Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-16 / 13. szám

2010. JANUÁR 16., SZOMBAT ö 13 Szieszta WERNER KRISZTINA Könyv Annácskáról Pusztán az adta el, hogy a botrányára kíváncsiak voltak az emberek, kiről mit tálal ki. Persze kiderült, igazából senkiről semmit nem mondott, de a reklámja miatt megvették. A rejtélyes géniusz Dan Brown 1964-ben született a New Hampshire állambeli Exeterben, egy matematikatanár legidősebb gyermekeként. A rejtvényfejtés a regényeiből is ismert motívuma családi örökség, a gyerekeknek a karácsonyi ajándékaikat is kincskereső térkép segítségével kellett megtalálniuk. Az Amherst College-ban végzett, majd zenészként, dalszövegíróként, lemezkiadóként próbált megélni; 1991-ben Hollywoodba költözött. Két évvel később, egy tahiti utazást követően határozta el, hogy író lesz, és 1996-tól ez a fő tevékenysége. Könyvei 1998-tól jelennek meg, de az áttörést - az elképesztő világsikert - negyedik műve, a 2003-ban megjelent, több mint 81 mülió példányban elkelt A Da Vinci-kód hozta meg számára. A kiadó az utolsó pillanatig őrizte a The Lost Symbol (Az elveszett jelkép) körüli titkokat, ezért a szokásoktól eltérően a média sem kapott előzetes példányt, ami alapján képet alkothatott volna a könyvről. A fordítási jogokat megszerző külföldi kiadóknak is türelemmel kell lenniük a megjelenés napjáig. Megjelenés előtt mindössze hat ember olvasta a teljes kéziratot, ők is csak azután, hogy titoktartási szerződést írtak alá. A 2003-ban megjelent Langdon-történet, A Da Vinci-kód világszerte a legtöbb példányszámban eladott felnőtteknek szóló regény volt, 81 millió fogyott belőle. Összehasonlításképpen: a Harry Potter-sorozat hét kötetéből eddig becslések szerint 325 milliót adtak el. Dan Brown legújabb regényének reklámhadjárata a közösségi portálokat is elérte, a kiadó által felkért cég múlt év június óta csepegtet kódolt jeleket és utalásokat a Twitteren, a rajongók lázasan ügyködnek a jelek megfejtésén. Az egyik legnézettebb amerikai hírmagazin, az NBC Today dmű műsora is bekapcsolódott a rejtjelezésbe, ők a regényben szereplő helyszínekről közölnek titkos utalásokat. HAVAS, CSERNUS ÉS ANNÁCSKA - JÓ REKLÁMMAL A ROSSZ KÖNYVEK IS ELADHATÓK? A Dan Brown-titok Amerikában még a múlt év őszén megjelent A Da Vinci-kód és az Angyalok és démonok szerzőjének legújabb könyve, Az elveszett jelkép. Már elővételben hétszázezret adtak el belőle, a nyomdákból első nekifutásra hat és fél millió futott ki a közel hatszáz oldalas kötetből. És ez még csak a kezdet, a világ most következik. KERESKEDELEM FÁBIÁN GYÖRGY Hazánkban, ezt kevesen tudják, már decemberben kapható volt Az elveszett jelkép, de a kiadó meglehetősen kis nyomdájában állt neki kinyomtatni. így minden elkészült darab azonnal elfogyott. Most, januárban van a második megjelenés. Már tömve az üzletek a jellegzetes borítójú könyvvel. Dan Brown sikere úgy tűnik, garantált. Igazából erről akartunk beszélgetni Milos Péterrel, a hazai könyvpiac aktív résztvevőjével. A Kalligráf üzletvezetője azonban kissé szkeptikus. Szerinte egyre kevesebb az olvasó, és a jó reklámmal beharangozott könyvek visznek mindent, nem az értékes írások. Lehet, hogy igaza van? Hiszen Milos Péter a hazai szabad könyvpiacon dolgozik már évtizede. Tudja, ki mit mikor szeretne olvasni. Látott hatalmas sikereket, bukásokat. Könyvesboltokat áruval ellátó szakemberként, akinek a forgalom a fontos, azt hinnénk, boldog attól, hogy újabb sikerkönyv lehet ott a boltja polcain. De ebben a beszélgetésben a Dan Brown-siker másik okát mutatja meg nekünk. Vagy legalábbis felhívja rá a figyelmet, hogy ennek az éremnek egy másik oldala is létezik. - A világban számom tartanak néhány igazán sikeres írót, már ami a példányszámot és nem az irodalmi díjakat jelenti. Dan Brown közülük is az egyik legismertebb. Negyvenhat éves IQ-bajnok multimilliomos. Azt mondja, elég hétévente egy jó ötlet és dől a lé, mert megveszik a könyvét. Nemcsak olvasni, de megfilmesítésre is. Nagyot kaszált A Da Vinci-kóddal, az Angyalok és démonokkal. Most megírta Az elveszett jelképet. Még meg sem jelent igazán, már siker. Van erre józan magyarázat? - Minden író első sikerkönyvével megteremti a saját mitológiáját, a saját könyvtörténelmét. Ezután mindig valami olyasmit várnak tőle az olvasók. Szeretünk ugyanazon rágódni. Lásd gyorséttermek. Dan Brownnál a talány, az állandóan ismétlődő rejtvények, az összeesküvés-elméletek, megspékelve az emberiség régi nagy mítoszával, a titkos társaságok világhatalmi szerepével, sokaknak bejönnek. Lássuk be, ezek tényleg népszerű témák. Alkalmasak arra, hogy a mindennapokról elfordítsuk a fejünket és ezekre koncentráljunk. Ám szerintem az igazi nagy siker oka Brown könyveit tekintve a botrány. Ami botrányosan jó reklám is egyben. A Da Vinci-kód a keresztény egyház tanításait tulajdonképpen cáfolja. Azonnal meg is jelentek az ellenkönyvek, a betiltások. Ezek azonban olajat öntöttek a tűzre. Mindenki olvasni akarta, mi az, ami ellen a keresztények így tiltakoznak. - Aztán jött a megfilmesítés. Nem is akármityen szereposztásban. - Tom Hanks akkora sztár, hogy bármire ráírja a nevét, az siker lesz. A film megjelenése érezhetően megdobta a könyv fogyását. Ez volt a Harry Potter esetében is, amely sorozat első három kötete egészen jól megírt ifjúsági regény. De én mondom, A Da Vinci-kód nem nagy szám. - Magyarországon is majd félmilliót adtak el belőle, ha nem többet. Jó, fogadjuk eL ez nem igazán nagy szám. Akkor mondana egy nagy számot ön? - Mondhatnék címeket, írókat, de nyilván ez egy kicsit ízlés dolga is. De az szerintem tény, hogy Dan Brown stílusa gyenge. Csiszolatlan, száraz, ahogyan ír. Engem semmi nem sarkall arra, hogy továbbolvassak egy-egy fejezetet. - Ugyan! Ezt az állítását fényesen cáfolja a több százmilüónyi olvasó. - Hogyne, hogyne. Ám én mégis kitartok amellett, hogy botrány és reklám nélkül egy lenne a sok lektűr között. - Ezek szerint bármilyen rossz könyvet el lehet adni jó reklámmal? - Persze. Soroljam? - Kíváncsivá tett. Mert eddig azt gondoltam, hiába a jó hírverés, ha a könyvben nincs, ami megszólítja az embereket, nem lesz sikeres. - Ez igaz. Én magam is erősen bízom az olvasók értékítéletében, de ott volt például Havas Henrik könyve Annácskáról. Akkora eladási siker volt, amit gondolni sem lehet, de ugye az irodalmi értékeit nem kell ecsetelnem. De kérdem én, ha a kutya nem ismeri Csernust vagy Annácskát, Havast, megveszik a könyvüket? Aligha. - Hú, megdöbbent, hogy könyvkereskedőként így fogalmaz. Lehet, nem is rendelt Az elveszett jelképből? - Ó, dehogynem. Decemberben el is kapkodták mindet. - Nem most jelent meg Magyarországon? - Nem. Csak a kiadó nem egy nagy nyomdával nyomta ki, hanem a saját kis üzemében. így nem jutott elég a boltokba az ünnepek előtt, pedig vitték, mint a cukrot. Vagyis ez olvasói siker. - Mi a siker Magyarországon? - Harry Potter, A Da Vinci-kód, kétszázezer felett volt az első megrendelt példányszám. Az elveszett jelképből is elfogyott már ennyi. De ma ha valami harmincezer felett elmegy, az már siker. - Sokan jósolták, hogy a televízió, a mozi tönkreteszi az olvasást, a könyvek piacát. De a tavalyi gazdasági év gondolom, ezeket a félelmeket is felülírta. - Talán a lektűrt, a könnyed irodalmat Dogma dmű könyvénél még senki nem tudta igazán, ki ő. Aztán berobbant a tévébe, és a reklámja eiadta. A férfi és A nő olyan példányszámú utánnyomásoknáltart, hogy már csak abból meg lehet élni. Milos Péter üzletvezetőként a hazai könyvpiac aktív résztvevője. nem vetette vissza, mert a reklámozott könyveket elviszik. De érezhető, hogy tartalékolnak az emberek. Nincs pénzük. A törzsvevő, aki tíz könyvet vett eddig, most hármat vesz. Mondják, ezen tudnak spórolni. Mert tévét néznek, autót vezetnek, a rezsit ki kell fizetni, könyvet nem kötelező venni. Mindenki megérzi a válságot, de húsz éve tudom, a könyv volt az utolsó mindig a sorban. - Azt mondja, a könyvpiac már volt több ízben is válságban? - Húsz éve, mikor megszűnt a Művelt Nép Kiadó, egy csomó kötet kikerült olcsón a polcokra. Az lenyomta az árakat, így generált válságot. Hiszen most is keresik a könyveket, de a nagyon olcsót. De tény, vannak jó könyvek, melyeket újra és újra kell nyomni, mert mindig megveszik. - Gondolom, példának nem A Da Vinci-kódot mondja majd. - Inkább valami mást. Gazdag Erzsi Mesebolt mondókáskönyvét. Azt megveszi mindenki, mert ebből olvasott fel neki is az édesanyja. Reneszánszuk van a Delfin könyveknek is. Apák veszik meg a fiáiknak, mert ők ezeket olvasták. Bizton állítom, ezek jó könyvek, jól megírtak, érthetőek, történelmiek. Jól jár vele mindenféleképpen, aki elolvassa. - Visszakanyarodok a bestsellert émához. Van különbség hazai és külföldi sikerkönyvek között? - Esterházy Péter nagy példányszámban jelenik meg mindig, de messze nem A Da Vinci-kód méretűvel A miénk egy kisebb piac, a mi jó és sikeres íróink - néha egybevág a két kategória - ide írnak, magyarul. Az angol nyelvterületen az írók globális támadásra indulnak az olvasók pénztárcája ellen. Nekik nem kell azon aggódniuk, hogyan fordítják le őket angolra. Ez hihetetlen nagy előny. - Köszönöm az élvezetes, bár kicsit száidékaimtót eltérően alakuló beszélgetést... - ...lehet, mást akart hallani Dan Brown titkai kapcsán, de sajnos ez a helyzet, ennél a könyvnél is nagyobb a körítés, mint a tartalom. Talán ezért nem árt, ha erről is szót váltottunk. Élveztem én is.