Hiszen a kis kedvencek addig forognak, gyúrnak, tapasztanak, amíg mindent szét nem szednek. Tehát ismét: szabjuk össz­komfortosra lakásukat. Vagyis ez ne legyen nagyobb annál, mint amit a cica a saját teste melegével kelleme­sen befűthet, és béleljük ki szalmával vagy ron­A házi cicák és a szemetes. Gyakori, hogy a cica önkiszolgáló módon lakmározik bele az előkészített húsfélékbe, ha azokat kint felejtjük a konyhapulton. A sok bőr, mócsing, faggyú, szőr vagy toll még akkor is gondot okozhat, ha nem a macskának adjuk, hanem a szemétbe dobjuk őket, de a szeméttárolásunk nem biztonságos. Az áltat számára fenséges illat, a vér szaga hamar előhozza az ősi ösztönöket, és nincs az a macska, amelyik előbb-utóbb meg ne találná a szemetesedényt vagy a kert végében a szemétdombot. Gondoljunk erre, amikor ilyen étkezési szemetet helyezünk el. Cicáink megérdemlik, hogy csak olyat egyenek, amit mi adunk nekik, és ami egészségüket nem fenyegeti. gyokkal. A megfelelő mennyi­ségű és minőségű táplálékra is fordítsunk gondot: télen cicáink­nak a nyári időszakhoz képest leg­alább 10 százalékkal több, extra táp­láló macskaeledel vagy finom házi­koszt elengedhetetlen a túléléshez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom