Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

2010. JANUÁR 13., SZERDA 5 ZANZIBÁRON ÜDÜLT FELESÉGÉVEL A POLGÁRMESTER A Fidesz szerint Botka László dőzsöl Kocsmaversenyben a megye városai Holtversenyben Hódmezővásárhely és Makó, majd Csongrád, Szentes és végül Szeged - ezt a sorrendet kaptuk, amikor megnéztük a megye nagyobb városainak „kocsmasűrűségét". CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL A megye nagyvárosai közül Hódmezővásárhely és Makó került az élre holtversenyben, amikor azt vizsgáltuk, egy-egy poharazó statisztikailag hány embert szolgál ki. Kocsma alatt a polgármesteri hivatalok nyilvántartásában szereplő, szeszes italt helyben fogyasztásra kínáló, de meleg konyhával nem rendelkező vendéglátóegységeket értettük, a népességszám alapjául pedig a világhálón elérhető legfrissebb, 2009-es adatokat vettük. Makón ezek szerint 113 kocsma van 24 ezer 400 főre, Hódmezővásárhelyen pedig 219 jut 47 ezer 200 emberre. Ha ezt összevetjük, mindkét helyen majdnem pontosan 215 emberre „esik" egy kocsma. Csongrád esetében ugyanezt ennyire pontosan nem tudtuk meg, ott ugyanis azt az információt kaptuk, hogy 50 és 60 közé tehető a kocsmák száma. Csongrád lélekszáma tavaly 17 ezer 700 fő volt, itt tehát 294 és 353 közötti az a létszám, amit egy-egy kocsma - persze csak elvben - kiszolgál. Szentesen 48 kocsmáról tud a polgármesteri hivatal. A 290 ezer 100 fős lakossággal összevetve 606 főre jut egy egység. Pontatlanabbak az adataink a megyeszékhelyről. Ácsné Gunda Judit, az igazgatási iroda vezetője lapunkat úgy tájékoztatta, Szegeden körülbelül 700 vendéglátóegység van, és ezek 30-35 százaléka lehet kocsma - számuk tehát, ha pontosan 700 vendéglővel kalkulálunk, 210 és 245 között lehet valahol. Ez azonban, hangsúlyozzuk, becslés. Szeged lélekszáma jelenleg 169 ezer fő, tehát 609 és 804 közöttire tehető a lakosok és a kocsmák közötti arány. 1,5 milliárd a csongrádi gátra Másfél milliárd forint támogatást nyert az Atikövizig, hogy befejezze a csongrádi gátrekonstrukciót. Ősszel már indulna a kivitelezés: 683 méter hosszan lecserélik a töltés burkolatát, a város alatt kőpaptanozzák a Tisza medrét. CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL Közel egy évtizedes program fejeződhet be jövő novemberre azzal, hogy megújul a csongrádi partfal. A védmű eredetileg téglaburkolattal épült a 20. század elején, de az ezredforduló nagy árvizei megmutatták, korszerűbb megoldásra van szükség ilyen terhelések meilett, ezért megkezdődött a gát rekonstrukciója. Az utóbbi években több ütemben dolgoztak a kivitelezők, így már csak egy 683 méter hosszú töltésszakasz maradt, amelyet fel kellene újítani. Erre és a meder biztosítására nyert most 1 milliárd 545 millió forint támogatást a vízügy. - Nem lesz magasabb a védmű, de a stabilitása javul - mondta lapunknak Biatovszki László. A csongrádi szakaszmérnökség vezetője hozzátette, elsősorban nem a 2006-os rekordárvízhez hasonló vízoszlopokra kell felkészülni, mert ilyen ritkán fordul elő, hanem a megváltozott vízjárás okozta problémák megelőzésére. Sűrűn jönnek az árhullámok, és ezek a víztömegek rendre alámossák a folyókanyarulatban épült Csongrád töltéseit. Utóbbi jelenség miatt került bele a program utolsó elemébe a város alatti Tisza-meder kőpaplanozása: 2 kilométer hosszan több száz tonna kőtörmeléket helyeznek el a folyóban. Az Atikövizig ütemterve szerint májusban megindulhat a közbeszerzés, ősszel pedig a kivitelezés, amely a folyami munkák miatt legkésőbb 2011 novemberére fejeződne be. A Tisza túlpartján, a Körös-zugban szintén nagyszabású árvízvédelmi munkát készítenek elő. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008-ban 180 milliós támogatást kapott arra, hogy a Hármas-Körös töltésének megerősítését kidolgozza. Ez az a gátszakasz, amely 2006-ban több helyen megcsúszott, és ezért a csongrádi Nagyrét meg Szelevény lakosságát ki kellett telepíteni otthonaikból. Hogy erre többé ne kerüljön sor, 1 méterrel magasítanák, és 1 méterrel szélesítenék a védművet. A hárommilliárd forintos beruházással 10 kilométer hosszan újítanák meg a védvonalat. Ha a pályázatot sikerül időben benyújtani, majd elbírálni, leghamarabb 2011 második felében kezdődhetnek meg a munkák. turális Fővárosa program megnyitóünnepségén - tette hozzá az ellenzéki politikus. Szabó Sándor, a polgármesteri kabinet vezetője az alábbi közleményt juttatta el lapunknak: „Botka László és családja a karácsonyi ünnepeket a Mátrában töltötte. Ezt követően feleségével külföldi üdülésre utazott. A polgármester és neje utoljára 2006-ban töltötte téli szabadságát külföldön. A Fidesz politikusaival ellentétben mi nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy az elmúlt években az ellenzék polgármesterei, országgyűlési és önkormányzati képviselői és családtagjaik hol nyaraltak, és ez mennyibe került. Világosan látszik, hogy a szegedi Fidesz ezen a választáson sem képes hiteles és felkészült ellenjelöltet állítani, sem értékelhető, színvonalas politikai alternatívát nyújtani. Ezért tevékenysége továbbra is kimerül a polgármester személyének és családjának egyre hitványabb támadásában". Szép ez a föld „Egy sziget, ahol megtalálja a világ legszebb homokos partjait, egzotikus ültetvényeket, ősi afrikai településeket. Az Indiai-óceán türkiz és sötétkék színű vize fürdésre és búvárkodásra egyaránt csábít" - így ajánlják utazási prospektusokban a Tanzániához tartozó szigetcsoportot, Zanzibárt. Az Afrika keleti partjainál, az Unguja szigeten fekvő Zanzibár város régi központja a világörökség része. A szigetcsoport gazdasága főleg fűszertermelésre és a turizmusra épül. A Zanzibár szó a perzsa nyelvben azt jelenti: „a feketék partja", arabul pedig anynyit tesz: „szép ez a föld". Zanzibáron üdült feleségével Botka László polgármester. A Fidesz szerint ez dőzsölés. A polgármesteri kabinetvezető, Szabó Sándor úgy látja: Botka Lászlót és családját „egyre hitványabban" támadja a városi ellenzék. SZEGED R. TÓTH GÁBOR Hétköznaponként a diákok ingyen tanulnak korizni a jégen. FOTÓ: FRANK YVETTE Úszás helyett koriznak a vásárhelyi diákok Csak a vásárhelyiek használhatják ingyen a Kossuth téri jégpályát, a vidékieknek január 15-étől fizetniük kell. A pályán hétköznaponként diákok tanulnak korcsolyázni, mások csak ezután használhatják. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA Oszásóra helyett a jégpályára járnak korcsolyaoktatásra a vásárhelyi általános és középiskolás diákok. Február 26-áig - a mindennapos testnevelés keretében - hétfőtől péntekig reggel 8—11-ig, majd 12-től délután 3-ig foglalják el a jeget a fiatalok. Az önkormányzat kezdeményezésére összesen 47 osztály, mintegy 1200 diák korizhat vagy tanulhat meg ingyen korcsolyázni. Erre mintegy 300 ezer forintot fordít a város. A diákok oktatása idején más nem használhatja a Kossuth téri jégpályát. Meg akkor sem, ha éppen karbantartják, vagy az időjárás nem teszi lehetővé. A rendszertelen nyitva tartást már többen szóvá tették. Legutóbb lapunk egyik olvasója is ezzel kapcsolatban küldött egy e-mailt szerkesztőségünkhöz. Két gyermeke vasárnap délután szeretett volna korcsolyázni, hiába. „Az egyik bódé bérlőjével és később a korcsolyakölcsönzőssel beszélgettünk, akik elmondták: a pálya alig van nyitva. Azt senki se tudja, hogy vajon miért" - áll levelében. - Esőben vagy napsütésben a jég „megpuhul", nem lehet biztonságosan rámenni - mondta Magyar József, a városellátó kft. igazgatója. Szabadtéri pálya lévén nem lehet állandó hőmérsékletet biztosítani, így előfordulhat, hogy akár napokat kell várni a korcsolyázásra. A nyitva tartás attól is függ, mennyien használják. Naponta minimum egyszer, egy óráig - főként reggel vagy délelőtt - karbantartják a pályát. Ha viszont sokan vannak rajta, akkor gyakrabban kell elsimítani a jeget, ezért bezárják. Ellenkező esetben használhatatlan és balesetveszélyes. Vásárhelyen 2005 óta működik december elejétől február végéig a jégpálya. Tavaly egyébként a fenntartási, karbantartási költsége közel 2 millió forint volt, plusz 1 millió forint áramszámla. Eddig mindenki ingyen korcsolyázhatott, január 15-étől ez megváltozik. A vásárhelyieknek továbbra sem kell fizetniük, a vidékről érkezőknek viszont igen. A 18 év alattiak napi 200 forintért, míg a felnőttek 400 forintért használhatják a pályát - tudtuk meg Ambrus Norberttől, a polgármesteri hivatal jogi irodájának vezetőjétől. A helybelieknek lakcímkártyát is kell vinniük, ha nem akarnak fizetni. - A gazdaság a padlón, a munkanélküliség a plafonon, eközben Szeged MSZP-s polgármestere a trópusokon dőzsöl - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gyimesi László önkormányzati képviselő, a Fidesz szegedi elnöke. Kiemelte: míg a szegediek a munkahelyük megtartásán fáradoznak, és a drasztikusan megemelt közüzemi díjakat számolgatják, Botka László polgármester Tanzániában, Zanzibár szigetén töltött luxustelelésen, az afrikai nyárban pihente ki a kormányzati válság fáradalmait. A Fidesz szegedi elnöke a Magyar Szállodaszövetség felmérését idézve kifejtette: a magyarok 69 százaléka tavaly még egy belföldi utazást sem engedhetett meg magának. - Nem csoda, hogy kellemetlenül érzi magát a városvezető, hisz a kéthetes luxusutazás költségét nem sok szegedi tudná kifizetni. Egy kezdő orvos egy év alatt keres annyi pénzt, amennyibe az út került - mondta Gyimesi László, hozzátéve: a szegedi közvélemény előtt elhallgatták a téli kirándulást, a repülőtéren szolgálati autó és sofőr várakozott a magánútról hazaérkező politikusra. - Az időzítésből kiderül, hogy Zanzibár fontosabb, mint Pécs: Botka László nem tett eleget a neki szóló meghívásnak, s nem képviselte Szegedet a Pécs 2010 Európa KulMár csak egy 683 méter hosszú töltésszakaszt keli felújítani Csongrádnál. A SZERZŐ FELVÉTELE